Dr. Hoppál Péter a szeptember 7-ei sajtótájékoztatón megfogalmazta: fesztivált létrehozni ma Magyarországon majdnem reménytelen vállalkozás, hiszen ha rátekintünk a fesztiváltérképre, látjuk, hogy mennyire sokszínű, gazdag és telített. Hozzátette: ha új fesztivál születik, érdemes megnézni azt, hogy kik azok, akik a születésnél bábaszerepet vállalnak, és akkor pillanatok alatt le tudjuk mérni, értékteremtésről van-e szó. Ahogy azt is érdemes feltérképezni, hogy a fesztivál helyszínén milyen kincsek rejtőznek, amelyek még nem kerültek igazán a közönség elé.

Mint mondta: jó, hogy a fővárostól távoli tájegységeket is keblére fogadja a közönség, és most itt az idő, hogy az egyetlen fehéren maradt foltot is birtokba vegye a fesztiváltérképen. Ez pedig az Ormánság. A fesztivál ötlete is az államtitkártól származik, ő szorgalmazta, hogy már idén induljon el a fesztivál „alapkőletétele” – bemutatva: kis pénzből, nagy szívvel hogyan lehet fesztivált csinálni.

Az államtitkár kiemelte: a 46 faluból álló Ormánság csodálatos természeti adottságokkal bír, és a látogatók a legmagasabb rendű szellemi, kulturális kincsekkel találkozhatnak. Kérdésre válaszolva elmondta: az ormánsági településeket nemcsak a két háború, hanem a téeszesítés is megnyomorította, de az utóbbi évek eredményei azt bizonyítják: az Ormánság él és élni akar.

A fővárostól mintegy 280 kilométerre fekvő Kémes, Szaporca és Tésenfa, a kelet-ormánsági Bőköz kisrégió három kistelepülése a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága Ős-Dráva Látogatóközpontjával együtt készül a fesztiválra. A hagyományőrző és -teremtő rendezvényen 3 nap alatt 23 helyszínen több mint 50 eseményre várják a látogatókat a kultúra és az ökoturizmus jegyében.

Márta István fesztiváligazgató hangsúlyozta: nem falunapról van szó. Az adott tájegységre szerettek volna kitalálni egy fesztivált, és elindítani az ökoturizmust is. A fesztiváligazgató bemutatta a programokat is, mint mondta, a koncertek nagy része a falvak templomaiban lesz, emellett Kémes településen kézműves piac, nagyszínpad, Szaporcán kenutúrák és kovácsműhely is várja a vendégeket. Fellép Boros Misi, Hobo, Ferenci Gyuri és a Rackajam, Gryllus Vilmos, Pál István Szalonna és bandája, Varnus Xavér, Szirtes Edina és vonósnégyese, de koncertet adnak a Virtuózok című műsor versenyzői, a Hagyományok Háza pedig folkprogrammal kedveskedik a látogatóknak. Emellett színházi produkciók és kiállítások is színesítik a három napot – emelte ki Márta István.

Szolykóné Pfeifer Gabriella, Kémes polgármestere megjegyezte: Kémes kis település, melynek életében nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre. „Valljuk, hogy a hagyománynak nem csak hamuját kell újjáéleszteni, hanem a lángját kell éltetni” – hangsúlyozta, hozzátéve: eddig nem hiába dolgoztak, hiszen felfigyeltek rájuk, és ezzel a fesztivállal ki tudják nyitni kapuikat, és meg tudják ismertetni a vendégekkel a kémesi embereket, hagyományokat.

Hideg József, Tésenfa polgármestere arról beszélt, hogy Tésenfa egy utca, 157 lakossal, gyorsan fogyó népességgel. Érdemes azonban a látogatóknak megtekinteni, hiszen régi, hagyományos parasztházak szegélyezik, és gyönyörű természeti környezetben fekszik a falu.

Pál Csaba, Szaporca polgármestere elmondta: a településük Árpád-kori, az ott élő emberek életét mindig is a Dráva határozta meg. Szép a református templomunk, és az orgonájukat szeretnék felújítani Varnus Xavér jótékonysági koncertjének segítségével.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy náluk is számtalan program lesz, köztük játszóház a gyerekeknek, kenutúra, madárgyűrűzési bemutató, gombaismereti foglalkozás, karácsonyváró kézműveskedés és sok túra a tanösvényeken.

A mozi szerelmeseire is gondoltak, Szaporcán, az egyik parasztházban rendeznek be egy pajtamozit: Cifrafilmszínház és Zug címmel. Ott vetítik majd a filmeket, de lesznek kiállítások és egy meglepetéssel is készülnek.

A fesztivál szeptember 25-én ér véget, 26-án pedig kinyitják a falvak határait, hiszen az ott élő iskolás gyerekek utaznak el a Nemzeti Színházba, hogy megnézzék a Csongor és Tünde című előadást. Így egy missziót is teljesít a fesztivál, hiszen kinyitja a világot a diákok előtt, akik közül sokan még nem jártak a fővárosban. A. Szabó Magda, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a Nemzeti Színház nyitott ház, és minden olyan együttműködésre, jó ügyre igent mond, ahol segítségükkel hátrányos helyzetű települések, gyerekek, fiatalok kapcsolódhatnak be a színházi vérkeringésbe.

Wéber Anikó
Fotók: Kőmives András
Forrás: kultura.hu