1671

Boldog szülinapot, jaj de öreg vagy

Hazai újdonságok

A szokásoshoz képest egész sok az elektronikus zene az aktuális dalmegosztásban, igazán popos és totál elvont is szerepel a válogatásban a Belau, DJ Bootsie és Mi-is(h) révén. Akit viszont ez hidegen hagy, annak van új Bermuda-, Bankrupt- és Kovbojok-dal, nem olyan új bölcsész- és teljesen új csajzenekar, sőt, még az Apa Zenél és a WNTS közös számát is megtaláljátok lejjebb.

A Monte Carlo és a London sikereit követő három évben egy kicsit eltűnt a radarról a Bermuda, de ez nem jelenti azt, hogy nem is jelentetett volna meg új dalokat. A csúcsra most a Hullámmal próbálnak meg visszatérni, de ez minden valószínűség szerint nem fog menni. Zeneileg még felfedezhető a dalban valami abból a slágeres popból, ami a zenekar korai számait jellemezte, de a szöveg, és főleg a refrén gyenge, anélkül meg elég nehéz slágert csinálni. A Hullám így megmarad egy kellemes nyári dalocskának, és ezen a klip ufószemüveges papja sem segít.

 

Zenekarrá bővült, és a mediterrán világot feldolgozó első lemezét készíti az ígéretesen induló Belau projekt, aminek Island of Promise című bemutatkozó videója rögtön klipszemlét nyert. Az alább hallható és egy vágyakozással teli kapcsolat vízióját megjelenítő You and I ennek a lemeznek az előfutára, és Szécsi Böbe énekel benne. A Belau visszatérő témája, az elvágyódás ezúttal személyesebb hangvételben jelenik meg, de a dal ugyanúgy egy élvezhető elektronikus szerzemény, mint a korábbiak, úgyhogy szerintem továbbra is van fantázia ebben a dologban.

 

DJ Bootsie legújabb dala, a Maradj még egy nehezebb időszak lenyomata, és egyben az ősszel érkező kislemezének felvezetője. A zenész először nem is ezt, hanem egy harsányabb hangulatú dalt szeretett volna megmutatni róla, de aztán úgy gondolta, hogy a Maradj még most időszerűbb. A dalhoz Szarvas Szilárd készített különleges, double expo és többszörös expozíciós technikákat használó klipet, aki annak kettősségéből, a klasszikus és az elektronikus zene keverékéből indult ki, és ezt jelenítette meg különböző metaforákkal. A klip urbánus képei jól illenek a számhoz, ami szerintem egy kicsit hatásosabb akar lenni, mint amennyire valójában az.

 

Forrong az ellenállás, a „B**ódjál meg KDNP”-ért felelős Apa zenél és a Köszmédiát készítő WNTS ugyanis összeállt egy dalra, hogy elmondja, milyen magyarnak lenni. A cím Petőfitől, a stílus pedig a Bëlgától érkezik, legalábbis az elején úgy tűnik, de azért bőven nem üti meg azt a szintet. Persze egy ilyen dalnál a szöveg a lényeg, ami összességében nem nagy szám (gondoljunk itt is a Nemzeti Hip-Hop-ra), de néhol vannak benne szellemes és vicces sorok. A nemzeti oldal helyében azért ettől a daltól még nem csinálnám össze magam, talán inkább arra lesz csak jó, hogy közülük néhány embert felidegesítsen, az ellentáborból pedig páran kiadhassák a gőzt.

 

Azt írta a Kovbojok zenekar e-mailben az új száma kapcsán, hogy megköszönnék, ha kiraknánk, de ha nem, az is király. Hát, kiraktuk, ennek pedig nem az az oka, hogy fantasztikus lenne a hangszerelés, újító és különleges a zene, az énekes hatalmasat énekelt volna, vagy csak nagyszerű lenne a klip, merthogy ezek nincsenek így. A Hétparancsolat szövege viszont elég sokszor tök vicces, pont úgy, mint az #álmaim feliratú lufi légtérbe engedése, és ennyi ehhez a dalhoz elég is.

 

Borzasztóan igazolva érzem magam a Bankrupttal kapcsolatban, hiszen az általam már régóta igen nagyra tartott Lee Marvin című daluk angol verziója nemrég a Spotifytól is kapott egy kis endorsementet (konkrétan felkerült a Discovery Weekly playlistre), és így már ötször annyian hallgatták meg, mint bármelyik másikat. Persze nem ezért kerülnek elő már megint, hanem mert huszadik szülinapjukra készítettek egy szülinapi dalt, aminek azt hiszem, elég kevés ünnepelt örülne a jubileumi buliján. Ezt ellensúlyozandó a mindössze egy perces klipet telerakták a zenekar tagjai mellekkel, így talán kevésbé fog fájni a Boldog szülinapot!, amelynél egyébként voltak már emlékezetesebb dalai is a Bankruptnak.

 

Mi-is(h) igazi neve Sziklai Balázs, és a zenéjére leginkább az alternatív elektronikus jelzőt lehet rásütni. Ennek megfelelően Lullabies from the acid mountain című lemeze meglehetősen elvont, úgyhogy elsősorban azoknak tudom ajánlani, akik szeretik az ilyen sokféle effektből építkező, furcsa elektronikus zenét. Aki meg annyira nem szereti, az a talán leginkább fogyasztható Deadline, vagy a Seagullride című dalokkal tehet egy próbát, hátha mégis bejönnek neki.

 

Tavaly nyáron foglalkoztunk a Zságbamacska zenekarral, ami körülbelül olyan, mint amilyenre a neve alapján számítani lehet. Ők a stílusukat gypsy-swing-rocknak hívják, és nem csinálnak rossz zenét, ahogy ezt az első lemezükön is hallani lehetett. Nemrég jelent meg a zenekar új albuma Sárga-fekete címmel, amin már kevesebb a feldolgozás, mint legutóbb, de most is ezek a lemez gyenge pontjai. Főleg a Húsrágó hídverő, aminek kifejezetten rosszul áll a zenekar kicsit maníros stílusa, a saját számok viszont most is rendben vannak, a legjobb szerintem ezek közül a ska-s elemeket is használó Egy virág szava. Múltkor egyébként láttam, hogy a zenekar fellépett az ELTE Bölcsész napokon. Azt hiszem, ez a koncerthelyszín passzol hozzájuk a legjobban, de azért kíváncsi vagyok, hogy ki tudják-e majd nőni valamikor.

 

A HolyChicks, azaz szent csajok elnevezésű lányzenekar bemutatkozó videójával zárjuk a dalmegosztást, amit Barkochba című számukhoz készítettek. A dalban a lányok némileg megidézik az ezredforduló környékének Fresh-féle popprodukcióit, legalábbis énekben. Ami viszont teljesen más, az az, hogy az elektronikus alap helyett ezúttal rockdiszkót hallhatunk. Nem lehet azt mondani, hogy a zenekarnak rögtön sikerült nagyot dobnia, inkább úgy néz ki, hogy hosszú még az út a siker felé.

 

M.ADI
Forrás: langologitarok.blog.hu

2016.06.25