726

145 éve született Theodore Dreiser, amerikai író és újságíró


1871. augusztus 27-én született Indiana államban Theodore Dreiser. Édesapja Németországból bevándorolt szövőmester volt. A házaspár tizenhárom gyereke között Theodore volt a tizenkettedik, illetve a kilencedik a tíz közül, akik életben maradtak. Nehéz körülmények között nőtt fel, labilis érzelmi világához szigorú katolikus neveltetése is hozzájárult. 15 éves korában Chicagóba ment dolgozni.

1889-ben egy volt tanára segítségével beiratkozott a bloomingtoni egyetemre, de egy év múlva hátat fordított a tanulásnak, és komolyan nekilátott az önművelésnek. Sokat olvasott, de nemcsak szépirodalmat; olvasmányai kiterjedtek a biológiára, fizikára, kémiára, sőt a lélektanra és a filozófiára is. 1892-től 1900-ig Chicago, St. Louis, Toledo, Pittsburgh és New York lapszerkesztőségeiben volt riporter. Ebben az időben kollégái mellett elsősorban Paul Dreiser nevű testvére biztatta regényírásra, valamint támogatta lelkileg és anyagilag egyaránt. Újságírói tevékenysége során cikkeket írt neves írókról, és fontos közéleti személyekkel készített interjúkat. 1898-ban megnősült.

Első regényének – amelynek Carrie, drágám volt a címe – terjesztését a kiadó felesége megakadályozta, mert helytelenítette, hogy Dreiser egy bukott nőt ábrázol anélkül, hogy elítélné. Az amerikai nagyközönség számára ez a regénye ismeretlen maradt, míg 1952-ben filmre nem vitték Laurence Olivier és Jennifer Jones főszereplésével.

A testi és lelki nyomor évei után előbb hivatalnok, majd folyóirat-szerkesztő lett. Állásából azonban távoznia kellett. 1901-ben (két héttel apja halála után) belefogott második regénye írásába (Jennie Gerhardt), melyet ismét saját családja történetéből merített. Miután öt hónapon belül Dreiser megírt negyven fejezetet, idegei felmondták a szolgálatot, és 1910-ig megszűnt regényíró lenni. Tisztelője, a híres amerikai irodalomkritikus H. L. Mecken beszélte rá, hogy fejezze be a Jennie Gerhardt-ot. A regény publikálására végül 1911-ben került sor.

1919-ben találkozott másodfokú unokahúgával, Helen Patges Richardsonnal, azon nyomban beleszeretett a szép, fiatal lányba. Helen színésznői ambíciói miatt ugyanebben az évben Los Angelesbe költöztek, ahol Dreiser filmforgatókönyvek írásával próbált pénzt keresni, és megkezdődött egy huszonöt évig tartó viharos kapcsolat, mely túlélte a veszekedéseket, az elidegenedés periódusait, sőt még Dreiser romantikus kicsapongásait is.

1918-ban adták ki első novelláskötetét, 1927-ben a másodikat. Ezeken kívül megjelent két verseskötete is. Az első anyagi és igazi kritikai sikert az Amerikai tragédia hozta meg számára. 1906-ban egy Chester Gillette nevű férfi megölte Grace Brown nevű szeretőjét – ezt a valóban megtörtént gyilkosságot használta fel Dreiser az Amerikai tragédiában, amely 1925-ben jelent meg.  A regényt két alkalommal is filmre vitték: 1931-ben és 1951-ben. (Először Eizenstein akarta filmre vinni, de nem tudott megegyezni a Paramount filmvállalattal.) Ez volt Dreiser egyetlen igazán nagy könyvsikere.

1926-1927-ben európai körutazást tett. Szovjetunóbeli útjáról Így látja Dreiser Oroszországot című művében számolt be 1928-ban. A gazdasági világválság idején beutazta egész Amerikát. A dollár uralma című alkotásában radikális javaslatokat tett a gazdasági és társadalmi reformokra: mindig kiállt a Szovjetunió, a munkásosztály és a haladás mellett, nem sokkal halála előtt belépett a kommunista pártba is.

1931-ben a Dawn című munkájában megírta élete első húsz évét, a könyv a bevándorlók történetének klasszikus példája. 1944-ben megkapta a Művészetek és az Irodalmak Amerikai Akadémiájának Érdemi Jutalomdíját. Első felesége, Sarah Osborn White 1942-ben meghalt, két évvel később Dreiser és Helen összeházasodtak, de ez a frigy sem tartott sokáig.

Theodore Dreiser 1945. december 28-án szívrohamot kapott és meghalt. 1946. január 3-án temették el Hollywoodban, alakja nagy hatással volt az őt követő írói generációra.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia.hu, Világirodalmi Lexikon. 2. köt: Cam-E. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1972.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.08.27
19