674

Nem a Lánchíd volt az első?


Nekünk még az iskolában is úgy tanították, hogy a főváros első állandó hídját Széchenyi vezényletével, Clark Ádám tervei alapján építették meg. Keresztrejtvényben és kvízműsorban is ez az elfogadható megoldás, de rejtvények, kérdéssorok összeállítói is rendre megfelejtkeznek arról az 1800 évvel ezelőtt már álló építményről, ami Aquincum katonavárosát köthette össze a barbaricum küszöbét jelentő, a mai Dagály fürdő területén álló, az utókor által Transaquincumnak nevezett erőddel.

No persze nem az annyiszor megcsodált, masszív boltíves római kőhídra kell gondolnunk, a folyó paraméterei ennek megépítését nem tették volna lehetségessé. Arra ugyanis, hogy egy ilyen mély és meglehetősen sebes folyású folyó medrében építkezzenek, kőből pilléreket emeljenek, még nem volt meg a technológia. Ugyanakkor nem véletlenül települtek le az első légionáriusok és a velük érkező kézművesek és kereskedők az 1. század végén ezen a helyen. Fontos útvonalak találkoztak itt, jó adottságai voltak a földművelésnek, és a hegyek és az azokat borító erdők pedig elég építőanyagot adtak ahhoz, hogy felépítsenek egy várost, ami fénykorában, a 2. század végén és a 3. elején 10-12 ezer embernek adott otthont. Volt azonban még egy jelentős tényező is a rómaiak választásában, ami elődeink tevékenységének eredményeképpen ma már nem áll fenn. Mégpedig az, hogy a Duna két partja között itt olyan szigeteket is találunk, amiket híddal össze lehetett kötni.

forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az óbudai partról indulva ott volt mindjárt a Kis sziget, amelyből a hajógyári építkezések megkezdésekor, 1835-ben alakítottak ki félszigetet, létrehozva ezzel a hajógyári öblöt. Ennek a vízfelületnek az áthidalása nem okozhatott különösebb problémát, nem úgy, mint a következő szakasz, a helytartói palotának is helyet adó nagy sziget és a túlpart közötti rész. Ide építette viszont az évezredek folyamán a Duna a kis Fürdő szigetet, amit 1874-75 között kotortak el termálforrásaival és római kori köveivel együtt. A munkálatok alatt, éppen a régi, feliratos kövek felbukkanása miatt a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is többször megjelent a helyszínen. Itt dokumentálták négy hídpillér alapjait is, aminek a folyásirány felé ék alakot formáló alapozásában 6-8 cölöpsor maradványai voltak.

Az állandó, faszerkezetes híd fennállását e felfedezés mellett az is alátámasztja, hogy a hasonló természeti adottságokat a Rajnán Kölnnél és Mainznál is kihasználták a rómaiak, a Dunán pedig Traianus 103 és 105 között épült, a mai Turnu Severint és Kladovót összekötő híres hídja mellett Ennsnél is állt hasonló, fából készült konstrukció.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.09.13
2