710

A főtér, amit elsodort a történelem


Talán sosem volt olyan szép és történelmi Érsekújvár főtere, mint a többi felvidéki városé, de hát nem is volt olyan régi, hiszen a híres, hatszögletű vár lebontása után épült, teljesedett ki. Hogy aztán a második világháborúban lebombázzák, majd a párizsi békében pedig ismét Csehszlovákiához kerülve átépítsék. Mára már csak a katolikus templom áll szinte a régi, a MaNDA adatbázisában található felvételeken is tanulmányozható városcentrumban.

Érsekújvár a történelmi Magyarország egyik különösebb előzmény nélküli városa volt, hiszen helyén valamikor egy a török ellen gyorsan felhúzott, szabályos hatszög alakú, téglafalazatú vár állott. Amit Ottavio és Giulio Baldigara tervezett a reneszánsz várépítészet kézikönyvei alapján. A szabályos, négyzethálós utcaszerkezete is a rajzasztalon készült, a vár pedig a Felvidéket és az itt fekvő esztergomi érseki birtokokat védte sikerrel a töröktől egészen 1663. szeptemberéig, mikor is a törökök egy csellel meggyengítvén védelmét, elfoglalták.

A Nyitra folyó (forrás: Thúri György Múzeum/MaNDA adatbázis)

Mecsetté alakították Szent Adalbertnek szentelt plébániatemplomát, a Pázmány Péter által alapított ferences kolostorban és templomban pedig kaszárnyát és puskapor-raktárt rendeztek be. (Utóbbi veszélyes anyagot a kolostor alatti, a vár alagútrendszeréhez tartozó kazamatákban helyezték el, a földalatti folyosók itt megmaradtak, kis szerencsével meg is tekinthetők.) A török végül csak 22 évig ült a várban, aminek visszavétele, az ötezres védősereg módszeres lemészárlása az 1686-os, sikeres budai ostrom előzményei közé tartozik.

A kuruc időkben aztán itt, a főtéren volt az áruló Ocskay László lefejezése. Ennek helyszínét immár a harmadik, a kövezetbe süllyesztett réztábla jelzi, de ezt is rendszeresen leöntik kátránnyal azok, akik nem szívesen látnak itt magyar emlékeket. Pedig ilyenből már csak elvétve van, a lerombolt, majd újra faragott Szentháromság szobor, a vár kútja és a már említett templomok mellett talán csak a Bercsényi Miklós emléktábla maradt meg a ferences kolostor falán. A várat 1724-25-ben, rekord gyorsasággal elbontották Károly császár és király parancsára, tégláit jórészt egyházi és polgári épületekbe építették be.

Képeslap 1942-ből (forrás: Thúri György Múzeum/MaNDA adatbázis)

1919-től Csehszlovákia a Czuczor Gergely- és a Kossuth-szobrokat tüntette el először, az angolszász bombázók pedig 1945. március 14-én a városházát, az érseki kastélyt, az impozáns Arany Oroszlán Szállót és a várkapitány házát tették a földdel egyenlővé. Ezen épületek képei megtalálhatók a MaNDA adatbázisában, és a Magyar Világhíradó 1942. júliusában készült felvételein, amikor az első bécsi döntéssel visszakapott városban, 1940-ben felállított kerékpáros zászlóalj ünnepélyes hazatértét láthatjuk az orosz frontról. A biciklis honvédek a főtérre kerekeznek be, Horthy Miklós itt oszt kitüntetéseket, miközben a háttérben ott vannak a régi épületek, amiket lerombolt az a 700 ledobott repülőbomba.

A címlapon a tér Trianon előtt állapota látható.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.09.15
2