Arra nincs módunk, hogy a területileg illetékes levéltárakban kutassunk, hiszen születési helye, Szinérváralja és a máramarosszigeti tanítóképző 1920 óta már nem tartozik Magyarországhoz. Mivel a dokumentum őrzője a Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája, az intézmény kiadványaiból derült ki, hogy két gyermek apjaként a méhesláposi külterületi községi népiskola első tanítójakét tevékenykedett errefelé 1926 és 1937 között. Előtte, közvetlenül a tanítóképző elvégzése után a mezőgazdasági felsőbb népiskolában is végbizonyítványt szerzett, majd tíz évet az erdélyi, Maros-parti Felvincen tanítóskodott. Eközben megjárta a keleti frontot, de betegség miatt leszerelték. Négy évet tanított Nagymaroson is, majd dolgozott Hont vármegye tanfelügyelőségén, ezután két évig az Abony környéki tanyák külterületi iskoláinak volt az igazgatója. Méhesláposra kerülve a tanítás mellett – mint ahogyan azt kollégái is tették mindenütt – Sebő Antal tanító úr ismeretterjesztő előadásokat tartott, írni és olvasni tanította az analfabéta felnőtteket, de rendezett műkedvelő előadásokat is. És megírta a szükséges kérvényeket, tanácsot adott, példát mutatott.

De ahelyett, hogy működését tovább kutatnánk, nézzük meg, hogyan lehetett néptanító egy Szinérváralján született, vélhetően nem annyira előkelő származású fiatalemberből. A kisvárosban 1910-ben az 5056 lakosból 2542 volt magyar és 2451 a román. 2655-en a görög katolikus vallás parancsolatai szerint éltek, 812 református és 786 katolikus magyar volt még itt 790 zsidó mellett. Sebő Antal a város északi részén élő, az 1796-ban épült temploma köré szerveződő református közösségbe született bele. Ennek tagjai a hagyományos mesterségek, polgári foglalkozások gyakorlása mellett az akkori szokások szerint beleszólhattak a városka vezetésébe is.

Még az is lehet, hogy Sebő tanító úr elsőgenerációs értelmiségi volt, egy módosabb iparos (akkoriban vagy száz szabó és közel ugyanannyi csizmadia dolgozott Szinérváralján) gyermekeként került el az elemi iskola, és vélhetően a máramarosszigeti református kollégium / főgimnázium elvégzése után az állami tanítóképzőbe. Ahol ebben az időben még havi tandíjat kellett fizetni, amit természetesen a családnak kellett kigazdálkodnia. Hatással lehetett rá Máramarossziget pezsgő kulturális élete, ekkoriban tanított itt a piaristák gimnáziumában Juhász Gyula, de Hollósy Simon is állandó műtermet tartott fenn a városban. Ahol a magyar és román kulturális egyesületek és több könyvesbolt mellett hat nyomda működött, és négy lap jelent meg folyamatosan. Volt tehát honnan töltekezni az ifjú Sebő Antalnak, aki a nem is annyira ragyogó bizonyítványa mellé itt a Kárpátok alatt egy olyan erőt, hitet és tartást is kaphatott, ami végigkísérte és segítette viszontagságos élete során.

A címlapképen Sebő Antal és osztálya látható a Kertvárosi Általános Iskola (akkor még Méheslaposi) régi épülete előtt (forrás: Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája/MaNDA adatbázis), a másik fotó pedig Sebő Antal, az első kinevezett községi néptanító tanítói okleveléről készült (forrás: Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája/MaNDA adatbázis).

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu