„Olyan globális kérdések esetén, mint a Föld megőrzése, és igazából minden probléma kezelésekor, az emberi tudat kulcstényező… A külső környezet megváltozása érdekében először magunkban kell változtatni… A természeti erőforrások pusztítása a tudatlanságból, a Föld élőlényei iránt tanúsított tisztelet hiányából és a mohóságból származik. Először arra kell törekednünk, hogy ezeket a tudatállapotokat legyőzzük... A probléma holisztikus megközelítésére van szükség, vegyítve a szereteten és együttérzésen alapuló egyetemes felelősségérzettel.” (14. Dalai Láma)

E napon született meg a Földünkért című, új élővilág-megőrzési stratégia is az IUCN (Természet- védelmi Világszövetség), az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Programja) és a WWF (Természetvédelmi Világalap) közös összefogásával. A dokumentum – amely a riói Föld Csúcs előkészítésének is tekinthető – javaslatot tett több világegyezmény elfogadására. Ezek közül Rio de Janeiróban megszületett az Egyezmény a biológiai sokféleségről és az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye, majd később elfogadták az elsivatagosodás elleni egyezményt is. Ezeken kívül is fogalmazott meg ajánlásokat a kiadvány később elkészítendő egyezményekre az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről.

Azóta október 21. a Földünkért Világnapja, amelyet Magyarországon 1992 óta ünnepelünk. A szervezők önkéntes akciókkal és különböző programokkal hívják fel a figyelmet bolygónk védelmére. A világnap jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, vajon hétköznapi életünk során mit tehetünk a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az 1991-ben indított világméretű kampány (Caring for the Earth) cselekvésre buzdított – egyéneket, szervezeteket, döntéshozókat egyaránt. Jelszava, a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan sokakat megszólított – indult a csöpögő csapok elzárása, a kádfürdőzés zuhanyozásra váltása, az energiatakarékos izzók terjedése, a lakások hőszigetelése, a szelektív hulladékgyűjtés...

Negyedszázad alatt felsorolhatatlanul sok természet- és környezetvédő egyezmény született, köztük a kiotói éghajlatvédelmi egyezmény, amely 5%-os globális kibocsátáscsökkentést írt elő 2020-ig az 1990-es szinthez képest, ennek ellenére a kibocsátás 45%-kal nőtt 2010-ig.

2015 decemberében Párizsban az ENSZ klímakonferenciájának 195 résztvevő országa közel két hét alatt, hosszadalmas tárgyalások során egyezett meg végül az első egyetemes klímamegállapodás, a Párizsi Megállapodás szövegében, amelyben az aláíró államok vállalták, hogy 2100-ig 2 Celsius fok alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alá csökkentik ezt az értéket. Az eredményesség érdekében 2023-tól ötévenként felülvizsgálják a célok teljesítésének folyamatát, így nyomon követhetővé és összevethetővé válnak az országok eredményei. A Párizsi Megállapodás aláírásával az országok globálisan vállalták a célok teljesítését, ugyanakkor az egyes országok vállalásait nem tartalmazza a dokumentum, ebben kompromisszumot kellett hozniuk a konferencia résztvevőinek.

Távlati célként a résztvevők kitűzték, hogy 2050 utánra kerüljön egyensúlyba az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége a Föld bioszférájának természetes abszorpciós kapacitásával, tehát egy tulajdonképpeni üvegházhatású gázsemlegesség jöjjön létre. Mindehhez természetesen jelentős pénzügyi források bevonására is szükség lesz. Ehhez kapcsolódóan a fejlett államok vállalták, hogy 2020-ig évente összesen 100 milliárd dollár támogatást adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra és annak működtetésére.

A Párizsi Egyezmény legnagyobb ereje és jelentősége abban rejlik, hogy valóban új korszakot nyithat meg a mai, alapvetően fosszilis energiahasználaton alapuló világban. A Föld országai többségének elkötelezettsége és a megvalósítás folyamatos nyomon követhetősége okot ad az optimizmusra, hogy 2050-re már valóban főként megújuló és új technológiák révén előállított energiaforrások fedezik majd az emberiség energiaszükségleteit.

Több kritika is megjelent arra vonatkozólag, hogy nem fogalmaztak meg kötelező érvényű szabályokat, ezért az országok, és főleg a nagyhatalmak, USA és Kína továbbra is azt csinál, amit akar. A klímacsúcs mindenképpen nagy jelentőségű, de hatásáról csak utólag lehet bizonyosat mondani.

A Földünkért világnap ma is cselekvésre buzdít – minden nap, hogy ükunokáinknak legyen esélye az emberhez méltó életre. Ahogy Mahatma Gandhi mondta: „A Föld mindenki szükségletét ki tudja elégíteni, csak a kapzsiságát nem”.

Filmajánlat a témában:
Ég és jég között
Kellemetlen igazság
The Corporation

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szeretettel várja az érdeklődőket egy szép őszi túrára a Földünkért Világnap alkalmából október 22-én szombaton. Bővebb információ itt.

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: sulihalo.hu, jelesnapok.oszk.hu, europapont.blog.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.