996

A jószágkormányzó kastélya


Aki valamennyire ismeri a magyar vidéket, az tisztában van azzal, hogy – különösen a Dunántúlon – szinte nincs is falu, település kastély nélkül. Ezek a jobbára a török kiverése után épült, barokk, vagy klasszicizáló, később pedig többnyire historizáló építmények között vannak egészen impozánsak, ugyanakkor sok olyan is, amit amúgy észre sem venne az ember.

Nincs semmi különös a külsejében, és nem fűződik hozzá történelmi esemény sem. Csak úgy egyszerűen átvészelte az évszázadokat, ami viharos történelmünket nézve már magában is nagy dolog. Ilyen a billegpusztai kastély is, a MaNDA adatbázisában lévő fotók segítségével ismerkedjünk meg hát történetével.

Billegpusztán Galánthai Balogh Ferenc, a tatai Esterházyak jószágkormányzója, avagy régense építtetett magának kastélyt 1745 és 1749 között. A galánthai Balogh család 1552-ben nemességet szerző ősét is Ferencnek hívták, a Vág gázlóját és a prágai kereskedelmi utat őrző Sempte várának volt a kapitánya. A család az idők folyamán jeles alispánokat, táblabírákat, püspököket adott a hazának. (Az 1625-tól 1689-ig élő Miklós váci és csanádi püspök Rómában végezte a filozófiát és a teológiát, és maga is írt bölcseleti munkákat.) A galánthai Baloghok az idők folyamán a 17. század elején felemelkedő Esterházy családdal is távoli rokonok voltak, így kerülhetett 1824-ben Balogh Ferenc (1708-1756) a tatai uradalmat felépítő Esterházy József országbíró szolgálatába. Előbb titkárként, majd pénztárosként vett részt a birtokigazgatásban, 1742. október 20-án pedig jószágkormányzónak, avagy régensnek nevezte ki a katonáskodó, közfeladatokat ellátó és így birtokait sokszor a távolból irányító gróf. Feladata a gazdatisztek, a gazdaság felügyelete, a számadások, jövedelem kimutatások elkészítése és elküldése. Balogh emellett a folyó ügyekről általában hetente levélben tett jelentést urának, aki részletekbe menően tájékozott volt az egyes birtoktestek dolgairól.

A tatai Esterházyakat szolgálta a morva, mikulovi születésű (1722) Fellner Jakab építész is, aki autodidaktaként művelte ezt a szakmát, és épített szerte az országban, ahol Esterházy érdekeltségek voltak. A tatai kastély mellett dolgozott Veszprémben, Pápán és Egerben is, ott, ahol éppen Esterházyak voltak valamilyen pozícióban. Ki más építhette volna hát a hűséges régensnek, a birtok második emberének hajlékát, mint Fellner, aki a billegi, egyemeletes, a barokk jegyeit és arányait hűen tükröző hajlék mellé két év múlva a tatai kastély területén is készített egy házat a hűen sáfárkodó Balogh Ferencnek. A máig álló tatai kastélyt már az új úr, Miklós terveztette meg Fellnerrel. Az építkezés halála évében (1765) indult, és 1780-ig, Fellner halálig zajlott, ő itt is van eltemetve.

Balogh Ferenc régens kiváló szakember volt, gazdatiszti iskola is kialakult körülötte az idők folyamán, Tatán. (1745 és 1750 között betöltetlen volt az esztergomi érseki szék, így ő kapott megbízást a Magyar Kamarától az érsekség birtokainak és gazdasági ügyeinek intézésére is.) 1762 májusában még körbevezeti új urát a hatalmas, évi 20 ezer forintot jövedelmező birtokon, majd pedig három év múlva, vele egy esztendőben szenderül jobblétre. Billegpusztai hajlékát az Esterházyak használják egészen 1946-ig, államosításáig. A leromlott épület jelenleg magánkézben van, tart a felújítás, három csillagos szálloda lesz itt, legalábbis ez az elhatározás.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.10.15