1260

Neil Armstrong a Holdra lépett

Ezen a napon történt

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – így hangzott Neil Armstrong legendás mondata, amikor első emberként a Holdra lépett.

Ezzel 1969. július 20-án teljesült a holdprogram fő célkitűzése. Az Apollo-11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin hajtotta végre a leszállást a Nyugalom Tengerén, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán.

Az 1902-ben bemutatott Utazás a Holdba című francia alkotás a filmtörténet egyik legkorábbi ismert sci-fi filmje. Története Jules Verne 1865-ös és H. G. Wells 1901-es regényén alapszik. Mindez mutatja, mennyire régi álom valósult meg, amikor Armstrong a kísérőbolygónk felszínére lépett.

Az Apollo expedíciók Bérczi Szaniszló csillagász, egyetemi docens szerint az űrtenger-hajózásban a „kolumbuszi” utazásokat jelentették. A Holdról gyűjtött mérési anyag és főleg a kőzetminták máig munkát adnak a planetáris geológia és a kozmopetrográfia (kőzettan) kutatóinak.

Aldrin így közvetítette az átélt látványt: „...innen nézve olyan benyomást tesz ránk, mintha a legkülönbözőbb formák gyűjtőhelye lenne, a rögök szegletesek, szemcsések, a kőzetek csaknem minden változata előfordul... No és a színek! ... olyasmiről itt, hogy egy szín dominálna, vagy hogy egy főszín létezne, nem lehet beszélni; ezeknek a köveknek és sziklatöredékeknek mintha érdekes, saját színük lenne.

Egy érdekesség, amit Bérczi Szaniszló említ, hogy míg a földi korokat legfeljebb 100 millió évekkel mérjük, addig a holdi korok esetében milliárd éveket emlegetünk. (Földünkön a légkör és az óceánok, valamint a bioszféra „malma” az ősi kőzeteket hamar elfedi.) Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a Holdon minden tízszer olyan idős, mint a párja a Földön. Igaz, a Földön is előfordulnak 3,8 milliárd éves kőzetek, de ezek ritkák. Ha az óceáni bazaltok többségükben néhány 100 millió évesek, a holdi bazaltok tízszer ilyen idősek, koruk 3,2 és 3,8 milliárd év között változik.

A tudományos eredmények mellett az expedíciók más szempontból is új távlatot nyitottak, hiszen „elérhető közelségbe” kerültek az égi objektumok. Bár eddig a Hold maradt az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen ember is járt.

Almár Iván űrkutató-csillagász a program technikai és politikai vetületeit emelte ki. A teljes Apollo-programban a becslések szerint összesen 400 ezer tudós, mérnök és szakember dolgozott, és 24 milliárd dollárba került. Számtalan olyan fejlesztés történt, amely megalapozta az űrtevékenység további fejlődését. A sikeres expedíció utáni visszatérés éjszakáján Michael Collins, a legénység harmadik tagja így nyilatkozott:

A Saturn-V rakéta, ami feljuttatott bennünket, bonyolult gépezet, amelynek minden alkatrésze hibátlanul tette a dolgát... Mindez csak egy csomó ember vére, könnye és verejtéke árán jöhetett létre. Először is amerikai munkásokén, akik a gyárakban összeszerelték ezeket a szerkezeteket. Másodszor azoknak a csapatoknak a gondos munkája árán, akik tesztelték ezeket az összeszerelés közben, majd utána is. És végül mindazon emberek munkájának árán, akik a Manned Spaceflight Centerben dolgoznak akár a vezetőségben, akár a küldetések tervezésén, vagy az irányítóközpontban, vagy végül, de nem utolsósorban a legénységek felkészítésén. Úgy néz ki ez a munka, mint a tengeralattjáró periszkópja. Önök csak hármunkat látják, de a felszín alatt ezrek és ezrek vannak még, nos nekik csak annyit szeretnék mondani: Nagyon szépen köszönöm.

A leszállás előtti utolsó éjjel bizonyára sok ember számára telt euforikus hangulatban, de különösen az űrhajósok élhettek át felejthetetlen perceket. A tévéadáson keresztül Collins után két társa is köszönetet nyilvánított.

Edwin Aldrin:Messze több volt az utunk három ember holdutazásánál, még annál is több, mintha egy kormányzati és ipari csoport erőfeszítése lenne, sőt még annál is, mint egy nemzet erőfeszítése. Úgy érzem, ez az egész emberiségre jellemző kielégíthetetlen kíváncsiság, az ismeretlen felfedezése iránti vágy szimbóluma inkább. Mától úgy gondolom, hogy tényleg teljesen alkalmassá váltunk az űrfelfedezői szerepre. Kicsit visszatekintve különösen büszkék vagyunk a nehezen megtalált Columbia és Eagle hívójelre. Büszkék vagyunk a repülésünk emblémájára, a sasra, amely egy olajágat markol, hogy elvigye a béke jelképét a Földről a Holdra is.

Neil Armstrong:Ennek a repülésnek kötelességei vannak a történelemmel és tudós géniuszokkal szemben, akik munkájukkal előkészítették ezt az erőfeszítést; aztán azokkal az amerikaiakkal szemben, akik akaratukkal kiálltak a szándék mellett; aztán a négy kormányzattal és a velük dolgozó országgyűlésekkel szemben, akik keresztülvitték ezt az akaratot, végül az ügynökséggel és ipari csoportokkal szemben, akik az űrhajónkat, a Saturnt, a Columbiát és az Eagle-t, vagy a kis EMU-t, az űrruha és a hátizsák, azaz a mi kis személyes holdfelszíni űrhajónk együttesét építették. Kötelességünk hálásnak lenni és külön köszönetet nyilvánítani azoknak az amerikaiaknak, akik építették az űrhajókat, akik szerelték, tervezték és szívüket, lelküket is beleadták a szerkezetekbe. Ma este szeretnénk külön köszönetet mondani mindezeknek az embereknek. Valamint Isten áldását kívánjuk mindazoknak, akik néztek és hallgattak bennünket ma este. Az Apollo-11 jó éjszakát kíván.

Múlt és jövő

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdra szállási programot. Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

A legfrissebb hírek szerint több évtizedes szünet után Oroszország 12 űrhajóst tervez a Holdra küldeni, hogy 2030-ra állandó bázist hozzon létre az égitesten. Ezt jelentették be a közelmúltban az Orosz Űrügynökség (Roszkoszmosz) illetékesei.

Ez a különleges Földünket kísérő égitest tehát nem szűnt meg vonzani az embert. És nemcsak a tudósok és dicsőségre vágyó politikusok, de a művészek számára is örök inspiráció.

… a hold, ez a lassú, elbűvölő, a napnál költőibb csillag olyan tapintatos, mintha az volna a feladata, hogy felkeresse, ami a fény elől érzékenyen elrejtőzik – miért világítja át mégis oly ragyogóan a sötétséget?” (Guy de Maupassant)

A mitológiákban is kiemelkedő szerepe van. Az óind hagyományban „az égi világ kapuja”, amelyen át az elhunytak belépnek az égbe, és ahonnan eső alakjában térnek vissza a földre (Kausítaki upanisad, I, 2). A buddhizmusban a béke, a tisztaság szimbóluma, az újhold és a telihold pedig a szellemi képességeknek kedvező időszak. A keresztény szimbolikában a Nappal együtt a keresztrefeszítés ábrázolásain Krisztus kettős természetét jelzi; a balján elhelyezkedő Hold az emberi természetre utal. A Holdat Gábriel arkangyal tartózkodási helyének vélték, valamint Szűz Mária szépségét is hasonlították hozzá.

A Hold korszaktól és földrajzi helytől függetlenül szorosan kapcsolódik hozzánk. Ennek egyik kifejeződése az a néhány szimbolikus emléktárgy is, amelyeket az Apollo-11 legénysége helyezett el a holdfelszínen: egy kis fehér tasakban egy szilícium korongon miniatűr betűkkel 73 állam üzenetét, a béke jelképeként egy aranyozott olajágat, és végül egy kis emléktáblát, melyen ez volt olvasható:

Ezen a helyen léptek a Föld bolygó emberei először a Holdra – A. D. 1969. július – Békével jöttünk az egész emberiség nevében.

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: Wikipédia
http://planetologia.elte.hu/1cikkek.phtml?cim=1apollo.html
http://www.urvilag.hu/
http://mult-kor.hu/20090718_1972_ota_senki_sem_jart_a_holdon?print=1
http://planetologia.elte.hu/1cikkek.phtml?cim=1mibolvan.html

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2016.07.20
27