819

Kastélyok és paloták a fővárosban


Hogyan éltek a fővárosi palotákban száz, kétszáz évvel ezelőtt? Cikkünkben összegyűjtöttük azokat az épületeket és múzeumokat, amelyek még báltermeket, tükrökkel, aranyozással és...

...márvánnyal díszített szobákat és hatalmas kandallókat rejtenek. Nem is kell olyan messzire mennünk, ha be szeretnénk pillantani a múltbéli arisztokraták és gazdagok életébe.

A budai Vár igazi ékszeres ládikája rejtőzik a budavári lakónegyedben, a Dísz téren. A budavári De la Motte – Beer-palota egyemeletes barokk épület, amely már nyitva áll a közönség előtt. Mint írják: az 1780-as évekbeli, késő rokokó és kora klasszicista, bibliai jeleneteket ábrázoló díszítőfestése egyedülálló a várnegyed lakóházai körében. Milyen titkokat rejt? Hogyan éltek a budai előkelő polgárok? Mit tartalmazott egy 18. századi patika? Ezt mind megtudhatjuk, ha ellátogatunk a palotába.

Mária Terézia mérnöke

De la Motte–Beer-palota, Fotó: forsterkozpont.hu

A De la Motte – Beer-palota középkori alapokon nyugszik. A 17. századi romos középkori házat Schulz János Lőrinc asztalosmester és neje vásárolta meg, és felépítették a mai palota földszintes elődjét. A Schulz családtól a francia származású De la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina vásárolta meg az épületet 1760-ban. A palota központi elhelyezkedése a tulajdonosok fontos társadalmi szerepére is utalt: Mária Terézia az ezredest bízta meg a budai Vár rekonstrukciós mérnöki munkáival. A palota kiépítése azonban a következő tulajdonos érdeme: 1773-ban a De la Motte család eladta az épületet Beer József Kajetán katonai gyógyszerésznek, Buda egyik leggazdagabb polgárának, több gyógyszertár és lakóház tulajdonosának, aki akkor már egy évtizede megnyitotta patikáját a ház földszintjén – olvasható a Forster Központ oldalán.

De la Motte–Beer-palota, Fotó: forsterkozpont.hu

A patikus és családja csokoládékészítéssel egészítette ki jövedelmét, 1764-ben született fia, Beer János Nepomuk orvosi tanulmányokat folytatott, utóbb Buda város orvosa, majd főorvosa, a pesti egyetem rektora, az orvosi kar dékánja lett. Az egykori barokk lakótérsor ma két irányból közelíthető meg. Az egyik útvonal a lépcsőházi előtérből, az egykori „nyári ebédlőből” vezet a „téli ebédlőbe”, ez volt az eredeti bejárat. A másik útvonal a tornácról nyíló előszobából visz a hálószobába. Ebből a kis előszobából lehetett megközelíteni a gardróbhelyiségeket, a barokk konyhát és a kamrát – ahol a korabeli tisztálkodáshoz szükséges fürdődézsát is elhelyeztek.

Tükrök között

Festetics Palota, Fotó: festeticspalota.hu

A Belső-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől kezdődően épült ki a palotanegyed. A főleg neoreneszánsz, később neobarokk stílusú épületeket a legnevesebb arisztokrata családok számára emelték, a legtöbbet az 1870-1880-as években.

Festetics Palota, Fotó: festeticspalota.hu

A Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren áll az ország történetében a 18. század óta fontos szerepet játszó Festetics család városi palotája. Az épület megőrizte eredeti képét. Az otthon a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb formátumú magyar építészének: Ybl Miklósnak az alkotása, amely jól passzol a múzeum körüli mágnás-negyedbe. A belső dekoráció, a tükörterem, a márványterem vagy a lépcsőház is jól tükrözi a mára eltűnt arisztokrata életformát – olvasható a Festetics Palota oldalán. A termek otthont adnak rendezvényeknek, esküvőknek, és egy-egy városnéző csoportnak is kinyitják kapujukat.

Festetics Palota, Fotó: festeticspalota.hu

Az uralkodó is meglátogatta

Az egykori Wenckheim-palota ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főépületének ad otthont. Az impozáns otthont Wenckheim Frigyes gróf építtette a családja számára, a múlt századvég ismert arisztokratája 120 ezer holdas nagybirtokos és országgyűlési képviselő volt. A gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet, majd az átalakításokat követően a főváros könyvtára kapott benne helyet, ám egy részét ma is megőrizték a régi pompájában.

Wenckheim-palota, Fotó: szeretlekmagyarorszag.hu

A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva, de megjelenik benne a rokokó és a biedermeier is. Belsejére a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. A főkapun át az előcsarnokba lehet jutni, ahol a boltozatot hordozó négy díszes oszlop között márványlépcső vezet a magasföldszintre – olvasható a könyvtár oldalán. A magasföldszinten a háromkarú főlépcső következik, melynek alsó karját szakállas törpék tartják. A barokk pompát idéző lépcsőházból három irányba nyílnak az ajtók. A középső a fogadóterem, míg jobbra az arany-, balra az ezüstszalon található. Utóbbiból a kis táncterem nyílik gyönyörű kandallóval, abból pedig a nagy táncterem hatalmas, földig érő tükrökkel. A kettő közötti karzaton volt a zenekar helye, amely innen mindkét irányba játszhatott. A nagy táncterem új léptéket jelent az előzőekhez képest, mind méretében, mind a díszítés gazdagságában. Nem is csoda, hogy 1889-es megnyitása óta az egyik legszebb palotaként tartották számon. Tánctermeiben egyszerre ötszázan fértek el, tágassága és gazdagsága udvarképessé tette: az uralkodó is megfordult itt.

A látogatók megcsodálhatják még az egykori ebédlőtermet, a grófnői boudoirt, valamint az abból nyíló dohányzót is. Ezeknek a falát faburkolat fedi, színhatásuk sötét, ami erős kontraszt a szomszédos termek fehér-arany színvilága után. A dísztermek sorához csatlakoztak korábban kisebb étkezők, a dohányzóhoz a grófnő privát helyiségei. A gróf lakosztálya a földszinten helyezkedett el.

A hátsó szárnyban, illetve a második emeleten a személyzet lakóhelyiségei, illetve a konyha és egyéb kiszolgáló funkciók kaptak helyet. Ma ezekben a terekben folyóiratokat, gyűjteményeket, szépirodalmat olvashatunk.

Milyen volt fénykorában a Vár?

A Budavári Palota E épületében nyílt kiállítás is „időutazásra” hívja a látogatókat. A budai Várhegy déli részén a 14. századtól épült ki a királyi rezidencia. A múzeum legalsó szintjén, a 700 éves történet első korszakaként a középkori királyi rezidencia történetét mutatják be, amelyhez a 14-16. századi palota feltárt és helyreállított épületrészei kapcsolódnak – olvasható a Budapesti Történeti Múzeum oldalán, amely Vármúzeumában A Királyi Palota – a kultúra vára című tárlatnak ad otthont.

Festetics Palota, Fotó: festeticspalota.hu

A földszinten 1686-tól, a törököktől való visszafoglalástól az 1860-as évekig kísérik nyomon az épület kiépítését. A kiállítás eddig olyan anyagot és történetet tár fel, melyet a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Hosszú évek kutatási eredményei elevenednek meg a kiállított tárgyak, képek, fényképek, festmények nyomán – írják. A palota változatos történetét építészeti tervek, látképek, fényképek, a palota egykori dekorációjának és berendezésének itt-ott megőrzött emlékei és rekonstrukciós részletek idézik fel.

A ma a múzeumot befogadó, legkorábbi barokk épületmag Mária Terézia idején országos közadakozásból jelentősen kibővült. A középszárny udvari oldalán a díszterem/trónterem, a főtengelyben, az átellenes dunai oldalon az uralkodópár hálószobája kapott helyet. A kétemeletes épület tetőzetében a palota két legfőbb helyiségét felül kettős kupola jelezte, a rizalitokat manzárdtetők emelték ki. A kiállításon látható többek között az audiencia terem aranyozott karosszéke és támlásszéke, valamint a korabeli lakók porcelánjai, arcképei és egyéb tárgyai is.

Forrás: kultura.hu

2016.08.02
4