„Nekem is megvan a magam törvénye...”

Farkasok és bárányok a Győri Nemzeti Színházban

Szeptember 24-én szombaton, 19 órakor mutatják be a Győri Nemzeti Színházban Osztrovszkij Farkasok és bárányok című szatirikus vígjátékát Valló Péter rendezésében. Almási Éva, Csankó Zoltán és a többi szereplő remek játéka gyakran csal nevetést a néző arcára. Ugyanakkor kesernyés szórakozás végigkísérni a sok mesterkedést, alakoskodást, szélhámosságot, mely végül nem nyeri el méltó büntetését.

Hazugság, csalás és önző érdekek szövik át az egész darabot, mely akár a kisebb és nagyobb farkasok címet is viselhetné. Hiszen miközben Osztrovszkij sorra lerántja a leplet az orosz társadalom jellegzetes figuráiról, rájöhetünk, hogy itt senki sem ártatlan. Az egyetlen szereplő, aki úgy tűnik, felismeri és elítéli a bűnt, Mihail Boriszics Linyajev, a köztiszteletben álló békebíró (Rupnik Károly). Ám a saját nyugalmát és kényelmét óvó jómódú öreg agglegény végül gyenge báránynak bizonyul, akit a ravasz és csinos Glafira (Szina Kinga) „ejt zsákmányul”. Összességében a műben nincs olyan alak, aki az igazságot méltóképpen képviselné. Az 1875-ben íródott drámával a szerző épp a hiányra hívja fel a figyelmet. Ha kihalnak az erkölcsi értékek, akkor az ember embernek farkasává válik.

Karinthy Ferenc a mű első magyarországi bemutatója kapcsán azt írta: „Ebben a darabban mindenki az eget emlegeti, és közben a zsebére gondol.” Ez legfőképpen Meropa Davidovna Murzaveckajára, a pénzéhes álszent aggszűzre (Almási Éva) igaz, aki szinte végig kezében tartja a körülötte élők sorsát és vagyonát, Csugunov zugügyvéd (Csankó Zoltán) hathatós segítségével. Egészen Berkutov földbirtokos (Ungvári István) megjelenéséig.

„Nekem is megvan a magam törvénye...” - mondja az egyik jelenetben Murzaveckaja. Almási Éva mesterien ábrázolja az önmagát igazoló csaló sötét lelkivilágát. Ebben kiváló partnere Csankó Zoltán, aki játszi könnyedséggel húzza elő mappájából az előregyártott hamis okiratokat.
„Hát hol hamisítás ez? Kézügyesség!” - ekkora szélhámosságon muszáj nevetni. Az életben nem látjuk viccesnek, amikor valakit kiforgatnak a vagyonából. Ebben a darabban azonban kívülről látunk rá a szereplőkre, a komédia szemszögéből kinevethetjük a visszásságokat, amelyek az életben szenvedést okoznak. A „farkasok” világát ismerhetjük meg, ahol nincs kegyelem, vagy te eszed meg a másikat, vagy téged esznek meg.

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (1823-1886), akit Karinthy Ferenc a szerkesztés, a színpad törvényeinek kiváló ismerőjének, a képmutatás szatirikus ostorozójának nevez, a mai néző számára is fájón aktuális és eleven problémákat vet föl. Ezért az előadás nem felhőtlen szórakozást ígér, hanem inkább elgondolkodtat.

Szabados Éva
Fotók: Molnár György,
a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség tagja

Bővebb információ a darabról itt olvasható.