2353

Mesterek és tanítványok

Beszélgetés László Csaba régésszel

Október 30-án a Mesterek és tanítványok című sorozat utolsó beszélgetésével zárult a Múzeumok Őszi Fesztiválja a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Apátúr Házában. A vendég ezúttal László Csaba, győri származású régész volt, akihez Erős Erika műemléki- és Losonczi Máté régészeti felügyelők csatlakoztak beszélgetőtársként.

A Mesterek és tanítványok programjaiban a múzeummal kapcsolatban álló, ma már emblematikusnak ismert személyiségek beszélgetései láthatók tanítványaikkal egy-egy műtárgy kapcsán, illetve a már csak emlékeinkben és műveikben élő nagyhírű tanárok megidézése tanítványaik elbeszélései révén.

László Csaba a Magyar Régész Szövetség alapító tagja, a Kuzsinszky Bálint-emlékérem tulajdonosa (2005). Kutatott régészeti korszaka a középkor, a kora újkor, az újkor, speciális szakterülete pedig az építészet, építészettörténet, valamint az egyházi épületek kutatása. Szakmai tevékenységei közül a szerencsi vár (1979-1984), a pannonhalmi Bazilika (1986-1996); a Győri Püspökség (1982-1984), a rábaszentmiklósi római katolikus templom (1996-1999), valamint a Tihanyi Apátság (1995-1999) feltárási munkái érdemelnek említést, oktatóként pedig a BME Műemléki Szakmérnöki Kurzus épületkutatási tárgykörében tevékenykedik 1998 óta.

A vendégek beszélgetése során megtudtuk, hogyan került László Csaba a régészet vonzásába gyermekkorában, és hogyan lett a hídépítő mérnökből régész, majd a középkori régészeti falkutatás neves, elismert, újító szakembere. Bepillanthattunk néhány különlegesebb munkája szakmai kulisszái mögé, mint például a győri Püspökvár vagy a pannonhalmi Bazilika feltárása, illetve a műemlékvédelem sorsába is az elmúlt ötven évben. László Csaba szerint az a jó műemléki felújítás, amit a közösség is a magáénak érez.

Schererné Csécs Teréz, könyvtárvezető
Fotók: Molnár György, a Győri Fotóklub Egyesület tagja


2014.11.04