1010

A magyar kultúra világhíres lesz


Az elmúlt évben számos országba – az Egyesült Államokba, Oroszországba, Lengyelországba, Franciaországba – vitte a magyar kultúra és tudomány hírét a Balassi Intézet.

A már 22 ország 24 városában jelenlévő külföldi magyar intézetek azért dolgoznak, hogy a magyar kultúra kincseit, örökségét mindenhol megismertessék az érdeklődőkkel. A Balassi Intézet július 6-i igazgatói találkozóját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg. Mint kiemelte: néhány órája még Indiában volt, ahol megkérdezte tőle egy riporter, miért mondja a cégeknek, hogy jöjjenek befektetni Magyarországra, amikor a menekültválság, Anglia kilépése az Európai Unióból és még számtalan konfliktus veszélyezteti a kontinenst. Jogos kérdés, mit tudunk biztosítani ma Európában – tette hozzá a miniszter, azt a választ adva, hogy a feje tetejére állt Európában Magyarország egy stabil pont, ahol minden ember befektetése biztonságban van.

Hangsúlyozta azonban: ebben a bizonytalan külpolitikai helyzetben felértékelődnek a tudományos és a kulturális együttműködések. A kultúrának ugyanis fontos szerepe van a nemzetközi konfliktusok feloldásában. Most pedig bőven van konfliktus a világban, és ilyenkor a kultúra segíthet, hiszen emberekről és élményekről szól. Ezért lehetséges, hogy a gazdasági döntésekben is sokszor olyan élmények, benyomások befolyásolják a résztvevőket, amelyeket a magyar kultúrával való találkozásuk során szereztek. Mivel nem jön mindenki Magyarországra, hazánk kultúráját kell elvinnünk külföldre – minél több helyszínre –, jegyezte meg Szijjártó Péter, hozzátéve: a művészetek a magyar kultúra hírét viszik a világba.

A rendezvényen beszédet mondott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki kiemelte: a magyar országkép alakítása egyre nagyobb feladat külföldön. A magyar kultúra értékeit, kincseit meg kell mutatni a világnak – és a visszajelzésekből, a számokból, a megkeresésekből látszik, hogy a magyar kultúrára hatalmas a kereslet – hangsúlyozta az államtitkár, példaként említve a New York-i Guggenheim Múzeumot, amely Future Present címmel rendez nagyszabású kiállítást 2016. május 27. és szeptember 7. között, így állítva emléket a 70 éve elhunyt Moholy-Nagy Lászlónak. Valamint kiemelte, hogy egyre nagyobb az érdeklődés Bartók Béla művei iránt is.

A hazánk iránti kíváncsiság is folyamatosan nő a kultúrának köszönhetően – ezt mutatja, hogy jóval több külföldi turista érkezett hazánkba a kulturális fesztiváljainknak, programjainknak hála – fogalmazta meg Hoppál Péter, aki köszönetet mondott a külföldi magyar intézetek igazgatóinak. Mint kiemelte: a magyarok értéket kívánnak őrizni, és mindannyiunk feladata, hogy szerezzünk minél több barátot a magyar kultúrának.

Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója az elmúlt évet értékelte, és az intézet számtalan eredményét fejtette ki beszédében. Mint mondta: bővült az intézethálózatuk, már 22 ország 24 városában van magyar intézet. A keleti nyitás jegyében többek között Isztambulban, Pekingben, Zágrábban, Belgrádban, valamint Ljubljanában is alapítottak intézetet, és a programok széles választékát vitték el külföldre. A nemzeteknek a magyar kultúra legjavát igyekeztek bemutatni: egyrészt a hagyományokat, másrészt az újításokat is, amibe beletartozik a magas- és a populáris kultúra is. A jövőben pedig tervezik, hogy felállítanak egy művészeti tanácsot.

A főigazgató arra biztatta a jelenlévőket: érdemes a Balassi Intézethez fordulni programjavaslatokkal, hiszen fontos a számukra, hogy a továbbiakban is értéket képviselő művészetet mutassanak be külföldön. Az elmúlt, 2015-ös évből is számtalan megvalósult fesztivált, kiállítást és rendezvényt említett, amelyeket a világ különböző pontjain szervezett meg az intézet. Az ideiek közül kiemelte a New York-i Modernity X Hungary-t, valamint a Lengyelországi Magyar Kulturális Évadot, amellyel a fiatalokat is szeretnék megszólítani, és főként az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kötődik. Megemlítette A Csárdáskirálynő-turnét is, melynek keretében már több városba – Bécsbe, Moszkvába – is elvitték az egész világon magyar hungarikumként számon tartott operettet, és a jövőben további hét-tíz helyszínen mutatnák be Kálmán Imre művét.

Hammerstein Judit arról is beszélt, hogy a magyar irodalmat is érdemes és lehet külföldön népszerűsíteni, ezért fontos a Balassi Intézet számára a műfordítás elősegítése, támogatása. Magyarország még idén nyáron díszvendége lesz a Pekingben rendezendő nemzetközi könyvvásárnak, valamint szeretnének hangsúlyosabban részt venni több könyvfesztiválon, és a rendkívül erős magyar gyermekirodalmat is népszerűsíteni kívánják külföldön.

Részlet a Hajnalodik 1956–2016 című tárlatból

A július 6-i esemény központi témája az idei évben a külföldön megvalósuló kulturális évadok, fesztiválok és a kortárs magyar művészetek kapcsolata volt. A Balassi Intézet egyik legfőbb célkitűzése, hogy az egyetemes magyar kultúra a világ minden táján elérhető, megismerhető legyen. A már 22 ország 24 városában jelenlévő külföldi magyar intézetek tevékenysége a tavalyi évben is jól látható módon ötvözte a magyar nyelvi kultúrát és a magyar kulturális örökséget bemutató eseményeket. Az idei találkozón a prezentációk és a kerekasztal-beszélgetések fókuszában két fő téma állt, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Egyrészt a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad és az idén már megvalósult vagy éppen most zajló, nagy sikernek örvendő külföldi fesztiválok – mint például a pekingi Magyar Hónap, a New York-i Modernity X Hungary, a bukaresti Magyar Filmhét –, másrészt a kortárs magyar képzőművészet, fotóművészet, zene- és táncművészet és ezek külföldi megismertethetőségének lehetőségei.

Wéber Anikó
Fotók: Nagy Mihály
Forrás: kultura.hu

2016.07.15
3