712

„De furcsa állat is az ember…”

Fajunk Robert Merle górcsöve alatt

„Néhány éve egy francia újságíró jóstehetséget tulajdonított nekem. Mégpedig azért, mert az 1967-ben megjelent regényemben, az Állati elmék-ben „megjósoltam”, hogy Ronald Reagen – akit ugyan más néven szerepeltettem, de nem volt nehéz ráismerni – az Egyesült Államok elnöke lesz. Azt is leírtam, miként használják fel majdan a speciálisan idomított delfineket katonai célokra: ami meg is történt, hét évvel később, a Tonkini-öbölben, ahol az észak-vietnami békaemberek ellen vetették be őket.

De nem szándékozom kérkedni bevált jóslataimmal. Nyilvánvaló, hogy semmiféle jóstehetségem nincs, aminek nagyon is örülök: mivel nem látom a jövőt – a sajátomat sem –, nyugodtam hihetek benne, hogy százhúsz évre vagyok hitelesítve, s nem kell tartanom tőle, hogy jóstehetségemnek egy akaratlan felvillanása rám cáfol. Az azonban igaz, hogy mindenre figyelek, ami a világban körülöttem történik, és hogy ennek az odafigyelésnek hála, érzékelem a szemünk előtt alakuló tendenciáit…”

A fenti sorokat Robert Merle Nekünk nem kel föl a Nap című regényének előszavából emeltük ki. A világhírű francia szerző, akire írásunkkal emlékezünk, valóban nem rendelkezett jóstehetséggel: 1908. augusztus 28-án született – és nem 120, hanem „csupán” 95 év adatott neki –, 2004-ben hunyt el. Könyvei a XX. század második felében rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek. Hogy miért? Elsődlegesen talán regényeinek rendkívül szerencsés témaválasztását említhetnénk az okokat keresgélve. Olyan témákhoz nyúlt, amelyek sokakat érintettek, illetve foglalkoztattak. Legelső, átütő erővel ható könyve, a Két nap az élet nem sokkal a második világháború után, 1949-ben jelent meg. A regényben – saját élményeire is támaszkodva – a világégés borzalmait, elidegenítő hatását veti papírra. A szerző munkájáért elnyerte a rangos Goncourt-díjat. Szintén a második világháborúhoz köthető a Mesterségem a halál című könyve. A túlélőket, a kortársakat és az utókort is foglalkoztatta / foglalkoztatja a kérdés: miképpen történhetett meg mindaz a szörnyűség, ami a náci Németországban, különösképpen a koncentrációs táborokban zajlott. Merle keresi a választ, s e lebilincselően izgalmas fiktív önéletrajzi regényben az auschwitzi tábor vezetője, Rudolf Höss szájába ad olyan gondolatokat, melyek révén megérteni véljük a Harmadik Birodalom működését, személyiségtorzító voltát.

És valóban, ahogy az előszóban írja Merle, odafigyel korának eseményeire is: foglalkozik a hidegháború kérdésével, regényt szentel a Moncada 1953-as ostromának (Moncada) és az 1968-as párizsi diáklázadásnak (Üvegfal mögött).

Mivel jól tájékozott a történelmi témákban, és érdekli a politika, foglalkoztatja a jövő is: mi felé tart az emberiség? Nyit egy teljesen új terület felé: fikciós könyveket ír. Ő maga is nehezen tudja meghatározni, hogy hogyan is lehetne kategorizálni például az Állati elméket, a Védett férfiakat vagy a Malevilt. Jóslatregény? Science fiction, esetleg politics fiction? Vagy használjuk a napjainkban elterjedt antiutópia kifejezést? Akárhogy is, mindhárom könyv hátborzongató (és szerencsére csak részben megvalósuló / megvalósult) jövő képét vetíti elénk, és próbál figyelmeztetni mindenkit, aki csak olvassa.

Tömegek falták az előbb említett köteteit is, de népszerűsége egyre fokozódott a Francia história 13 kötetből álló regényfolyamának köszönhetően. A francia történelem 16-17. századáról szóló történet még szélesebb kört tudott megszólítani. Merle stílusa, a lebilincselően izgalmas történetvezetés a könnyedebb olvasmányokat kedvelők számára is élvezetessé tette a sorozatot.

A Wikipédia szerint Robert Merle hazánkban az egyik legnépszerűbb francia író, minden könyvét lefordították, az Európa Kiadó 81 kiadásban 22 művét jelentette meg. A köteteket összesen 3,5 millió példányban adták el. Ha eddig elkerülte volna figyelmüket az életműve, pótolják be a mulasztást! Nem fogják megbánni.

Berente Erika

A címlapkép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.08.28
2