3028

Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda

Várostörténeti puzzle – 68. rész

A győriek fülében ismerősen cseng a Pannonia Nyomda neve, amely 1893-tól 1919-ig működött a városban. (Később, 1928 és 1952 között létezett Győrben egy másik Pannónia Könyvnyomda és Papírkereskedés is.)

Számos igényes könyv, periodikum és egyéb nyomtatvány került ki a falai közül, 1913-g itt nyomták a Győri Hírlap számait is. Tevékenysége országosan ismert volt, számos műszaki megoldásban járt az élen.

Előzményének tekintendő a Galántai és Társa cég, amely az 1892-es Magyar Nyomdászok Könyve című kiadványban Győr negyedik nyomdájaként szerepelt. Az egyéni cégek jegyzőkönyvébe már a Gaar (Galántai) nyomda nem került be. Összesen egy kiadványt jelentettek meg, Páder Rezső: A vérrokonság, mint házassági akadály címmel.

Galántai István az üzlet fellendítése érdekében, valamint, hogy erős vetélytársa legyen az akkor működő többi nyomdának – Gross, Sauervein, Surányi –, társult Haar Vilmossal. A szövetség nem volt sikeres, a két tulajdonos nem tudott együtt dolgozni, ezért Galántai otthagyta a céget. Haar ekkor társult Szávay Gyulával, és együtt adták a nyomdának a Pannonia nevet. Az 1890-es évek elején Raab Béla belépett a Galántai és Haar céghez, majd miután Haar is elhagyta – Galántai után – a céget, Raab Szávayval folytatta nyomdaipari tevékenységét.

Kezdetben a nyomda a Király utcában, a Perlaky-féle házban volt. Az ekkor még kezdetleges kis műhely csak 3-4 munkást foglalkoztatott. Egy kis lábbal taposó, úgynevezett amerikai géppel és gyorssajtóval dolgoztak. Raab Béla a kezdeti, kis létszámú üzemet a századfordulóra 15-20 fősre fejlesztette fel, köszönhetően kiváló szaktudásának, nagy szorgalmának és tőkéjének.

1895 májusára a megrendelések számának növekedése miatt kinőtte a helyiséget az üzem. A május 1-jével beállított nagyobb kapacitású gépek számára nagyobb alapterületű helyre volt szükség. Ezt az „ötször nagyobb, kényelmes helységet” a régi győri városfalak közt találták meg, a Schäffer-féle házban (Erzsébet tér 2.). A régi Wiedemann-féle nagyvendéglőt összenyitották a szomszédos üzleti és lakóhelyiségekkel, ebből egy hatalmas oszlopos csarnokot alakítottak ki, és ide költözött a Pannonia Nyomda. Az alapterület bővítésével lehetőség nyílt arra, hogy egyéb nyomdai tevékenységet is végezzenek.

A költözésről a korabeli napilap így számolt be (Győri Hírlap, 1895. május 2.):

A felavatási ünnepséget pünkösd első napján tartották (Győri Hírlap, 1895. május 26.):

Jelentős nap volt 1895. június 13., amikor megjelent a Győri Hírlap első lapszáma, amely már az új nyomdagépeken készült. Az előző napi felavatásról – miután addigra minden gép megérkezett, és a helyére került – az újság így tudósított:

Győri Hírlap, 1895. június 13.:

A kezdeti lábbal taposó amerikai gépet és a gyorssajtót felváltotta négy modern szedőgép, négy gyorssajtó és hatalmas könyvkötőgépek.

Fias István Emlékezés Győr nyomdáira című kötetében találjuk a nyomda korabeli leírását: „A Pannonia nyomda a maga idejében igen jelentős, országos hírnévnek örvendő nagyüzem volt. Jelentőségét és rangját tekintve a Streibig nyomda folytatója, a gyártmányok minősége szempontjából szintén a nagy előddel hasonlítható össze. … Műszaki felszereltsége kiváló, országosan is számottevően jó és elismert … A fejlesztésben élenjárt és úttörő munkát végzett. Példa erre többek között az is, hogy vidéken elsőnek vagy legalábbis az elsők között helyezett üzembe szedőgépeket, és gyorssajtói közül egy már akkor ausburgi típusú, Rotary önberakós volt.” A legismertebb szakmunkásokat alkalmazták, és ők maguk is képeztek jó szakembereket. Itt volt főgépmester Koncz József, a későbbi Baross Nyomda társtulajdonosa, bérlője, tanítványa volt Zámolyi György.

Kép a nyomdáról:

A nyomda hosszú éveken keresztül Győr egyik legkorszerűbb nyomdájaként sok lapot, könyvet és egyéb nyomtatványt állított elő. Megrendelői között nemcsak győri, de budapesti cégek is voltak.

A „Nagy” Pannonia Nyomda – Erzsébet tér – dolgozóinak egy kisebb csoportja (Fias István: Emlékezés Győr nyomdáira. mell. 7.):

A nyomdában előállított periodikák (a Kisfaludy Károly Könyvtár jubileumi évkönyve 1898-1998.):

1913. április 13-tól a Győri Hírlap Nyomda megalapításától kezdve a napilap előállítása kikerült a Pannonia Nyomdából.

1918. június 13-án a Pannonia Nyomdát megvette A Reggel Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, melyről az új tulajdonos az aznapi sajtóban számolt be. A nyomda technikai vezetését a már 20 éve a nyomdában dolgozó Rohrmayer József vette át, míg a technikai rész adminisztrációjával Raab Béla fia, Raab István foglalkozott.

A Reggel, 1918. június 13.:

A jól felszerelt nyomdát A Reggel Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságtól feltehetően a Hangya szövetkezet vette meg, és szállítatta Budapestre 1919-ben. Győrből, az Erzsébet tér 2. szám alól (a Vaskakas Taverna helyén álló épület) teljesen eltűnt ez a jeles nyomdaüzem, de a Nagy Pannonia Nyomda dolgozói itt maradtak, és emlékeztek még arra az időre, amikor hírlapjuk hasábján ez a felhívás állt.

Halandó, ha arra jársz a sétatér felé, vess tekintetet az erős bástyafalakra, melyeknek zászlós ormáról lelkedhez szólólag int le a két nagy írás: GYŐRI HÍRLAP, PANNONIA NYOMDA

A költözés után hátrahagyott egykori nyomda épülete Glück József fotóján az 1920-as években:

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Fias István: Emlékezés Győr nyomdáira Győr, 1977.
Kováts Katalin: Győr nyomdái a 19. század második felében. In: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár jubileumi évkönyve 1898-1998. p. 218-251.
Hurczolkodunk mi is. In: Győri Hírlap, 1985. május. 2. p. 5.
Gazdát cserélt a Pannonia-nyomda-A Reggel megvette 200 ezer koronáért In: A Reggel, 1918. jun. 13. p. 2.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester

2016.06.23