No persze nem az annyiszor megcsodált, masszív boltíves római kőhídra kell gondolnunk, a folyó paraméterei ennek megépítését nem tették volna lehetségessé. Arra ugyanis, hogy egy ilyen mély és meglehetősen sebes folyású folyó medrében építkezzenek, kőből pilléreket emeljenek, még nem volt meg a technológia. Ugyanakkor nem véletlenül települtek le az első légionáriusok és a velük érkező kézművesek és kereskedők az 1. század végén ezen a helyen. Fontos útvonalak találkoztak itt, jó adottságai voltak a földművelésnek, és a hegyek és az azokat borító erdők pedig elég építőanyagot adtak ahhoz, hogy felépítsenek egy várost, ami fénykorában, a 2. század végén és a 3. elején 10-12 ezer embernek adott otthont. Volt azonban még egy jelentős tényező is a rómaiak választásában, ami elődeink tevékenységének eredményeképpen ma már nem áll fenn. Mégpedig az, hogy a Duna két partja között itt olyan szigeteket is találunk, amiket híddal össze lehetett kötni.

forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az óbudai partról indulva ott volt mindjárt a Kis sziget, amelyből a hajógyári építkezések megkezdésekor, 1835-ben alakítottak ki félszigetet, létrehozva ezzel a hajógyári öblöt. Ennek a vízfelületnek az áthidalása nem okozhatott különösebb problémát, nem úgy, mint a következő szakasz, a helytartói palotának is helyet adó nagy sziget és a túlpart közötti rész. Ide építette viszont az évezredek folyamán a Duna a kis Fürdő szigetet, amit 1874-75 között kotortak el termálforrásaival és római kori köveivel együtt. A munkálatok alatt, éppen a régi, feliratos kövek felbukkanása miatt a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is többször megjelent a helyszínen. Itt dokumentálták négy hídpillér alapjait is, aminek a folyásirány felé ék alakot formáló alapozásában 6-8 cölöpsor maradványai voltak.

Az állandó, faszerkezetes híd fennállását e felfedezés mellett az is alátámasztja, hogy a hasonló természeti adottságokat a Rajnán Kölnnél és Mainznál is kihasználták a rómaiak, a Dunán pedig Traianus 103 és 105 között épült, a mai Turnu Severint és Kladovót összekötő híres hídja mellett Ennsnél is állt hasonló, fából készült konstrukció.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu