1986

A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

Várostörténeti puzzle – 81. rész

Kedvelt szórakozás volt a sakk a XIX. század második felében, Győrben is szép számmal akadtak követői. A győri kávéházakban – a Lloyd-ban, az Elite-ben, a Hungáriá-ban és a Kioszk-ban – élénk sakkélet folyt. Mandl Mór borkereskedő, Stern Henrik gabonakereskedő, Späth Gyula földbirtokos híres játékosok voltak.

A Vasárnapi Újság 1860-ban elindult sakkrovatának megfejtői között böngészve, azok lakóhelyeit vizsgálva láthatjuk azokat a helységeket, ahol érdeklődnek a sakk iránt: Győr a leggyakrabban előforduló települések között szerepel.

A Vasárnapi Újság egyik feladványa (1860. április 8.):

A Győri Sakk-kör jóval később, 1902-ben alakult meg, mégpedig dr. Faragó Ödön ügyvédjelöltnek köszönhetően, aki abban az évben telepedett le városunkban. Elnöknek dr. Deáky Zsigmond székeskáptalani ügyészt kérték fel. Az ő ügyvédi irodájában, a Káptalandomb 5. szám alatt tartották az alakuló közgyűlést 1902. október 25-én. A vezetőség további tagjai: dr. Raab Géza alelnök, dr. Faragó Ödön titkár, ifj. Kánitz Henrik pénztáros, Huber Dániel háznagy. Választmányi tagok: Brujmann Samu, dr. Dezső Pál, Mandl Mór, Odor Jenő, Richter Géza és Somogyi Dezső. Számvizsgálók: Opitz Károly és Remete Géza.

A tisztviselők megválasztása után megfogalmazták az alapszabályokat: az éves tagsági díjat 6 koronában állapították meg, legfontosabb feladatul pedig helyi és országos verseny rendezésének előkészítését tűzték ki. Jelképül a kör pecsétjébe a sakkbástyát választották. Hivatalos helyiségük a Hungária kávéház különterme lett, ahol december 6-án tartották meg következő közgyűlésüket.

Dunántúli Hírlap, 1902. december 4.:

A sakk-kör alapszabályait a miniszter december 20-án hagyta jóvá. A következő házi est témái is a szimultán játékok, tréfás versenyek voltak. A későbbi két év tevékenységét jegyzőkönyvek híján a sajtóban megjelent hírekből ismerjük. Nemcsak a házi versenyek szervezésében mutattak igyekezetet, de más városok sakkegyleteivel is felvették a kapcsolatot, mint például a 6 éve fennálló székesfehérvári körrel.

Dunántúli Hírlap, 1903. február 15.:

Ezzel egyidőben a kolozsvári sakk-körrel is levelezőversenyt indítottak. Az érdeklődés felkeltésére a versenyjátszmák állását üvegbura alatt mutatták be a győri polgároknak a Hungária kávéház különtermében. Székesfehérváron Exner Győző tanár, Győrött pedig Faragó Ödön vezette a játékot, amely sokáig elhúzódott, végül valószínűleg félbeszakadt. A székesfehérvári sakk-körrel való együttműködés a későbbiekben is folytatódott.

A székesfehérváriakkal vívott levelezőverseny nyitó lépései a következők voltak (Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.):

A kör tagjai és a városi egyletek viszonylag gyakran rendeztek házi versenyeket, melyek többnyire befejezés nélkül maradtak.

1903 októberében a budapesti sakk-körrel együtt országos sakkszövetség megalapítását indítványozták, azonban akkor még törekvésük eredmény nélkül maradt. A következő év áprilisában a tagok Székesfehérváron vettek részt sakktornán, az eseményről a Győri Hírlap tudósított:

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

1904 augusztusától a Győri Hírlapban Mészey József sakkrovatot indított, azonban néhány játszma közlése után megszűnt a rovat.

A legjobb győri sakkozók közé tartozott Chalupetzky Ferenc, aki több országos versenyen, például a budapesti Charusek Sakkör versenyén is kiválóan szerepelt.

1904 decemberétől a sakk-kör az újonnan épült Royal Szálló kávéházának félemeleti helyiségébe költözött, és soros közgyűlését már itt tartotta, a nagyobb versenyeket pedig a hangversenyteremben rendezték meg.

A tisztújítás után az elnök tisztsége betöltetlen maradt. Az alelnök Huber Dániel, a titkár Rényi Sándor lett, dr. Faragó Ödön nem vállalt feladatot. A tagok száma 47 fő volt.

1905-ben folytatódtak a házi versenyek, egy ilyen alkalommal a következő feladványt adták a résztvevőknek húsz perc gondolkodási idő kikötésével:

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

A rendelkezésre álló idő alatt azonban akkor senki sem tudta a feladványt megfejteni. 20 évvel később megismételték a próbát, ezúttal 60%-os eredménnyel, sőt volt, aki 4 perc alatt megoldotta. (A megfejtés a cikk végén található.)

Jelentős esemény volt az 1905-ös évben a bécsi Schlechter Károly sakkmester meghívása a sakk népszerűsítése céljából. A verseny március 24-én zajlott le a Royal Szálló zsúfolásig megtelt hangversenytermében.

Az év folyamán folytatódtak a kisebb-nagyobb versenyek, majd a novemberi tisztújítás eredményeként Huber Dánielt elnöknek, dr. Faragó Ödönt alelnöknek választották meg. Fontos tisztséget töltött be Chalupetzky Ferenc, Somogyi Dezső és Mészey József is. Az 1906-os év azonban a magyarországi sakktörténelem szempontjából is rendkívül sokat hozott, mégpedig a két legfontosabb cél, a magyar sakkszövetség és a nemzeti verseny ügyében. Az április 12-iki igazgatótanácsi ülésen dr. Faragó Ödön alelnök indítványozta, hogy Győrött ez év augusztusában nemzeti sakkversenyt rendezzenek az amatőr sakkozók számára a Győri Sakk-kör szervezésében. A verseny lebonyolításához 2000 korona volt szükséges, melyből 800 koronával a kör saját pénztárából járult hozzá. Az igazgatótanács egyhangúlag elfogadta a javaslatot, és az előmunkálatok szervezésével Huber Dánielt, dr. Faragó Ödönt, dr. Szilágyi Ernőt és Chalupetzky Ferencet bízták meg. A győri határozatot az egész országban nagy örömmel fogadták. Balla Zoltán így írt az eseményről a Pesti Hírlap hasábjain:

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

A mesterképző verseny hazai játékosok számára szólt, a résztvevők száma 14 fő, az e feletti létszámról zsűri döntött. 26-an jelentkeztek, a zsűri a következők nevezését fogadta el:

Budapestről: Balla Zoltán, Barász Zsigmond, Gajdos János, Merényi Lajos, Steiner Bernát
Debrecenből: Dalmy Barna, Szávay Zoltán
Győrből: dr. Faragó Ödön, Rényi Sándor, Székely Jenő
Nagy-Szécsényből: Bayer Béla
Pozsonyból: dr. Bródy Miklós
Székesfehérvárról: Exner Győző
Szombathelyről: Müller Márton

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

A verseny helyszíne a győri Elite kávéház külön helyisége volt. Az ünnepélyes megnyitót augusztus 12-én este 8 órakor tartották, ekkor sorsolták ki a párokat is. A verseny Chalupetzky Ferenc kiváló vezetésével zajlott.

Az első „magyar mester” címet, az első magyar nemzeti verseny első díját Balla Zoltán, a Magyar Sakk Lap szerkesztője nyerte.

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

A versenyek továbbra is folytatódtak. A következő mérföldkő kétségtelenül az 1911-es év volt, hiszen január 15-én megalakult a Magyar Sakkszövetség, melyben nagy szerepe volt a Győri Sakk-körnek is. A szövetség székhelyéül Győr városát választották, és az alapszabályok kidolgozásával is a Győri Sakk-kört bízták meg. Tavasszal Chalupetzky Ferenc szerkesztésében elindult a Magyar Sakkszövetség hivatalos közlönye, a havonta 16 oldal terjedelemben, Győrött megjelenő Magyar Sakkujság.

A kormányhatóság elfogadta a Győri Sakk-kör által kidolgozott alapszabályokat. Az alakuló közgyűlésen a székhelyet Győrből Budapestre helyezték át, és megválasztották a legfontosabb tisztségviselőket, akik közé a Győri Sakk-kör tagjai közül is szép számban bekerültek: Huber Dániel (elnök), Chapuletzky Ferenc (titkár), Mészey József (pénztáros), dr. Faragó Ödön (igazgatósági tanácsos). Nagy megtiszteltetést jelentett, hogy Balla Zoltán sakkmester a Győri Sakk-körbe is belépett, és egy évre Győrbe költözött.

A következő években nagy sikerrel vettek részt győri sakkozók az országos és nemzetközi versenyeken, öregbítve a sakk-kör hírnevét. 1913-ban a Győri Sakk-kör még nemzetközi feladványversenyt is szervezett, melyre 45 pályamű érkezett be; a következő három év azonban a kör történetének szomorú periódusa volt. A Magyar Sakkszövetség feloszlott (1921-ben alakult újjá), a Magyar Sakkujság megszűnt, a Győri Sakk-kör pedig betegség, költözés, a játéktól való visszavonulás miatt elvesztette addigi legtevékenyebb tagjait. A kör tevékenységének újjáélesztése Szvoboda György titkár taggyűjtésével indult meg, az újjáalakuló közgyűlésre 1917. március 30-án került sor. A tagok száma ebben az időben 75 fő volt, székhelyük a régi Kioszk kávéház lett. Újra elkezdődhetett tehát a sakkélet élénkítését célzó versenyek szervezése, de ennek az évnek nagy sikere volt a világbajnok Lasker Emánuel látogatása, mely alkalommal szimultánestélyt rendeztek. A harminc jelentkezővel öt órán át tartott játszmák egyetlen győri győzelmet hoztak, mégpedig Chapuletzky Ferencét.

Huber Dániel 1918-as váratlan halála után ifj. Späth Gyulát választották meg elnöknek. A kör bajnoki versenyét 1918 és 1920 között Exner Győző, a következő három évben pedig a visszatérő Chapuletzky nyerte meg.

Chalupetzky Ferenc a sakkjáték legnagyobb korabeli magyar alakja volt – Maróczy Géza mellett –, aki 14 évesen ismerte meg a játékot. Magyaróvárott született, a győri bencés gimnáziumban tette le érettségi vizsgáit. A magyar sakklevelezés legjobbjai közé tartozott, egyidejűleg 80-100 játszmát vezetett. Legnagyobb sikerét az 1908-as prágai nemzetközi versenyen elért második helyezés jelentette. Több mint 30 szakkönyvet írt. A Győri Sakk-kör és a Magyar Sakkszövetség főtitkárává is megválasztották. 1920-ig a győri városi rendőrségnél dolgozott, ekkor a rendőrségek államosítása után városbírónak nevezték ki.

Chapuletzky Ferenc (Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek/szerk. Palatinus József. Győr: Pohárnik Pál és Társa Könyvnyomdája, 1931.):

A Győri Sakk-kör történetében kiemelkedő jelentőségű a Magyar Sakkszövetség második kongresszusának és nemzetközi versenyének megrendezése, melyre 1924 augusztusában került sor. A rendezvény 54 résztvevővel augusztus 3-án a városházán díszközgyűléssel kezdődött, majd délután megtartották az évi rendes közgyűlést beszámolókkal, jelentésekkel, tisztújítással, szövetségi sakkversenyek ismertetésével.

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

A nemzetközi verseny a vármegyeház dísztermében másnap 9 órától indult a következő sorrendben (Dunántúli Hírlap, 1924. augusztus 5.):

Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.:

A Dunántúli Hírlap naponta beszámolt az aktuális eredményekről. A három hétig tartó, kiváló szervezés alatt lezajló nemzetközi verseny szép eredményt hozott a magyar sakkozók számára. A főtorna győztese dr. Nagy Géza és Merényi Lajos lett, de még számos különdíjat osztottak ki.

A verseny pozitív visszhangot váltott ki, tovább öregbítve a Győri Sakk-kör hírnevét.

A Vasárnapi Újság feladványának megfejtése:

Galambos Krisztina

Felhasznált irodalom:
Vasárnapi Újság, 1860. ápr. 8. 7. évf. 15. sz. p. 180. (Sakkjáték rovat)
Dunántúli Hírlap, 1902. okt. 28. 10. évf. 125. sz. p. 3. (A Győri Sakkör alakuló-közgyűlése)
Dunántúli Hírlap, 1902. dec. 4. 10. évf. 141. sz. p. 3. (A Győri Sakkör....)
Dunántúli Hírlap, 1903. febr. 15. 11. évf. 19. sz. p. 5.  (A „Győri Sakkör” versenye...)
Dunántúli Hírlap, 1924. aug. 5. 32. évf. 178. sz. p. 1. (Megkezdődött Győrött a nemzetközi sakkverseny)
Dunántúli Hírlap, 1924. aug. 24. 32. évf. 193. sz. p. 2. (A sakkverseny utolsó napja)
Maróczy Géza: A Győri Sakk-Kongresszus, Nemzetközi Mesterverseny és Főtorna. Győr: Győri Sakkör, 1924.
Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek/szerk. PalatinusJózsef. Győr: Pohárnik Pál és Társa Könyvnyomdája, 1931. p. 90-91.
A képeslapok a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményébe tartoznak.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése

2016.09.22
4