1118

160 éve született Nikola Tesla


160 éve, 1856. július 10-én született a 19. század egyik lángelméje, Nikola Tesla szerb-horvát-amerikai fizikus, villamosmérnök, gépészmérnök. Többek között olyan korszakalkotó találmányokat köszönhetünk neki, mint a többfázisú váltakozó áramú motor és generátor, valamint az energia vezeték nélküli továbbítása.

Amellett, hogy kiemelkedő jelentőségű tudós feltaláló volt, jól ismerte a különböző filozófiai irányzatokat, és inspirációt merített a művészetből. Részletes elképzelése volt a jövőről, amit egy amerikai újságírónak ki is fejtett 1935-ben.

1856-ban született Horvátországban egy szerb ortodox pap fiaként. Középiskolai tanulmányait Karlovácban folytatta, a főiskolát Grazban végezte. Legnagyobb hatással Poeschl professzor, az elméleti és kísérleti fizika tanára volt rá. Ő mutatott be az osztálynak egy motorként és dinamóként is használható egyenáramú szerkezetet. Ez sarkallta Teslát, hogy olyan technikai megoldásokat dolgozzon ki, amelyekkel tökéletesíti a konstrukciót. Éveken át kitartóan folytatta kutatásait.

Elméje uralásában kulcsfontosságú szerepet játszottak olvasmányai, ezek közül is Jósika Miklós Abafi című könyvét emeli ki önéletrajzában. Ennek a műnek a hatására kezdett el rendszeres „lelki gyakorlatokat” végezni.

Budapesten a Ganz-féle villamossági gyárban dolgozott, amikor a forgó mágneses mező és az indukciós motor ideája megfogalmazódott benne. Párizsban az Edison társaságnak dolgozott, majd 1884-ben 28 éves korában áthajózott Amerikába. Amikor megérkezett, 4 cent, néhány saját vers és egy repülő szerkezet terve volt a zsebében. 1884-től kezdve két évig Edison munkatársa volt. A következő évben a Westinghouse cég feje megvásárolta Tesla háromfázisú dinamójának, transzformátorának és motorjának a szabadalmi jogát, és ezzel kezdetét vette a küzdelem Edison egyenáramú és Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszere között. A harcban a váltóáram elsöprő győzelmet aratott, bár Edison igyekezett halálra rémiszteni az embereket, az újdonság veszélyeit szerencsétlen állatokon bemutatva.

Tesla a diadal után még nagyszerűbb álmot dédelgetett magában: az üzemanyag nélküli motor tervét, ami fölöslegessé tette volna a váltóáram hálózatot. Ugyan sohasem mutatta be a nyilvánosság előtt az eredményt, de többször nyilatkozta a sajtóban, hogy a feladatot lényegében megoldotta.

Hogy ez pontosan mit is jelenthetett, arról csak találgatások vannak. Egyesek szerint egy új energiáról, „misztikus sugárzásról” beszélt, amely az emberiség számára végtelen mennyiségben elérhető lenne. Mások szerint Tesla technikai elgondolása az öngerjesztés elvén alapult.

Annyi bizonyos, hogy a zseniális tudós megalkotta az ún. Tesla-tekercset, mely képes 15 V feszültséget átalakítani 100.000 V-ra a rezonanciának köszönhetően. Ez az elv képezte alapját annak az erősítő toronynak is, mely körül szintén rengeteg a találgatás, hiszen Tesla végül azt sem hozta nyilvánosságra. Úgy látta, hogy az emberiség még nem elég érett egy ilyen lehetőség megfelelő felhasználására. Ugyanakkor a jövővel kapcsolatban optimista volt, ezért nem megtagadta, hanem inkább „későbbre halasztotta” bizonyos találmányainak megosztását.

A jövővel kapcsolatos elképzeléseiről egy 1935. február 9-én a Liberty magazinban megjelent interjúból tudhatunk. Tesla kifejti, hogy szerinte a vízkészletet sokkal gondosabban fogják felügyelni, és úgy véli, száz éven belül felállítják az amerikai környezetvédelmi hivatalt (amelyet 35 évvel e jóslat után valóban megalapítottak). Tesla egy olyan világot képzelt el, ahol nem a háború, hanem az új tudományos felfedezések válnak az emberiség prioritásává. Napjainkban, mondta, a világ civilizált országainak többsége a bevételek zömét hadi célokra költi, és csak minimális pénz jut az oktatásra. Úgy gondolta, a 21. században megfordul majd ez az arány. Dicsőségesebb lesz a tudatlanság ellen harcolni, mint elesni a harcmezőn. Az új tudományos igazságok fontosabbak lesznek, mint a diplomaták civakodásai. A 21. század újságjai is az új tudományos eredményeket és elméleteket hozzák majd a címlapokon, és csak az utolsó oldalakon jut hely a bűnügyeknek és a politikai vitáknak. Mennyire jó lenne, ha jóslatai valóra válhatnának...

Nikola Tesla 1943. január 7-én hunyt el New York City-ben. A St. John katedrálisban százak vettek részt a gyászszertartásán. Három Nobel-díjas tudós közös táviratban fejezte ki tiszteletét „a világ egyik legkiemelkedőbb szelleme előtt, aki a modern idők jelentős technológiai eredményeinek a megszületésénél bábáskodott”.

Az elmúlt évszázadban sokan sokféleképpen viszonyultak hozzá, kapott hideget-meleget. De nagysága és hatása kétségbevonhatatlan. Önmagát új típusú tudósnak nevezte, aki képességeit az emberiség szolgálatába állította. Emellett kitartott akkor is, ha karrierje vagy anyagi érdekei mást kívántak volna tőle, mert nem érdekelte a pénz és a hírnév. Ha csak ezt az egyetlen szempontot vesszük, akkor is óriási példa lehet a mai kor embere számára.

„Ma mindenekelőtt leginkább arra van szükségünk, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, hogy az egyének és közösségek is jobban megértsék egymást az egész világon… Legyen mindannyiunknak ideálja, eszméje, hogy célt adjon és emelje lelkünket, tekintet nélkül arra, hogy ez hit, művészet, tudomány vagy bármi más. Egyedül az a fontos, hogy szellemi erőként hasson. Az emberiség, mint egész boldogulásához elengedhetetlen, hogy ez az általános felfogás váljon uralkodóvá.” (Nikola Tesla)

Szabados Éva

Forrás:
http://www.origo.hu/tudomany/20130424-nikola-tesla-joslatai-a-21-szazadrol.html
http://havasi.sed.hu/tesla
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/tesla-uzemanyag-nelkuli-autoja

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.07.10