Kukorica Jancsi, a Vitéz! – a Kuttyomfitty Társulat előadása

„Egyszer volt, hol nem volt, a Dunán is túl,
ott, ahol a tánc és a mese az úr, volt egy kis csapat,
a nevük Kuttyomfitty Társulat.”

Ez a mottója a Kuttyomfitty Társulatnak, mely az Ünnepi Könyvhét első gyermekprogramjaként teremtett vidám hangulatot a Baross utcán felállított könyvheti színpadon. Petőfi Sándor nyomdokaiba lépve vándorszínészként érkeztek Győrbe, hogy a költő egyik legismertebb műve, a János vitéz zenés-táncos adaptációjával szórakoztassák a közönséget. Kukorica Jancsi kalandos vándorlását végigkövethettük a török sereg táborától a francia udvarig, majd Óriásországon keresztül egészen Tündérországig. Az előadók, Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás, az első perctől bevonták a játékba a gyerekeket, akikben bizonyára megerősítették a magyar néphagyomány és Petőfi költészetének szeretetét.

„Társulatunk 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy olyan műsorokat mutasson be a zömmel gyermekek alkotta közönségnek, hogy a táncos élmény mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismeretekhez juttassa őket. A Kuttyomfitty Társulat fő profilját a gyermekeknek készített műsoraink adják, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen műsorokat az idősebb korosztály is nagyon kedveli. A Társulatunk 2011-es megalakulása óta nyolc műsort mutatott be, melyeket 4-től 99 éves korig ajánlunk mindenkinek.”

Róka móka – Róka Szabolcs műsora

Róka Szabolcs Mátyás királyról és az okos székely menyecskékről mesélt. Remek humorral, könnyedén aktivizálta a közönséget, és bevont kicsiket és nagyokat, hogy együtt járják végig a történetet. A gyermekek örömüket lelték a játékban, miközben a felnőttek is nagyszerűen szórakoztak, mert a Tinódi-lant díjas énekmondó folyamatosan mosolyt csalt az arcokra mókázó kedvével. Az összegyűlt nézőseregnek derűt és emlékezetes élményt adott meséjével, melynek lelkületére oly nagy szükség lenne a mindennapokban is.

„...felmegyek a színpadra zenélni, és közben bevonom a mesébe a közönséget. Színház is ez meg közös akció, ami által közösséggé válik az emberek együttese, ha csak pár órára is.”

Kolompos mulatság – a Kolompos együttes családi műsora

Énekes-táncos-játékos, rengeteg vidámsággal fűszerezett mulatságot csapott a Kolompos együttes (Nagy Zoltán, Szántai Levente, Barna György, Timár Sándor, Végh Gábor) a péntek késő délutáni, esőfelhőket szerencsésen messze űző, verőfényes napsütésben. Magyar népzene és tánc (nemcsak) gyerekeknek sok játékkal és mókával fűszerezve – ennél helytállóbb zanzában összefoglalni az 1988-ban alakult csapat műsorait nehéz lenne. Nevüket egy népi hangszertől – egy hangkeltő eszköztől – kölcsönözték, és „működésük” kezdete óta arra törekednek, hogy zeneiségükben túllépjék a népzenei előadásmód határait, és új felfogásban ismertessék meg közönségükkel a régi muzsikákat, dalokat, táncokat, népszokásokat. Előadásaik során közel hozzák, ha kell, megismertetik és megszerettetik a gyerekekkel (és szüleikkel) a magyar népzenét, néptáncot, régi népszokásokat, vagyis mindazt a páratlan kulturális kincset, melyet elődeink hagytak ránk örökségül.

A győri könyvhétre ezúttal is roppant sűrű élményt adó, szórakoztató „cselekedtetéssel” (meg)ragadó műsorral érkeztek, ahol tenyér nem maradt taps, láb dobogás, szem és száj kacagás és csillogó tekintet nélkül. A (főleg) kicsiknek szóló, de a teljes közönséget játékba hívó, jelentős számú húros-pengetős, rázós-ütögetős és billentyűs-nyomkodós hangszerrel felvértezett fellépésükön mondókákkal és különböző állathangokkal adták meg az alaphangot. A színpad előtt leterített szőnyegen, párnákon ücsörgő csöppségek többségének aztán nem is kellett olyan nagyon sok, hogy talpra szökkenjenek, és együtt énekelve az együttessel, táncra is perdüljenek. Így lett a péntek délutánból valódi, hetedhét országra szóló mulatság, melyet a krónikák nyoma ugyanúgy őriz majd papíron és fotográfiákon, mint a gyerekek (és szüleik) emlékezetében, hogy a magyar népdalok és népi hagyományok híre még nagyon-nagyon sokáig ne kezdjen el fakulni. (Szilvási Krisztián)

Mekk mester – a Szegedi Miniszínház előadása

Szombaton 10 órakor Mekk Elek, a kétbalkezes ezermester története elevenedett meg a könyvheti színpadon a Szegedi Miniszínház tolmácsolásában. A népes közönség végigkövethette Mekk mester baklövéseit, sőt balul elsült randevúját Gida Idával. Váratlan fordulatként kiderült, hogy nem is annyira kétbalkezes, hanem inkább balek ez az Elek. Igazságot is tettek Kázmér nyúl felett, mert bebizonyosodott, hogy csaló, ő tette tönkre Mekk mester munkáit, és bizony a randevúját is. A mesében végül a csaló elnyerte a méltó büntetését, kecske hősünk pedig visszanyerte ázsióját és Gida Ida szerelmét.

Bukfenc – a Garabonciás Együttes gyerekműsora

A Garabonciás Együttes 25 éve játszik, énekel népdalokat és megzenésített verseket. Szombat délelőtti koncertjüket hallgatva hamar táncra perdültek a kislányok és kisfiúk. De a ritmus a felnőtteket is magával ragadta.

„Égi csikón léptet a nyár...” Weöres Sándor gyönyörűen megzenésített sorai derűs hangulatot varázsoltak a Baross utcára, ahol egyre többen álltak meg, hogy a remek muzsikát hallgassák. A zenekar tagjai, Németh Diána, Kemenesi Ágoston és Boros Tamás színvonalas játékukkal többek között megidézték az erdő madárvilágát, azután híres mesehősökhöz kapcsolódó zenéket adtak elő, s közben újra és újra interaktivitásra serkentették a gyerekeket. Vaseszű Mihók dala után közös zenéléssel és igazi dínom-dánommal zárták vidám műsorukat.

„Hangszereink többféle zenei kultúrát idéznek: a populáris műfajok gitárjától kezdve, az európai műzenében és paraszti zenében egyaránt használatos hegedűn és nagybőgőn keresztül, a délszláv népzene tamburájáig, vagy a mandolinig. E sajátos hangszereléssel szólaltatjuk meg általunk nagyra becsült költők verseit, egyfajta szubjektív interpretációval dallá formálva azokat, mint a vágánsok, igricek, lantosok, akik a verseket még énekelve adták elő.

A zene és a költészet ilyetén ötvözése – valljuk – segíthet abban, hogy az irodalom, a versek újra közelebb kerüljenek gyermekhez, felnőtthöz egyaránt. Műsorainkban szívesen játszunk és éneklünk népdalokat is, saját zenei stílusunkhoz igazított feldolgozásokban.”

A brémai muzsikusok – a Magyar Népmese Színház előadása

A Magyar Népmese Színház színészei A brémai muzsikusok című mesét adták elő a gyermekekből verbuvált szereplőkkel együtt. A népzenével és népi játékokkal gazdagított mesében a furfangos állatok elűzték a rablókat, sőt zenéjükkel meg is javították őket. A szépen felépített előadás dallal-tánccal, ötletes jelmezek és díszletek segítségével keltette életre a derűs történetet a Generációk Háza termében, ahol az esős idő ellenére szép számmal gyűltek össze az érdeklődő kicsik és nagyok.

„A Magyar Népmese Színház terve a magyar népmese irodalom legértékesebb gyöngyszemeinek a feldolgozása. A munka során kiemelt fontosságot kap a mesék képi megjelenítése, ezért magas művészi színvonalat képviselő tervezőkkel dolgozunk. Fontos szempont továbbá a hagyományok bemutatása is. A mesejátékok zenei világát élő kísérettel biztosítjuk, autentikus hangszerekkel.”

Szabados Éva és Szilvási Krisztián
Képek: Pollreisz Balázs, Vas Balázs, Berente Erika

Fotógaléria: Gyermekprogramok a győri Ünnepi Könyvhéten

49 kép