1138

A Machu Picchu felfedezése

Ezen a napon történt

105 évvel ezelőtt, 1911. július 24-én fedezte fel Hiram Bingham a perui Machu Picchu-t. A kalandos életű amerikai régész és politikus ihlette Indiana Jones figuráját is.

Hiram Bingham 1875. november 19-én Honoluluban (Hawaii) született. 36 évesen határozta el, hogy megtalálja az „elveszett várost”, II. Manco Cápac inka uralkodó utolsó rejtekhelyét. Bingham misszionárius szülei azt remélték, hogy fiuk az ő nyomdokaikba lép, de a kalandos álmokat dédelgető ifjú inkább a tudós karriert választotta. Jelentkezett a Yale Egyetemre, majd a doktori cím megszerzéséért a Harvardra is beiratkozott. 1909 és 1924 között Latin-amerikai történelmet tanított a Yale-en.

1900-ban feleségül vette a Tiffany-ékszerek örökösnőjét, Alfreda Mitchellt, és az ő mesés vagyona tette lehetővé, hogy Dél-Amerikába utazzon és a szenvedélyének éljen. 1906-ban végigjárta Simón Bolívar 1809-es, Venezuelából Kolumbiába tartó útját az Andok hegygerincein át. 1909-ben a dél-amerikai történelmi kereskedelmi útvonalakat kutatta Buenos Airestől Limáig, majd továbbment Cuzcóba.

1911-ben elhatározta, hogy megtalálja az „elveszett várost”, Vilcabambát, II. Manco Cápac inka uralkodó utolsó rejtekhelyét, aki a spanyol hódítók ellen harcolt az 1530-as években. Hét fős csapatával öszvérháton indult Cuzcóból egy Mandor Pampa nevű kis településre, útközben egy helybéli gazda mesélt neki a közeli, fákkal benőtt romokról. A maradványok helyszínét Machu Picchunak, vagyis Öreg hegynek nevezte. 1911. július 24-én érkezett az Andok láncai között 2430 méter magasan fekvő fellegvárba, és miközben körbejárta a teraszokat, feltárultak előtte az inka építészet legszebb ismert alkotásai. 1912 és 1915 között tárta fel a várost, mely örökre rabul ejtette. Később is újra és újra visszatért ide, és több ezer fotót készített.

A terület összességében 32 ezer 500 hektárt foglal el, az épített részek egy 530 méterszer 200 méteres részt hasítanak ki ebből, művelésre alkalmas teraszokkal és 172 lakóhelyiséggel. A város klasszikus inka építéstechnológiával készült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely, ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.

Bingham felfedezését a National Geographic című folyóirat hasábjain tudatta a világgal. A spanyol hódítók Machu Picchut soha nem látták, nem is írtak a szent helyről. Bingham volt az első, aki megmutatta a romvárost a világnak, így lett világhírű. A hálás utókor még egy Hold-krátert is elnevezett róla, és ő ihlette az Indiana Jones-filmek hősének figuráját.

Később politikai pályára lépett, 1922-ben Connecticut állam alkormányzója, 1924-ben kormányzója lett, de csakhamar lemondott, hogy betöltse a szenátus egyik megüresedett helyét. Erre a posztra 1926-ban újraválasztották. 1951-ben Truman elnök kinevezte a Civil Service Loyalty Rewiew Board tagjának, felforgatási ügyek kivizsgálásában vett részt. 1956. június 6-án Washingtonban halt meg.

Machu Picchut az évszázadok során sajnos többször kifosztották. Egy 2008. évi kutatás szerint a romvárost az 1860-as években egy német üzletember találta meg, aki cégével két évtized alatt kicsempészte az ott talált leleteket és kincseket.

Bingham is több tízezer leletet vitt magával kutatási céllal az Egyesült Államokba, a Yale Egyetemre. A gyűjtemény 46 332 darabból állt, a kincsek között kerámiák, textíliák, fémtárgyak, kövek és csontok voltak. Ezeket 2011-2012-ben szállították vissza Peruba.

A legendás romváros ma is a dél-amerikai ország leglátogatottabb turisztikai látványossága. 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet, mindehhez hozzájárul a varázslatos természeti környezet – magas hegyek, mély kanyonok, hömpölygő folyók –, mely már önmagában is elég volna ahhoz, hogy védelem alá helyezzék. A Salkantay-csúcs (6271 méter) és az Urubamba folyó közötti 20 km-en 4546 m szintkülönbség van, amely egyedülállóan gazdag növény- és állatvilágot hozott létre.

Machu Picchut, az inka birodalom szimbólumát az UNESCO 1983-ban a kulturális és természeti világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig beválasztották a világ hét új csodája közé.

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: Wikipédia.hu, http://www.mtva.hu/

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2016.07.24