892

205 éve született Adam Clark skót mérnök, a Lánchíd építője


Clark Ádám 1811. augusztus 14-én született Edinburghban Clark József „millwright” gépész, malomépítő és Morton Erzsébet első fiaként. A sorban még öt testvér: három lány és két fiú követte.

Clark Ádám alig 14 esztendős korában munkába állt, gépészként dolgozott a Hunter & English cégnél. Angliában már ebben az időszakban kialakult a gyáripar, a gőzhajók és gőzgépek hazája volt ekkor.

Széchenyi István 1834-ben az osztrák kormány megbízásából utazott Londonba, hogy a Duna medrének rendbetételére kotróhajót vásároljon – ez elengedhetetlen feltétele volt a gőzhajózás megindításának. Jó angol mechanikusok és hajóépítők keresésén fáradozott, akiket Magyarországra akart csábítani, így talált rá Clarkra, mivel a munkálatok irányításához kellett egy jó szakember is. Ez a szakértő lett Clark Ádám, aki 1835 novemberében érkezett meg Pestre, és Vidra kotróhajóval meg is kezdte a munkálatokat.

1832-ben Széchenyi Istvánnal az élén megalakult a Hídegyesület, az aláírók „Buda és Pest közt hídnak építését hazafiúi érzéssel megpendítették”. Az építésre legesélyesebb jelölt Tierney Clark csak úgy volt hajlandó hidat építeni, ha az a legjobb minőségű anyagból készül, szerinte pedig ezeket csak Angliában gyártják.

1839-ben Clark Ádám megbízást kapott névrokonától a Lánchíd felépítésének vezetésére, és 1839 szeptemberében megkezdődött a hídépítés. A köveket a mauthauseni gránitbányákból szállították, Angliából és Olaszországból kellett munkásokat hozatni. A Lánchíd építése körül folyamatos problémák voltak.

1845 decemberében Clark Ádám hazautazott Londonba, majd később mégis visszatért Magyarországra. 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója lett, 1848-ban Széchenyi István mellett a közmunkák minisztériumának műszaki tanácsosa volt. Miután Széchenyi a nyilvános szerepléstől visszalépett, Clark is leköszönt hivataláról.

A szabadságharc idején, amikor Hentzi osztrák tábornok szorult helyzetben fel akarta robbantani a Lánchidat, Clark Ádám kinyittatta a Duna és a Lánchíd lánckamrái közötti zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette. A lánckamrákhoz így már nem lehetett hozzáférni, Hentzi kapitány puskaporos hordókat rakatott a hídra. Május 21-én a puskaporos hordókat felrobbantották, de a hídban nem tudtak károkat okozni. A robbantás nem a hidat, hanem a puskapor felrobbantóját, Alnoch Alajos ezredest pusztította el. Miután 1849 júliusában a magyar hadsereg visszavonult, Dembinski Henrik akarta a Lánchidat megsemmisíteni, azonban Clark ezt a bajt is elhárította.

1849. november 20-án avatták fel hivatalosan a Lánchidat. A teljes hossza 380 méter lett, két szélső nyílása 88,70, középső nyílása 202,62 méter. 1849. november 21-én adták a forgalomnak.

Clark Ádám ezután rövid időre hazament meglátogatni szüleit, de visszatért, és végleg Magyarországon telepedett le. 1852-ben megbízást kapott az Alagút megépítésére, és Magyarországon kívülről is érkeztek hozzá feladatok.

1855-ben megházasodott, feleségül vette Áldásy Máriát. Gyermekei azonban korán meghaltak. A Lánchíd és az Alagút után nem vállalt több évre terjedő munkát. 1855-ben elfogadta a budai vízvezeték tervezési munkáit, és részt vesz a prágai lánchíd állapotának vizsgálatában is. A Lipótmezei Elmegyógyintézet és a Dohány utcai pesti zsidó templom kupolája is az ő munkája.

Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett. 1865. június 11-én házépítési kérelmet nyújtott be. Ekkor már súlyos beteg volt, de az építési munkákat maga irányította. 1866. június 11-én megkapták a beköltözési engedélyt, ám az átköltözésre már nem maradt ereje, 1866. június 23-án meghalt.

Nagy embernek kijáró gyászpompával temették el a buda-vízivárosi temetőben, a Lánchídon fekete gyászlobogókat lengetett a szél. Holttestét néhány évvel később a Kerepesi temetőbe, az Áldásy-család sírboltjába helyezték, ahol a felesége is nyugszik. A sír ma a Közlekedési Múzeum védett emléke.

Budapest 1941-ben megvásárolta Clark Ádám hagyatéki iratait a Losoncon élő vegyészmérnök unokától. A nagy számú levelezés egyik legfontosabb forrásértékű része a mintegy négyszáz tételes levelezés, amely a Lánchíd építésének egyik leghitelesebb forrása.

Nagy Mária

Forrás:
wikipédia
Magyar Életrajzi lexikon. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967.
A Széchenyi-Lánchíd és Clark Ádám. Budapest : Városháza, 1999.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.08.14