1385

Megragadott pillanat

Felavatták Baross Gábor szobrát Győrben

Szeptember 30-án pénteken, 14 órakor Baross Gábornak, a „vasminiszternek” avattak szobrot Győrben, a Baross utca 33. szám alatt. A megjelenteket először Somogyi Tivadar Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte. Majd Rieger Tibor szobrászművész mesélt legújabb művéről, kiemelve az alkotó munkának szentelt időt jelképező aranyórát, mely a szobor kezében látható.

Somogyi Tivadar azzal kezdte beszédét, hogy egy város akkor tud fejlődni, ha innovatív vezetői vannak. Baross Gábor, aki négy cikluson át tevékenykedett Győrben országgyűlési képviselőként, példamutatóan az volt. Hiszen városunk több infrastrukturális létesítményt neki köszönhet, többek között a vasút és a Baross híd kapcsolható a nevéhez, valamint a városi telefonszolgálat. Most a város méltóképpen kifejezheti köszönetét.

A szobor felállításának aktualitását Baross Gábor halálának közelgő 125. évfordulója adja. Rieger Tibor számára nem volt új a téma, hiszen évek óta a győri Baross Gábor Társaság tagja.

Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz” – vallotta a rendkívüli munkabírású, önmagát és környezetét sem kímélő Baross Gábor (1848-1892). Rövid, ám annál teljesebb életet élt. 44 éve alatt rengeteget tett az ipar, a közlekedés fejlesztéséért. Volt közlekedési államtitkár, 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően haláláig kereskedelemügyi miniszter. Minden feladatát szigorú lelkiismeretességgel végezte, a közjó szolgálatát tartva szem előtt. Életművét már kortársai is Széchenyiéhez hasonlították.

Rieger Tibor a régi görögök kettős időfogalmáról, Kronoszról és Kairoszról beszélt. Kronosz, az elfolyó idő, Kairosz a megszentelt idő, amelyben valamit alkotunk, létrehozunk. Ez az, ami igazán lényeges: megragadni a pillanatot. Ebben lehet példa az utókor számára Baross Gábor, aki a modern, polgári Magyarország megteremtésének egyik zászlóvivője volt.

Az ünnepségen a Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű, Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnázium tanulói adtak műsort névadójuk tiszteletére. A szoboravatás koszorúzással zárult.

„Baross: e név gránitból és acélból
Úgy döbben most elém: élő szobor,
Kihez az olcsó jelszóktól alélt kor,
Mint orvosához, elzarándokol.
Baross: e név ma azt jelenti: munka,
Kitartó, lázas, lelkes és erős,
Nézd, magyarom, bár sorsa porba sújtja,
Haláláig hogy dolgozott e hős!

A haladás zenéje benne zengett
És kattogott, mint vasúton a sin,
Ha a vonat robog és a menetrend:
Előre mindig; új kor utain!
Munkás magyar volt, aki telve lázzal,
Józan maradt, mert tudta, mit akart
S míg füstbe ment terv lett sokaknak álma,
Ő fölszántotta a magyar talajt.”

(Juhász Gyula: Baross Gábor emlékezete - részlet)

Szabados Éva
Fotók: Hajdú Szilvia

Forrás: Wikipédia, mek.oszk.hu

2016.10.03