707

Augusztus 24. – A Vezúv kitörése elpusztította Pompeji városát

Ezen a napon történt

I.sz. 79. augusztus 24-én pusztította el Pompeji-t a Vezúv kitörése. A katasztrófa rendkívüli volt, és konzerválta az ókori római várost, amely évszázadok óta vonzza a régészeket, tudósokat és művészeket. Ide érkezett ihletért W. A. Mozart is az Ízisz szentély feltárásakor.

„Élj veszélyben! Építsd a városod a Vezúv lejtőjére!” (Friedrich Nietzsche) Ez a mottó áll a szegedi Móra Ferenc Múzeum december 31-ig látható Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című kiállításán, az első teremben. Az izgalmas és sokrétű tárlatnak köszönhetően megelevenedik előttünk az antik város, tanulmányozhatjuk a korabeli életmódot, amely sok tekintetben eltér a maitól. Másrészt a vulkánok természetéről és a 79-es katasztrófáról is képet kapunk.

A kiállítás törzsanyaga a Nápolyi Régészeti Múzeumból származik. Szobrok, mozaikok, falfestmények és házi szentélyek tanúskodnak az ókori ember istenekhez való viszonyáról, mely áthatotta a mindennapokat. A gyakorlati szokásokról pedig a használati tárgyak, amforák, tematikus tablók és audiovizuális anyagok mesélnek. Megtudhatjuk, hogy a Vezúv vulkanikus lejtői kiváló szőlő és bortermést nyújtottak a helyieknek. Amforákban szállították a csodás nedűt, mely egyre nagyobb hírnévnek örvendett. Dionüszosz kultusza több freskón is megjelenik, ezek közül figyelemre méltó az ún. Misztériumok villájában látható i. e. I. századi kép, amely egy fiatal nő Dionüszosz kultuszába történő beavatását ábrázolja. A különleges istenség, akihez ma leginkább a bort kapcsolják, eredetileg összetett erőt fejezett ki. A lelkesedés és átlényegülés szimbólumaként arról tanított, hogyan közeledhet az ember istenhez. Ezért kapcsolódott a színházhoz is, mely, amíg megőrizte szent jellegét, felemelő és megtisztító hatása miatt központi szerepet játszott az ókori görög és római városok életében. Pompeji-ben két épületmaradványt találtak: a Nagy Színházat (lent a képen) és a kisebb Odeont, ez utóbbiban költői műveket és zenei darabokat adtak elő. Itt található a legrégibb római amfiteátrum is, amely 100 évvel a Colosseum előtt épült.

A városban számos templom található, amelyekben elsősorban az Appennini-félszigeten élő kultúrák (szamniszok, görögök, rómaiak) isteneit tisztelték. De néhány keleti, főleg egyiptomi isten kultuszának is vannak nyomai. Ízisz szentélye (lent a képen) valószínűleg a Kr. e. 2. században épült, két oldalfülkéjében Anubisz és Harpokrátesz szobra állt. Ez az a hely, ami ihletet adott Mozartnak a Varázsfuvola Ízisz és Ozírisz templomához.

Még egy istenség, akinek neve végzetszerűen kapcsolódik Pompeji-hez: Vulcanus. A kikötővárosban éppen augusztus 23-án tartották a tűz és a vulkánok istenének szentelt ünnepet, amikor kisebb földmozgásokat észleltek, de az emberek mégsem aggódtak, hiszen úgy tartották, hogy „Vulcanus hegye” egy örökre elszunnyadt tűzhányó. Augusztus 24-én azonban a Nápolyi-öbölben található Pompeji-t és Herculáneumot hat méter vastag láva és vulkáni hamu temette be, és a települések több mint másfél évezredre a feledés homályába vesztek.

Az első leletekre 1592-ben bukkant rá Domenico Fontana, nápolyi mérnök, aki a Sarno-folyó csatornázási munkálatait vezette. Ekkor kerültek a felszínre az első márványtáblák, érmék, amelyek iránt akkoriban nem volt nagy tudományos érdeklődés. Az ásatásokat hivatalosan 1748. április 6-án kezdték meg Rocque Joaquín de Alcubierre spanyol mérnök vezetésével, akinek nevéhez fűződik Herculaneum 1738-as felfedezése is. A ma 66 hektárt felölelő, felásott terület a világ legnagyobb ismert összefüggő romvárosa. Állagának megőrzése napjainkban a régészek számára látszólag megoldhatatlan problémákat vet fel. Számos épülete rossz, összeomláshoz közeli állapotban van. A romok megmentése csak nemzetközi együttműködés révén lehetséges. 1997-ben Pompeji az UNESCO Világörökség listájára is felkerült. A régészek, kutatók, restaurátorok legfontosabb feladata a város romlását megelőzni, így nagy része el van zárva a közönség elől. Mégis évente több mint kétmillióan látogatják.

A szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható páratlan értékű Pompeji kollekció most először kerül bemutatásra egész Közép-Kelet Európában. Aki szeretne visszautazni az időben, annak jó szívvel ajánlom a különleges élményt nyújtó kiállítást.

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia, http://moramuzeum.hu/, www.romaikor.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2016.08.24
13