722

Csak akkor adom fel, ha bélyeg van rajta

Hazai zenei újdonságok

Itt az ősz, legfőbb ideje meghallgatni néhány dalt a hazai zenekarok elmúlt pár heti terméséből, amitől garantáltan jobban fogjátok érezni magatokat. Főleg, ha szeretitek a gitárpopot vagy az alternatív rockot, mert abból van bőven az aktuális listán, de például igényes rappet is találni rajta.

A Twentees legújabb klipjében egy fiatal srác és egy nagymama boldog turbékolását nézhetjük meg, akik az előítéletekre fittyet hányva randizgatnak, elmennek például kirándulni, vízibicikliznek, a néni pedig még egy öltáncba is belekezd a falusi kocsma közönségének legnagyobb megdöbbenésére. A művészi koncepció talán az lehetett, hogy létrehozzák Andy Vajna házasságának inverzét, ahol nem csak a korkülönbség ellentétes, de felteszem, hogy a vidéki retró hangulat és vízibicikli helyett inkább a jacht a jellemző, az öltáncba pedig bele sem merek gondolni. Ami a kliphez tartozó dalt illeti, a Good Boy kellemes indie rock, nekem leginkább a Two Door Cinema Club első albuma jutott róla eszembe, bár ott általában gyorsabb a tempó, mint itt.

Lehet, hogy csak a videoklip táplálta belém ezt a gondolatot, de van valami pécsi a gézakékazég Hogyha látnád című dalában. Legalábbis zeneileg mintha rémlene néhány megoldás ottani zenekaroktól, de igazából az is lehet, hogy még ezer másik helyen is ugyanígy játszanak langyos gitárpopot. A dal szomorú szövege nem véletlen kisiklás, a zenekar áprilisban megjelent nagylemeze is tele van negatív számokkal, vagy ahogy ők fogalmaztak, fájóan illeszkedik a tízszámos korong többi elcseszett hangulatú száma közé a Hogyha látnád. Aki kíváncsi a lemezre, az megtalálja a streamingszolgáltatókon, vagy éppen a bandcampen is.

Miután tavaly megcsinálta az év talán legjobb hazai albumát, a Szabó Benedek és a Galaxisok már a harmadik lemezén dolgozik, amiről két kislemezt hoznak ki még megjelenése előtt. A második majd valamikor november környékén érkezik, az első pedig már hallgatható is mindenféle csatornán. A Cseh Tamás utánérzést a zenekar lecserélte elektromos gitárra, amitől egy kicsit veszítettek abból a hangulatból, ami a Legszebb éveinket jellemezte, de ez ettől még elsülhet nagyon jól is. Az Olasz film (töredék) például csak stílusa miatt lógna ki az előző lemezről, minőségében nem.

A fenti szám tényleg két töredéket dolgoz fel az énekes életéből, egyet a régi bajai időkből, egyet pedig a közelmúltból, és a Soha nem veszi fel is valós élmény alapján született. A dal Szabó Benedek szerint azokról szól, akiket elvárások nélkül szeretünk, még akkor is, ha hülyeségeket csinálnak. Ez pedig nem feltétlenül jelent barátnőt vagy barátot, lehet rokon, vagy akár egy olyan kutya is, amilyen a klip cukiságfaktoráért felelős.

Kísérletező, időnként pszichedelikus, és általában érdekes instrumentális rockot játszik a Deley zenekar, legalábbis nemrég megjelent és lent meghallgatható legújabb EP-jük alapján. A Sound of Science onnan kapta a nevét, hogy a zenekar egy ismerőse azt találta mondani, leginkább tudósoknak ajánlaná kutatáshoz aláfestő zenének a csapat dalait, és van is benne valami, el lehet képzelni mellé fehér köpenyben megszállottan koncentráló embereket dolgozni. A hasonló zenekaroktól egyébként leginkább a szintihangok különböztetik meg a Deleyt, de azért nem olyan mennyiségben szerepel elektronika a lemezen, ami zavaró lehetne az arra nem igazán vevőknek.

A StaviuS új dala, a Tátrai Kitti közreműködésével készült Végtelen nyár arról az időszakról szól, amikor az ember életében egyszer csak véget érnek a mindenféle élményekkel teli diákévek, és a nyár hirtelen három hónapról egy hétre szűkül, a felnőtt élet pedig a korábbi rengeteg szabadidőből napi néhány órányi fáradt vegetálást hagy meg. Szerintük azért nincs minden veszve, mert aki az álmát hajtja, az elérheti a végtelen nyarat, ami, ha az álma megvalósításával rengeteg pénz jár, még igaz is lehet. Alapvetően egyébként tök jók a rapbetétek a dalban, olyan sorokkal, mint ami a poszt címét is adta, így viszont jobban kitűnnek az időnként felbukkanó esetlen vagy erőltetett megoldások, de igazából nem akarok kötözködni, rendben van a Végtelen nyár.

Jónás Tamás két instrumentális, progresszívrock-album után úgy döntött, hogy itt az ideje elkészíteni Vivaldi után szabadon saját Négy évszak-verzióját. Ennek első darabját hallhatjátok alább, ami a tavasz fokozatos beköszöntét és kivirágzását mutatja meg négy számon keresztül, továbbra is instrumentális formában és elektromos gitárra alapozva, az utolsó számban szereplő zongoraszólót pedig az a Sergey Boykov játssza, aki stílusosan a Vivaldi Metal Project billentyűse is. Leginkább egyébként egy olyan reggel aláfestő zenéjének való az album, amikor nem kell munkába sietnünk, hanem ráérünk lassan és fokozatosan átlépegetni az alvásból az ébrenlétbe.

Ahogy az a poszt nyitóképén is látszik, a legjobb helyszínt választotta a Császári PillanatmŰvek új videoklipjének felvételéhez, amit csak 2016 nyarán Budapesten lehetett, a lezárt Szabadság hidat. Ennek legfőbb következménye az, hogy a klipben szereplő légi felvételeket nézve nagyon visszaállítanám az órát két hónappal, na meg az sem mellékes, hogy a videó hangulata a Zöldhullámot is jobbá teszi, mint amilyennek a Spotify-ról hallgatva éreznénk. Császári Gergelyék egyébként egy teljes új albumot is kihoztak a múlt héten, azt itt lehet meghallgatni.

A több különböző zenekarból összeállt Kései Kitérő a tagok bevallása szerint olyan számokat akar írni, amikről el lehet gondolkozni, hogy mit is jelent. Skizoprém című, a magyar alternatív zene rockosabb vonalába illeszkedő EP-jükkel ezt a célt abszolút sikerült teljesíteni, a dalok szövegei igencsak elvontak, és emiatt fel is merül a hallgatóban, hogy mégis mit hallgat éppen, arról például fogalmam sincs, hogy mi az a paiszát. Bemutatkozásnak nem rossz ez az album, a többit meg majd meglátjuk.

M.ADI
Forrás: langologitarok.blog.hu

2016.10.01