…kétrészes alkotás a maga több mint 33 milliós, folyamatosan növekvő példányszámával úgy tűnik, örökre bekerült a legolvasottabb könyvek közé. Ahol az abszolút rekordot amúgy a Biblia tartja csaknem négy milliárdos számmal, de nem árt tudnunk, hogy Mao Ce-tung beszédeinek gyűjteményéből is kinyomtak 820 ezer példányt. És azt sem, hogy J.K. Rowling, Tolkien, Coelho, de még Dan Brown bizonyos munkái is megelőzik Margaret Mitchell művét. Aki 1900-ban született a Dél egyik legfontosabb városában, Atlantában, és talán beszélgetett is olyanokkal, akik gyerekként átélték az amerikai polgárháborút, azon belül a konföderáció szenvedéseit. Mert, bár nem nagyon hangsúlyozzák, de a hadműveletek jobbára az uniótól elszakadni kívánó államok területén zajlottak, ennek következtében a fosztogatások, az erőszak miatt rengeteget szenvedett az ottani civil lakosság is. A regény cselekménye például Atlantában is játszódik, amit az északiak 1864. szeptember 2-án porig égettek. (Egészen pontosan Sherman tábornok előbb kikergette a lakosságot, majd felgyújtotta a katonai és kormányzati épületeket, de a tűz átterjedt a magánházakra is.)

Észak és Dél rettenetesen véres háborúja sokaknak az új és a régi világ összecsapása volt, és a régi vesztett, tehát pusztulnia kellett. A pusztulás, és az azt követő újjáépítés tárul elénk abban a 12 esztendőben, ami alatt a regény játszódik. Az új világ mellett pedig egy jellem fejlődését is nyomon követhetjük, hiszen a főszereplőből, Scarlett O’Harából, a 16 évesen a kérők között válogató, kényes ültetvényeslányból érett, kemény akaratú nő lesz, aki képes arra is, hogy a nálánál gyengébbeken segítsen.

Igaz, nem akármilyen tüzekben edződik közben, a polgárháború mellett a viszonzatlan és reménytelen szerelem is égeti. A férjnek minden megfontolás nélkül kiválasztott Ashley Wilkes inkább Melanie Hamiltont veszi el feleségül, így Scarlett, hogy imádottja közelében maradhasson, annak bátyjához, Charleshoz megy nőül. Akit nem szeret, és aki a háború elején járványban meg is hal. A feltétel nélkül és rajongásig szeretett Ashley mellett megjelenik a kalandor Rhett Butler is az életében, akinek sokat köszönhet, és akit végül akkor veszít el, amikor rádöbben, hogy a gyengének bizonyuló Ashley mellett, vagy inkább helyett igazából már régóta őt szerette.

A könyv rendkívüli sikeréhez e dráma is sokat hozzátehetett, de minden bizonnyal azok is kézről-kézre adták, akik végre valami olyat is olvashattak, amiben a rabszolgatartók nem voltak feltétlenül gonoszak, a rabszolgák hátán meg nem csattogott naphosszat a korbács. Érik is olyan vádak a korábban újságírásból élő Mitchell-t, hogy túlontúl rózsaszín képet festett erről a világról. Ami pedig nem felelt meg az akkori kánonnak, de hát végül is az olvasók meghozták a döntést, amikor pillanatok alatt elkapkodták az első kiadásokat. A rendkívüli sikerhez a kor sztárjaival leforgatott film is hozzájárult, a jogok már a könyv megjelenése után egy hónappal, rekord összegért keltek el. Három rendező is dolgozott rajta, végül a forgatás közben idegkimerültséget kapó Victor Fleming neve került a stáblistára. Olyanok közé, mint a Buttlert alakító Clark Gable, vagy az angol Vivien Leigh, akinek ez hozta meg a világhírt és az Oscart. Ez utóbbi díjból a film tízet zsebelhetett be, köztük a legjobb női mellékszereplő díját, amit első afroamerikaiként Hattie McDaniel kapott meg.

Hogy aztán a film, vagy a tényleg hatásos szerelmi szál, esetleg a Dél világának sokak számára elfogadható ábrázolása hozta meg inkább a sikert, azt kár lenne latolgatni. A lényeg, hogy az „egykönyves”, és azért mindjárt Pulitzer-díjas Margaret Mitchell műve már 80 éve ott van az első tízben, és ott is marad még nagyon sokáig, míg könyveket olvas az ember.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu