71 éve született Jim Davis, a Garfield képregény szerzője


71 éve, 1945. július 28-án született Jim Davis amerikai képregényrajzoló, Garfield „szülőatyja”. A népszerű képregény főhősei nem pusztán kitalált alakok, úgy tartják…

…hogy a világ legcinikusabb és leglustább macskáját Jim Davis a saját nagyapjáról mintázta meg.

Jim Davis indianai farmer családból származik, Fairmount mellől. Szülei James William Davis és Betty Davis, testvére, David „Doc” Davis. A farmon velük együtt élt pár szarvasmarha és 25 macska, így Jimnek volt alkalma alaposan megfigyelni őket. Eredetileg farmer akart lenni, de gyerekkori asztmája miatt gyakran feküdnie kellett, felmentve a munka alól. Édesanyja ekkor papírt és ceruzát nyomott a kezébe, hátha rajzolással gyorsabban telik az idő. Kezdetben, mivel nem ment túl jól, minden rajzához oda kellett írnia, mit ábrázol. Ám az idő múlásával egyre jobban sikerültek kis alkotásai, már kezdte történetbe foglalni a szereplőket: így vált tudta nélkül képregényrajzolóvá.

Miután 1963-ban leérettségizett a Fairmount High School-ban, a Ball State University hallgatója lett. Egyetemistaként a szertornának hódolt. Egy edzés alkalmával azonban megrepedt egy csigolyája, kétszer is gerincműtétet hajtottak végre rajta. Ismét előtérbe került a rajz. Az egyetem után egy reklámügynökségnél dolgozott mint grafikus, azután a sajtónak rajzolt, és reklámokat írt. Garfield megalkotása előtt számos próbálkozása született. Az első a Gnorm Gnat volt, amiről azt gondolta, sikeres lehet, ám a sajtóügynökség nem sok fantáziát látott benne.

Ezután Jim egy újabb terv kidolgozásába fogott egy képregényrajzolóról és a macskájáról. Rajzait elküldte néhány sajtóügynökségnek, ahonnan biztató válaszokat kapott. A szerkesztőknek tetszett az új ötlet, csupán egy dolgot kifogásoltak: folyton a macskának jutottak a jó poénok. Jim mégis nagyon jól döntött, hogy Garfield-ot tette meg főszereplővé. 1978. január 24-én a United Media Feature ügynökség igent mondott az undok macskára, s a június 19-én kötött szerződés értelmében a képregény 41 amerikai lapban jelent meg.

Azért egy macskát választottam főhősnek, mert sikeres kutya hősök már szép számban léteztek akkoriban a képregény műfajban, és én nem szeretek versenyezni” – nyilatkozta Davis.

A Garfield főhősei nem pusztán kitalált alakok. A címszereplőt Davis saját nagyapjáról, James A. Garfield Davis-ről nevezte el, egyes források szerint jelleme és testi felépítése is megjelenik a macska alakjában. Amellett a rajzoló saját magát is belefűzte Garfield gazdája, Jon Arbuckle figurájába, például a természet iránti szeretetét és kedvenc sportját, a golfot. Jon szülei Jimhez hasonlóan vidéki farmerek.

A képregényt 1978 júliusában az ügynökség kivette az újságokból, de szerencsére az olvasóközönség nyomására hamar visszakerült. Garfield akkora sikert aratott, hogy 1982-re már az egyik legnépszerűbb képregényfiguraként tartották számon, s vagy ezer újságban volt olvasható. Ebben az évben készült az első Garfield-rajzfilm, melyeket maga a szerző készített. 1984-től új kiadója az általa még ebben az évben alapított Paws cég.

1987-től már kétezerre bővült a Garfield-ot közlő lapok száma szerte a világon, 2000-re ez 2600-ra nőtt. Több mint negyedmilliárdos olvasói tábora van. Kétségkívül a képregények történetében a legnépszerűbb és legsikeresebb figura Garfield.

Maga Davis sem tudja megválaszolni konkrétan alkotása sikerének titkát. Elmondása szerint törekszik a közérthető, általános viccekre, s arra, hogy mindenkinek mondjanak valamit. Két témára nagyon koncentrál, ami valóban minden embert érint: az evés és az alvás, ezek Garfield kedvenc „hobbijai”.

Davis egy időben Brett Koth-tal szerkesztette a Mr. Potato Head – Krumplifej című képregényt is. A képregényrajzolás mellett aktív természetvédő, gyakran részt vesz figyelemfelhívó kampányokban.

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: Wikipédia

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.07.28