1329

Tárlatvezetés korabeli filmplakátok között a Magyar Ispitában

A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 kiállítás

November 4-én délután a Magyar Ispitában (Nefelejcs köz 3.) Fekete Dávid alpolgármester – A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 c. reprezentatív kötet szerzője – egy órán keresztül rendkívül korrekt és érdekes „nulladik tárlatvezetést” tartott a múzeum összes termében látható eredeti filmplakátok előtt, az eseményre ellátogatott nagyjából 25 fő érdeklődő körében.

Fekete Dávid így szólt könyvéről: „Győr város alpolgármesterének lenni nemcsak lehetőséget jelent, hanem nagyon komoly felelősséget is. Mivel szívügyem is a dolog, és adódott egy lehetőség, ami mögé a győri könyvtár és a győri múzeum segítségét is oda tudtuk tenni, ennek a könyvnek meg kellett születnie. Rászántam az elmúlt fél évet, hogy megjelenhessen ez a valóban hiánypótló kötet, hiszen soha senki nem összegezte korábban, hogy ezekhez a filmekhez milyen plakátok készültek.”

A tárlatvezetés során megtudtuk, ezeket a színes, nagyon impresszív plakátokat általában a producerek rendelték meg azzal a céllal, hogy minél több potenciális nézőhöz juttassák el, népszerűsítsék az új filmeket, megszólítsák a moziba járó közönséget. Ilyen értelemben reklámtevékenységről van szó, de azért maga a plakát egyben képzőművészeti alkotás is, hiszen a plakátművészet jelen van a magyar művészetben már a XIX. századtól kezdve.

Abban az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy a színészekkel lehet eladni a filmet. Sztárkultusz van. Teljesen mindegy, milyen a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta van a plakáton, a néző bemegy. Éppen ezért ezeknek a plakátoknak a 95%-a nem áll másból, mint egy kis helyszínrajzból meg a színészek nagyméretű portréábrázolásaiból.

De van néhány, amely kiemelkedik ebből a színvonalból, mint pl. a Hyppolit, a lakáj, az 5-ös számú őrház vagy a Meseautó plakátjai, melyek már modern képi világgal rendelkeznek.

1939-ben volt egy nagy törés a filmgyártásban, mikor a zsidótörvények miatt sokan (Kabos Gyula, Gózon Gyula, Perczel Zita, Gaál Béla…) nem filmezhettek.

Szó esett a tárlaton a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a melodrámáról, a háborús filmekről és két kiemelkedő alkotásról is: a kétszázadik magyar hangosfilmről, a Dankó Pistáról, ill. az első, részben színes filmről, A beszélő köntösről – mindkettőben Jávorral a főszerepben.

És van egy Győri terem, amelyben megtekinthető a Győr+ TV-vel forgatott dokumentumfilm is.

Fekete Dávid külön felhívta a jelenlévők figyelmét a kiállításon látható egyedülállóan ritka korabeli filmfelvevő masinára.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kiállítás 2017. március 31-ig várja a látogatókat a Magyar Ispitában (9022 Győr, Nefelejcs köz 3.).

A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kötet bemutatására a XVI. Győri Könyvszalonon, november 18-án, pénteken kerül sor 9.00 és 13.00 óra között a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán egy konferencia keretében.

Molnár György
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

 

2016.11.07