A hét további napjain különböző stílusok jelentek meg a nagyszínpadon. Frenák Pál Társulata mindig valami egészen különleges világba kalauzol bennünket. A Birdie című darab a madarak mozgásvilágát idézi, de alapkérdése, hogy kilátástalan, reménytelen helyzetekben hogyan képes az ember megtalálni a megoldást nyújtó eszközöket. Mi az, ami megnyitja és felszabadítja a körülöttünk levő fizikális és képzeletbeli falakat? Az előadás nemzetközi kooperáció eredménye, hiszen kubai, francia és magyar táncművészek léptek fel együtt. A társulattal rendszeresen együttműködő francia komponista, Fabrice Planquette elektroakusztikus zeneművét klasszikus zenei betétekkel egészítette ki, elsősorban Johann Sebastian Bach csellószvitjeire építve. Az est második részében a Budapest Táncszínház előadását láthattuk. Földi Béla 1991-ben alapította társulatát, mely azóta is Magyarország egyik kiemelkedő modern táncegyüttese. A Doze (Dózis) című darab koreográfusa Jiří Pokorný. Az álom és az ébrenlét határa tele van meglepetésekkel, ellenállunk a valósággal szemben, megtalálva a szökési lehetőségeket a jelen, a múlt és a jövő ismeretlen tereibe, számtalan különböző módon.

A győri táncfesztivál rendszeres résztvevője az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes, hivatásuk és feladatuk a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek, magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját mutatja be, felmutatva a közös értékeket és a nemzeti sajátosságokat. Mihályi Gábor ismét csodálatos előadást hozott létre! A műfaj legjobbjait láthattuk ezen az estén, a talpalávalót Pál István Szalonna zenekara húzta, szólót énekelt Herczku Ági és Hetényi Milán. A díszlet egyszerű volt, a háttérben kivetítőn idézték fel a múlt képeit. A vidám, fergeteges előadást állva, vastapssal köszönte meg a teltháznyi közönség.

Szintén szép és gazdag múltra tekint vissza a Maros Művészegyüttes. Célkitűzésük az autentikus folklór népszerűsítése és új táncosgenerációk nevelése. Az együttes ma is meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában. A Szép piros hajnalban című előadásuk címét egy ima ihlette, műsoruk szövege különböző balladák összeállításából tevődik össze. Autentikus folklórműsor, mely a hagyományos néptáncot táncszínházi elemekkel ötvözi. Rendezője és koreográfusa Varga János, a Zalai Táncegyüttes vezetője, aki 1998-ban kapcsolódott be a Maros Művészegyüttes tevékenységébe.

A kortárs balett megismertetésére és népszerűsítésére jött létre Bozsik Yvette társulata 1993-ban. A két évvel ezelőtti Antigoné című előadás után ismét a thébai mondakörből választott témát, ezúttal Oidipusz király tragédiáját dolgozta fel. A mai korba ágyazott koreográfia címszerepében maga Bozsik Yvette látható. A látványvilág fontos része a fekete és fehér szín, így lesz még inkább kiemelt jelentőségű a vörös, a vér színe. Az előadás egyik különleges elemei az embernagyságú, absztrakt mozgatható „kődarabok”, melyek a főszereplők számára álarcként, álcaként jelennek meg. A darab nem könnyen befogadható, de elgondolkodtató, a mai korra is érvényes. Az est második felében a Szegedi Kortárs Balett Moderato Cantabile című darabja került bemutatásra, amely ugyan ezúttal Enrico Morelli koreográfiája volt, mégis követte a Juronics Tamás által meghatározott vonalat, és szervesen illeszkedett a társulat eddigi előadásai közé. A Moderato Cantabile a szenvedélyről, az emberek közötti kapcsolatokról szól. A díszlet egy forgatható szoba, a szereplők ebbe a térbe érkeznek. A zene és a tánc fokozódó feszültsége, a táncosok rövid, szaggatott mozdulatai nem adnak megnyugvást. A hősnő visszatér a kezdetekhez, nincs végső megoldás.

A klasszikus balettstílust a Kassai Állami Színház balett társulata képviselte Csipkerózsika című előadásával, amely a világ balettműveinek egyik legszebb darabja. Maga Csajkovszkij is az egyik legszebb művének tartotta. A rendező Ondrej Šoth a hagyományos elemeket megőrizve, nem mindenáron újat akarva álmodta színpadra a szépséges Auróra hercegnő és a bátor Desiré herceg történetét, aki egyetlen csókjával ébreszti fel kedvesét.

Igazi különlegességet nyújtott a záróprodukció. A ReCirquel Újcirkusz Társulat a 30-as évek varietévilágát elevenítette meg a Párizs éjjel című műsorával. Az előadás jeleneteit a világhírű fotóművész, Brassai (eredeti nevén Halász Gyula) jellegzetes képei inspirálták. Vági Bence koreográfiájában a táncművészet összefonódott a cirkusz világával. A fellépő művészek nemcsak kiváló artisták, de remek táncosok is, akiknek színészi képességeire is szükség volt az előadás sikeréhez. Szórakoztató, erotikus, színvonalas produkciót láthattunk.

A többféle stílust és korosztályt megcélzó rendezvények párhuzamosan több helyszínen zajlottak. A színház előtti II. János Pál téren szabadtéri ingyenes programokkal várták a zene- és tánckedvelőket. A tematikus napokon salsa, néptánc, argentin tangó, jazz és streetdance-bemutató szórakoztatta a közönséget, akik táncra is perdülhettek a szabadtéri színpad előtti területen.

A kísérletező kamaraművek helyszíne volt a Kisfaludy Terem: Grecsó Zoltán: Egy faun alkonya; Mészáros Máté: Hinoki; Feledi János-Feledi Project: Rekviem; Vörösmarty Színház Táncprodukciója: Hekabé; András Lóránt Társulat: Fade Out; Roni Chadash: „Ani-Ma”; Radiobalett: A szerelem természete; a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Balett közös produkciója: Fenevadak volt látható. Idén második alkalommal került megrendezésre a Gyermek Táncfesztivál a Vaskakas Művészeti Központ épületében. A Győri Nemzeti Színház IV. emeleti próbaterméből kialakított Fesztivál Moziban pedig a táncalkotás folyamataiba tekinthettünk be.

A korábbi éveknek megfelelően a legmeghatározóbb, legérdekesebb hazai táncprodukciók kaptak meghívást a fesztiválra. Egy hét alatt sok-sok színvonalas előadást, remek koreográfiákat és nagyszerű táncosokat láthattunk, melyet a fesztivál egésze alatt készült fotók válogatása remélhetőleg hűen visszaad.

Galambos Krisztina
Fotók: Szabó Béla, Efiap fotóművész

Fotógaléria: A XII. Magyar Táncfesztivál képekben

88 kép