2571

A Rábaszabályozó Társulat székházának építése

Várostörténeti puzzle – 80. rész

Az 1800-as években a Rába, a Répce, az Ikva folyók és a Fertő-tó magas vízállásuk idején pusztító árvizeket okoztak. A négy megyén átvonuló folyók és ártereik a nagy távolság miatt nehezítették az összehangolt védekezést. Ezért vált szükségessé egy koordináló társulat létrehozása.

A Rábaszabályozó Társulat 1873. november 15-én Győrött alakult meg azzal a céllal, hogy egyrészt mentesítse a Rába környékét a Rába, a Répce, a Marcal, a Lajta folyók és a Duna árvizeitől, másrészt hogy ezekről a területekről elvezesse a belvizeket. Elnöke Batthyány Géza, igazgatója Krisztinkovitch Ede lett. 1880. december 12-től Szentmártoni Radó Kálmán kormánybiztos, Vas megye főispánja került a társulat élére. (Róla nevezték el a győri Radó sétányt.)

1883-ban minden korábbinál nagyobb árvíz pusztított, amely során 19 község, valamint Győrsziget és Újváros is víz alá került. Ezek után már nem lehetett tovább halogatni a szabályozást. Az 1885:15. tc. (I. Rába-törvény) meghatározta a Rába és mellékfolyóinak szabályozását, a győri körtöltés, a Marcal-torkolat és a Hanság csatorna megépítését. A szabályozási munka befejezése után a Rábaszabályozó Társulat visszanyerte önállóságát, és 1896. május 17-én a Földművelésügyi Minisztérium a kormánybiztost felmentette hivatalából, ezzel együtt május 26-án a véleményező bizottság is befejezte munkáját.

1899-ben dr. Borsody Géza igazgató programjának első pontja egy társulati székház felépítése volt, hiszen addig a hivatal irodái bérlakásban kaptak helyet. Májusban a Rábaszabályozó Társulat tavaszi közgyűlésén egy szép és praktikus beosztású palota építésének az ügyét terjesztették elő.

Győri Hírlap, 1899. május 11.:

A városi pénzügyi választmány hamarosan napirendre is tűzte az épület építésének az ügyét.

Győri Hírlap, 1899. június 8.:

Ugyanakkor a Csornai Hírlap korabeli száma arról tudósított, hogy a Rábaszabályozó Társulat utolsó ülésén szóba került a társulati székhely áthelyezése Csornára, és a székház is ott épülne fel. A helyreigazításról – miszerint nem a székhely áthelyezéséről, hanem a székház megépítéséről döntött a közgyűlés – a Győri Hírlap 1899. június 8-i számában olvashatunk.

Győri Hírlap, 1899. június 8.:

Győri Hírlap, 1899. június 16.:

Még ugyanabban a hónapban a városi pénzügyi választmány ülésén a Rábaszabályozási-palota telekkérdését tárgyalták.

Győri Hírlap, 1899. június 18.:

Győr város törvényhatósági bizottsága is napirendre tűzte a kérdést. Július elején rendkívüli közgyűlésen tárgyalták – több fontos középülettel együtt – a székház telekengedélyezési ügyét.

Győri Hírlap, 1899. június 20.:

Győri Hírlap, 1899. június 21.:

A telekvételről június 21-én ülésezett a városi pénzügyi választmány. Az ülésen kérvényezték, hogy a királyi táblabíróság mögötti, 221 négyszögölnyi telket méltányos áron adja el a város a Rábaszabályozó Társulatnak, négyszögölenként 10 forintért.

Dunántúli Hírlap, 1899. június 25.:

Dunántúli Hírlap, 1899. június 29.:

A Rábaszabályozó Társulat választmánya ülésén elfogadták a Győr város által felkínált telket négyszögölenként 10 forintért.

A város július 6-án tartott közgyűlésén tárgyalta a Rábaszabályozó Társulat telekvásárlásának ügyét. A gyér érdeklődés mellett megtartott gyűlésen heves vita zajlott a szerződés megkötése körül, melyről a Győri Hírlap következő napi számában így tudósított.

Győri Hírlap, 1899. július 7.:

Végül a közgyűlés 3 szavazat kivételével megszavazta a telekvásárlást, 10 forint/négyszögölért. Az ügy fontosságát az is bizonyítja, hogy mindkét korabeli napilap tudósított az ülésről.

Dunántúli Hírlap, 1899. július 9.:

1899. augusztus 4-én Cziráky Béla gróf, a Rábaszabályozó Társulat elnöke Győrbe érkezett, és a székház építési terveiről tanácskozott, melyet azonnal építeni kezdenek, mihelyt a társulati költségvetést jóváhagyja a miniszter.

Győri Hírlap, 1899. augusztus 5.:

Ugyanezen lap hasábjain egy hónappal később arról olvashatunk, hogy noha döntés született a királyi tábla melletti telek eladásáról, a közgyűlési határozatot megfellebbezték. A belügyminiszter ezt a fellebbezést elutasította, és a közgyűlés határozatát jóváhagyta.

Győri Hírlap, 1899. szeptember 7.:

A Rábaszabályozó Társulat választmánya októberi ülésén döntött arról, hogy az építéssel Schlichter Lajos győri építészt bízza meg…

Győri Hírlap, 1899. október 3.:

…melyet még abban a hónapban meg is kezdtek.

Győri Hírlap, 1899. október 13.:

A városi jogügyi bizottság tárgyalta Boros Vilmos vállalkozó kérvényét, aki egy évvel ezelőtt a várostól 5 évre, évi 60 forint bérleti díjért bérbe vette a királyi tábla tűzfalának bérleti jogát. A szerződés szerint, az épület melletti telek beépítése esetén a vállalkozónak nem lehetett kártérítési igénye. Miután az említett telken a Rábaszabályozó Társulat székházának építését megkezdték, így a hirdetéseket eltakarták a felhúzott falak. Ezért a vállalkozó kártérítési keresetet nyújtott be a város felé.

Győri Hírlap, 1900. január 10.:

Győri Hírlap, 1900. január 13.:

Az építkezés újraindulásáról a korabeli sajtó is tudósított.

Győri Hírlap, 1900. március 17.:

Győr szab. kir. város és vármegye, Bp. 1926:

Végül 1900. szeptember 19-én csendben, minden feltűnés nélkül megnyílt a Rábaszabályozó Társulat díszes, kényelmes palotája. A hivatali helyiségeket már elfoglalták, de az emeleten lévő lakások ekkor még üresek voltak.

Az első emeleten kapott helyet az igazgatói szoba, a fogadószoba, a főmérnök irodája, mellette két helyiségben egy-egy szakaszmérnök, és egy tágas világos helyiség a műszaki iroda számára. Az igazgató dolgozószobája mellett volt az irodatiszté, amellett egy iroda és az irattár. A helyiségek magasak, világosak voltak.

Az épület évi jövedelme 11.000 korona, az építészeti költség 196.000 korona volt, 14.000 korona maradt egyéb kiadásokra és új bútorok vásárlására. Miután a berendezésre szánt összeg nem bizonyult soknak, így csak az elnöki helyiséget és a tanácstermet tudták berendezni új bútorokkal. Az átköltözés alkalmával bevezették a telefont is.

A társulati székház építése volt Borsody Géza igazgató programjának első pontja. Az építési kölcsön törlesztése után a társulat vagyona 200.000 koronával gyarapodott, amelyhez a társulat csak a bérlethelyiségekért fizetett bérleti díjjal járult hozzá.

Győri Hírlap, 1900. szeptember 20.:

Bedő Mónika

A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságok és a képeslapgyűjtemény felhasználásával készült.

 A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda

2016.09.15
42