2783

Downtempo, lounge és chillout

Az elektronikus zene – 11. rész

Az elektronikus zene cikksorozat ezen darabjában a nyugis, lazítós, relaxálós elektronikus zenéről lesz szó: a downtempo-ról, a lounge-ról és a chillout-ról, melyek a kilencvenes években jöttek létre. Közös jellemzőjük a lassú, nyugodt ritmus, mely ideális pihenéshez, kikapcsolódáshoz. Nyilvánvalóan ezek nem a táncparkettre készült muzsikák.

A chillout (chill out, chill-out, vagy egyszerűen chill) kifejezést használják mint műfajt, de átfogó értelemben is közismert: ilyenkor minden olyan elektronikus zenei stílust értünk alatta, melynek pihentető, viszonylag lassú tempójú alapja van. Az angol chill kifejezés ugyanis egy szleng felszólítás arra, hogy valaki dőljön hátra, és lazuljon. Maga a stílus táncos szórakozóhelyek pihenőszobáiban alakult ki, ahol az a szokás, hogy lassabb zenéket játszanak, hogy a táncosok pihenésképpen elvonulhassanak a hangos és gyors tempójú tánctértől. A chillout – akár mint stílus, akár mint jellemvonás – nagyjából megegyezik a nemrégiben feltűnt smoothelectronica és soft techno fogalmakkal.

Az első ismert „chill-out szoba” a legendás manchesteri éjszakai klubban, a Konspiracy-ben volt fellelhető. Aki ide belépett, foteleket, puffokat és kényelmes párnákat talált; az összhatáshoz a pszichedelikus fényjáték, magával ragadó képvetítés és persze a jellegzetesen lassú tempójú zene járult hozzá (főleg, ha a kinti táncparketten zajló őrülethez viszonyítunk). A Higher Intelligence Agency nevű zenei project (HIA) a ’90-es években kimozdította a chill-szoba elgondolást az ismeretlenségből, mikor az Oscillate klubban tömegével rendeztek chill partikat, nemcsak Birminghamben, hanem egyéb helyeken is. A stílus első albumai a mára már nem létező Beyond kiadón keresztül jelentek meg; ezzel egyidőben az USA-ban a Waveform kiadó segédkezett a műfaj terjesztésében, „egzotikus elektronikának” jellemezve azt. 1990-ben a KLF megjelentette a lavinát elindító ambient house albumát Chill Out címmel. A ’90-es évek közepétől egészen napjainkig még rengeteg olyan lemez látott napvilágot, amelynek benne volt a címében a „chill out” szó. Ez hozzájárult ahhoz, hogy megalakítsák a stílusról kialakuló nézetet, miszerint lazán kötődik a downtempo és trip-hop műfajokhoz, de a 2000-es évektől kezdve egyéb lassú ütemű zenefajtákat is beleépít a repertoárjába: a nu-jazz, a psybient (pszichedelikus ambient), valamint a 80-tól 110 bpm ütésszámig terjedő lounge zene elemeit. Ezenkívül magában foglal még néhány trance-, ambient- és IDM (intelligent dance music)-variációt; ráadásul a régebbi balearic beat nevű stílust már teljesen beolvasztotta.

Általánosságban véve dallamos, pihentető (legalábbis nem annyira intenzív, mint azok a stílusok, melyekből kialakult) muzsikáról beszélünk Amennyiben a kifejezést a szórakozóhelyek chillout szobáinak zenéjére használjuk, utalhatunk vele a végsőkig pszichedelikus, kísérletező zenei irányzatok széles skálájára is (experimental, avantgard). A legtipikusabb ilyen jellegű zenék a Café Del Mar CD-sorozat 19 darabjában láttak napvilágot.

A downtempo zenéből általában hiányzik a dinamika, csak lassú ütem jellemzi, valamint nyújtott, harmonikus mélyjáték. A sebessége 110 bpm körüli. A magas hangok főleg effektekből állnak, ezek a stílus meghatározó elemei. A dallam általában melankolikus, elgondolkodtató, mély érzelmek kifejtésére törekszik. Vokált és énekhangokat ritkán lehet felfedezni ezekben a dalokban, illetve csak szórtan, részleteket egy-egy énekhangból. Gyakran érzéki, romantikus hangulatot árasztanak magukból.

Egy osztrák duó, a Kruder & Dorfmeister népszerűsítette először a stílust, majd jött a brit Steve Cobby és Dave McSherry, aztán az amerikai Eric Hilton és Rob Garza – ismertebb nevük Thievery Corporation –, akik bevezették a latin hangot a stílusba, illetve a jamaikai dub és a reggae elemeivel gazdagították. Legismertebb downtempo előadók: Enigma, Massive Attack, Moby és Morcheeba, de más stílusokkal vegyítve tetten érhető Enya vagy a Schiller zenéjében is. A magyarok közül Fogarasi Lászlót – akit mindenki Yonderboi néven ismer – emelném ki, mert ő mind a három nyugis műfajban jeleskedik (és a trip hop sem áll távol tőle).

A lounge zene etnikus elemeket, illetve filmzenei témákat felhasználva, az akusztikus jazz valamint a modern elektronika kiaknázatlan tárházából merítve, könnyen emészthető, dallamos, változatos zenét vonultat fel. Nem pörget, hanem elgondolkoztat: értéke maga a harmónia. Hotelek, kaszinók és barátságos hangulatú bárok klasszikus szereplője. Legtöbbször más zenei műfajok nagy klasszikusainak feldolgozásait hallhatjuk vissza.

Gyökerei az ötvenes-hatvanas évekre nyúlnak vissza, de a modern lounge a kilencvenes években kezdett hódítani olyan együttesek és zenészek által, mint Love Jones, The Coctails és Combustible Edison. Abban is különbözik a chillout zenétől, hogy a témája sokkal határozottabb, ezért könnyebb összefűzni hosszabb (akár több órás) blokkokba, amelyeket aztán szállodai hallokban, bárokban jól lehet játszani. Mivel témaorientált, válfajait szokták ezek alapján is emlegetni. Például a beach lounge jól érzékelteti a strand hangulatát, vagy a dream on lounge az álom-álmodozás feelingjét. Az sem ritka, ha egy-egy helyet (pl. egzotikus szigetet) próbál visszaadni a zene, mely az adott helyszínre jellemző effektekkel van tele. A chillouthoz hasonlóan főleg válogatáslemezeken jelenik meg (pl. Mokka Lounge 1-2 vagy az Ultra-Lounge sorozat).

 

tmoni

Az elektronikus zene sorozatának korábbi cikkei:

1. rész: A klasszikus elektronikus zene
2. rész: Az ambient
3. rész: Az acid
4. rész: A synthpop vagy szintipop
5. rész: Az electro
6. rész: A house
7. rész: A techno
8. rész: A jungle és a drum and bass
9. rész: A rave
10. rész: A trance

Forrás: Wikipédia, Eyn: Downtempo zene - A leszálló tempó == Régi új zenék blogja, Rockbook, Thomas_AV: Mi is az a lounge? == Thomas Café

Fotók: A képek a http://www.everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A képek felhasználása a licenszfeltételek (http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/) alapján forrásmegjelöléshez kötött. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével a következő linkeken található: http://surl.hu/9ljiiI (1), http://surl.hu/fh5FGH (2).

2014.05.09