738

380 éve alapították az amerikai Harvard Egyetemet


Régebbi, mint maga az Egyesült Államok, hiszen 1636-ban alapították, 140 évvel a függetlenségi nyilatkozat elfogadása előtt. Hat nagy hírű egyetem van Bostonban és környékén, melyek közül a Harvard a legidősebb. A nevét John Harvard lelkészről kapta, aki végrendeletében az intézményre hagyta négyszáz kötetes könyvtárát és vagyonának felét. Az egykori (angliai) cambridge-i diákot a tanulás szerelmesének is nevezték.

Az eredetileg New College névre keresztelt intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a massachusetts-i alkotmányban. Az amerikai magánegyetem ugyanis a Massachusetts állambeli Cambridge-ben található, és a keleti parti elit egyetemeket tömörítő híres Ivy League (Borostyán Liga) tagjai közé tartozik. Színe a karmazsinvörös, címerében pedig a latin Veritas, vagyis „igazság” szó szerepel (a képen jobbra).

A neve ma már ugyanolyan jól cseng, mint a jóval régebbi angol Cambridge-i Egyetemé, ami az alma matere volt. Csaknem 2400 oktatója és 48 Nobel-díjasa van, körülbelül húszezer hallgatója közül pedig több mint négyezren külföldiek. A legismertebb Harvardosok között egyaránt szerepelnek művészek, tudósok és híres politikusok. Itt tanult többek között T. S. Eliot, Leonard Bernstein, Jack Lemmon, Tommy Lee Jones, Natalie Portman, Békésy György, Nicolaas Bloembergen, Carlo Rubbia, Al Gore, John F. Kennedy, George W. Bush és Barack Obama is. Nem véletlenül nevezik az elitképzés fellegvárának.

Szintén nagyságát jelzi, hogy állandó szereplője a nagy egyetemi rangsoroknak, és többször a világ legjobb egyetemének választották. Egymaga több pénzt fordít kutatásra, mint sok ország teljes kutatás-fejlesztési költségvetése. 2007-ben a Harvard egy évi költségvetése csaknem 470 millió dollár, vagyis több mint 80 milliárd forint volt, amihez még pluszban hozzájárulnak az egyetemnek felajánlott adományok. Ezek 2007-ben több mint 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 milliárd forintot tettek ki.

Egy Harvardon szerzett diploma sok ajtót megnyit az itt végzett fiataloknak, de a megszerzése egyáltalán nem olcsó mulatság (egy évi tandíj több mint 30 ezer dollárba, azaz több mint 8 millió forintba kerül). Ez nem jelenti azt, hogy minden harvardos szemtelenül gazdag, állítólag különböző forrásokból a költség 30-75 százaléka megkapható ösztöndíjként, még külföldiként is.

A legnépszerűbb képzés a Harvard Tudományos és Művészeti Doktori Iskola (Harvard Graduate School of Arts and Sciences), ahol több mint 1300 külföldi tanul. Továbbá a népszerű képzések közé tartoznak a gazdasági, politikai, jogi ismeretek is. Az oktatás módszerei lényegesen eltérnek a magyar rendszertől. A legtöbb feladatot rábízzák a diákokra és kutatókra, és időről időre megkérdezik, mire jutottak. Ha elakadnak, akkor kapnak segítséget. A jogi képzésnek kifejezetten jellemzője az interaktivitás.  Szókratész „kérdezve kutató” módszeréhez hasonlóan tanulnak. A legtöbb óra célja nem az, hogy a hallgatók a szabályt elsajátítsák, hanem az, hogy képessé váljanak logikusan gondolkodni, analizálni egy problémát, és azután megfelelően alkalmazni a jogot az egyedi esetre. Az etika kurzus hallgatását a Watergate botrány után tették kötelezővé, tekintve, hogy Richard Nixon elnök és társai mind jogászok voltak.

A hallgatók a szabadidejükben is aktívak: például kiadják Amerika egyik legrégebbi egyetemi napilapját, a Harvard Crimsont. De van havonta megjelenő irodalmi folyóiratuk és rádiójuk is.

Az amerikai felsőoktatásban csak kevés magyar tanul, évente nagyjából ötvenen, a Harvardon pedig csak néhányan. Mégis több magyar vonatkozást találhatunk az egyetemmel kapcsolatban: tanára volt a már említett Békésy György, akinek a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseit 1961-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Jakó Géza 1957-1974 között az egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának szakorvosa volt. A Harvardon tanított Jolesz A. Ferenc radiológia professzor. Kornai János 2002-től az egyetem Közgazdaságtan Tanszékének emeritus professzora. Gregory Nagy (Böszörményi Nagy Gergely), a mai ókortudomány egyik legjelentősebb képviselője szintén a Harvard Egyetem professzora. Szűkebb szakterülete a korai görög líra vizsgálata.

Szabados Éva

Forrás: wikipédia, felvi.hu, mohaonline.hu, jogiforum.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2016.10.28
10