Hogy István törvényei keményen büntettek? Igen, a cél érdekében. Hogy társadalmi állástól függően részrehajlók voltak? Igen, ahogyan az akkoriban szokásos volt. Vajon alattvalói rettegték őt? Nem tudhatjuk, de nem valószínű. Míg az európai uralkodók közül többen a Bosszúálló, a Véres, az Átkozott vagy éppen Rettegett ragadványnevet kapták alattvalóiktól, István az Államalapító és a Szent jelzőt viseli napjainkig.

Talán nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy folklórkincsünk, azaz mondáink, meséink, énekeink azok, amik leginkább árulkodnak arról, hogy miképpen érez, érzett az egyszerű nép nagy királyunkkal kapcsolatban. Alább egy közismert népi ima Moldvában gyűjtött változatát olvashatják:

Ó, Szent István dicsértessél
Menny és földön tiszteltessél
De főképpen nálunk ma
Mint hazánk fő oszlopa

Kérünk, mint apostolunkat
És az első királyunkat
Szent István, nézz Mennyből le
A szép magyar népedre

Már a kora gyermekségben
Csoda vala e szentségben
Örömére Mennyeknek
Csodájára népeknek

Kérünk, mint apostolunkat
És az első királyunkat
Szent István, nézz Mennyből le
A szép magyar népedre

Boldogságos Szűzanyánknak
Mint magyarok asszonyának
Feláldoztad hazánkat
Szentelted koronánkat

Kérünk, mint apostolunkat
És az első királyunkat
Szent István, nézz Mennyből le
A szép magyar népedre

Igazán szép, ünnepi pillanatokat szerezhetnek maguknak, ha meghallgatják ennek az imádságnak egy másik – Domokos Pál Péter gyűjtéséből származó – szövegváltozatát idős pusztinai asszonyok előadásában. Dúdoljanak velük, és gondoljanak jó szívvel államalapító nagy királyunkra.

B. E.
Fotó: Kiss Géza

Az ima forrása: Nyitva láttam Mennyország kapuját. Magyar népi imádságos énekek