2187

Semmi pánik!

Bemutató a Győri Nemzeti Színházban

Október 1-én, szombaton, 19 órakor mutatja be a Győri Nemzeti Színház Woody Allen Semmi pánik! című kamaradarabját a Kisfaludy Teremben. Woody Allent elsősorban filmrendezőként ismerjük, de elég annyit mondani róla, hogy ez a mű hozta meg szerzője számára a sikert a Broadway-n – igaz, még 1965-ben –, s így már azonnal sejthető, hogy egy fergeteges vígjátékról van szó.

S valóban, a Semmi pánik! vérbeli komédia. Az eredeti darab a vasfüggöny mögötti Kelet-Európában játszódik, a magyar változat azonban a Közel-Keletre helyezi a cselekményt – és itt is kiválóan működik a Galla Miklós által fordított bravúrdarab hatásmechanizmusa Simon Kornél rendezésében. Így remek arab karakterekkel és az arab kultúrából származó plusz poénokkal gazdagították a két felvonásos bohózatot, s egyben aktualizálták is a történetet, melynek végeredményeként egy roppant szórakoztató, mégsem felszínes mű született, mely a komikum minden válfaját, szintjét és rétegét felvonultatja. A direkt humor (mint például a csetlő-botló figura vagy a szinte kivétel nélkül mindig ülő beszólós poénok) mellett jelen vannak az intellektuálisabb formák is (mint például a szarkazmus vagy az irónia), s ez a sokféleség adja a helyzet- és jellemkomikum rendkívül sokszínű megnyilvánulását. S mi a végeredmény? A közönség az elejétől a végéig nevet, a darab egy percre sem ül le, hanem egyszerű és jól kidolgozott poénok, helyzetek és jelenetek során át jut el a végkifejletig.

Mindennek a jó színpadi megvalósításához elengedhetetlen a rendezői zsenialitás (hiszen tudjuk, hogy Simon Kornélnak jól fekszik a vígjáték műfaja), de szükségeltetnek még olyan kiváló színművészek is, mint a tipikus amerikai turistát, a szarkasztikus Walter Hollandert megtestesítő Maszlay István, az amerikai háziasszony-feleséget, Mariont megjelenítő Molnár Judit, az elkényeztetett, ámde igen bájos lányukat, Susant alakító Kiss Tünde, vagy a nagy hatalmú apa szerencsétlen fiát, Axel Magee-t játszó Fejszés Attila. És akkor még nem beszéltünk a tipikus amerikai bürokratáról, Kilroy követségi titkárról (Mohácsi Attila), vagy az évek óta szobájából ki sem mozduló, bűvésztrükkökkel szórakozó-szórakoztató katolikus papról, Drobney atyáról (Vincze Gábor Péter), akik önmagukban is szórakoztató karakterek. Aztán ott van még a feldühödött, vérszomjas Ahmed titkosügynök (Molnár Erik), az önkényúr, Bashír szultánja (Szikra József) és felesége, Szultána (Bende Ildikó), akik a magyar adaptációban kerültek bele a történetbe, biztosítva egy más jellegű komikum megjelenését a darabban, valamint az önérzetes szakács (Klinga Péter), az amerikai katonanő (Mihályi Orsolya) és maga a kormányzóságról álmodó nagykövet (Török András).

Maga a történet is rejt magában sok-sok lehetőséget a humor megnyilvánulására. Magee nagykövet úr remek diplomata, de egyetlen gyermeke békeszerződésekbe csomagolja a reggelijét, ki van tiltva az egész afrikai kontinensről, s fiatal kora ellenére ez már a nagyon sokadik állomáshelye. De a gyereket el kell indítani az életben, ez atyai kötelesség. Legyen ő is diplomata, maradjon a családban az ügyetlensége. Éppen ezért Axelre hagyja a nagykövetség vezetését, amikor fontos ügyei elszólítják. A fiúnak a pár nap alatt nincs más dolga, mint egy pompás vacsorát szervezni Bashir szultánjának, s ez fontos feladat, hiszen egy megkötendő olaj-szerződés múlik rajta, ami hozzásegítheti a nagykövetet a vágyott kormányzósághoz otthon, az Egyesült Államokban. Ezt még Axel se tudja elrontani. Igen ám, de a nagykövet távozása után hamarosan beesik az ajtón egy turista család (Walter Hollander a feleségével és a lányával), hogy őket üldözik az arabok, pedig nem csináltak semmit, csak fényképezgettek. Igaz, volt ott valami szögesdrót, meg láttak amolyan katonai fegyvereknek tűnő dolgokat is, de nem gondolták, hogy oda nem szabad bemenni… Most meg mindenki azt hiszi, hogy kémek, és az arabok a vérüket akarják… Körbezárják a nagykövetséget, s a család ott ragad Drobney atya legnagyobb örömére (hiszen most van közönség a bűvészmutatványaihoz), Hatami szakács legnagyobb bánatára (aki bár államfőknek és királyoknak főzött, az amerikai turista elé nem tud kedvére valót tenni)…

Woody Allen (1935) a tragikomédia (New York-i komédia) és a romantikus vígjáték (Játszd újra, Sam!) mellett a bohózatban is hozza a formáját, hiszen az önirónia nagymestere a Semmi pánik!-ban is görbe tükröt tart elénk, melyben megtekinthetjük, hogyan is viselkedik egy amerikai külföldön, milyen is az újvilág életformája, megismerkedhetünk az amerikai diplomácia és bürokrácia működésével, és látatunk néhány igen eredeti karaktert is, miközben jól szórakozunk.

tmoni
Fotók: Molnár György,
a Győri Fotóklub Egyesület és a GYAK tagja

 

2016.10.01