1683

Citeradallamok, szalonzene, mediterrán latin hangzás és a Beatles

Zenei programok a győri 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapokon

Ahol könyv van, szavak, próza és költészet, a zene sem marad messze. A hangszerekkel létrehozott művészet az irodalom elmaradhatatlan társa a több alkotói ágat felvonultató programsorozatoknál – nem volt ez másként a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok győri rendezvényein sem.

A Rezeda Népzenei Együttes műsora

A június 9. és 11. közötti könyvünnep zenés fellépései csütörtökön délután 14 órakor – az ünnepélyes megnyitó előtt – a tipikus hétágra napsütéssel köszöntötték a Baross út és az Arany János utca találkozásánál felállított színpad körül összegyűlt érdeklődőket. A Rezeda Népzenei Együttes így ideális (jó)kedvvel vonulhatott fel a pódiumra, hogy a majdnem 20 főre hangolt, citerával előadott műsorával adjon szó szerint hangot kulturális örökségünknek. A Dunaszegen, 1987-ben alakult együttes, rengeteg díjjal, kitüntetéssel és elismeréssel a birtokában a szülőföld és a Kisalföld népzenei hagyományainak tolmácsolásáról ismert, énekes és hangszeres előadásmódjára a természetesség és a hagyománytisztelet jellemző. Kozma László művészeti vezetésével fontos szerepet töltenek be a magyar népi kultúra éltetésében, összeállításaikban főként a Dunántúlon és a Felvidéken gyűjtött népdalok hangzanak el citerán és más kiegészítő hangszereken, de játszanak alföldi népzenét, a Moldvában élő magyarság zenéjét, csángó népdalokat.

A könyvhétre klasszikusnak is tekinthető műsorválogatással érkeztek: a színpadon először nyolcan helyezkedtek el a citerák mögött Kozma Lászlóval és egyik lányával, Kozma Évával (Cserefa zenekar) együtt, majd a koncert második felében létszámuk megduplázódott. A citerákat csupán egyetlen, dob mögé beálló fiú játéka egészítette ki hangszeres tekintetben, hogy a teljesen közismert népdalok (Szélről legeljetek, Béreslegény) és talán kevéssé ismert gyűjtések összessége harmonikusan egybefüggő, félórás műsort tegyen ki. Jó volt látni, ahogyan a fiatal, iskolás lányokat, és természetesen néhány fiút is felvonultató együttesük remek összhangban, motiváltsággal és népzenei kincsünk hű demonstrálásával mutatta meg a közönségnek az évszázados értékek maradandóságát.

Promenád – Az Európa Koncert Szalonegyüttes műsora

A pénteki délutánt a csónakos szobor előtt felállított, fedett színpadon az Európa Koncert Szalonegyüttes zenekara vezette be. A Farkas Árpád (hegedű) vezette csapat (Radnai Ágnes – hegedű, Farkas Diána – zongora, Ruisz Attila – nagybőgő) 2006-ban alakult Győrben, zenei alapműfajukat bécsi szalonzeneként határozzák meg. Repertoárjuk felöleli a Strauss család és kortársai, valamint a későbbi idők hagyományos tánc, illetve szórakoztató zenéjét. A könyvhétre Promenád címmel elnevezett szerenád műsorral készültek, és öt fővel érkeztek, hogy döntően vonósokból álló kompozícióban nyűgözzék le az érdeklődőket. Harmonikusan megszerkesztett összeállításukban helyet kapott többek között a tangó és a swing műfaja csakúgy, mint táncos slowfox darab, egy kis walzer (bécsi keringő Sosztakovicstól), vagy éppen melankolikus, lassú, blues-hangzású, eredetileg szaxofonra írt zenemű. Mindezeken túl pedig olyan karakterdarabok is felcsendültek a melódia-egyvelegben, ahol nemcsak az első hegedűs csillogtathatta meg a tudását, hanem az egész zenekar is. Szalonhangulatban tehát valóban nem volt hiány, mint ahogyan meg is jegyeztük egymás között: valószínűleg lenne igény ilyen vagy hasonló típusú, rendszeres élőzenére a nyári teraszos belvárosi atmoszférában.

Mediterrán zene – A Szekszárdi Gitárkvartett koncertje

A szombati mediterrán nyarat elűző, esőre álló időjárás egyszerűen nem szeghette kedvét a Szekszárdi Gitárkvartettnek, de a vészhelyszínnek szervezett Generációk Háza nagytermében felhangzó spanyol zene jóval nagyobb közönséget érdemelt volna. A kvartett trióként alakult meg 1999 – hát persze, hogy – nyarán Csele Lajosnak, Dudás Attilának és Tamási Jánosnak köszönhetően, majd két évvel később bővültek négyessé Decsi-Kiss András csatlakozásával. Történetükben sor került már tagcserére (Tamási Jánost Komjáthy Péter váltotta), a gitár mellé fuvola, dob (darbuka), cintányér is csatlakozott hangszerként, valamint – ahogyan most a könyvhéten is – további tagok tették teljessé az élményt: Wessely Ágnes (ének, darbuka, gitár), Lotz Katalin (vers, ének), Rubányi Anita (vers). Alapításuk óta több, mint 200 koncertet adtak reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs gitárművek, különböző népek hagyományos dallamai (spanyol, dél-amerikai, ír, skót, magyar, stb.), egyház- és könnyűzenei feldolgozások, valamint saját kompozícióik repertoárjából.

A győri fellépés stílusválasztását jópofán megindokló felvezetés („Szekszárd éghajlata hivatalosan szubmediterrán”) rögtön a későbbiekhez passzoló hangulatot teremtett. Mediterrán összeállításukban döntően spanyol dallamokat adtak elő: részben eredeti dalok feldolgozásait, részben saját szerzeményeket, de hallhattunk egy balkáni zenét (saját) és dél-amerikai tangót is. A gyorsabb és lassabb ritmusok harmonikusan, zökkenők nélkül váltották egymást, melyek közé remek koncepcióként a témához illő, jópofa verseket illesztettek. Tánc, borivás, szonett feküdt a latin dallamok közé, amelyeket Katalin és Anita nem csupán elszavalt, hanem szó szerint, remek összejátszással adott elő. Szélfútta szőlőindák, napperzselte dombok-lankák, fűszer és csillogó bor illatával telt meg a Mediterráneum hangulatát idéző atmoszféra, amelyet végül (csak megnevezvén hangzik idegenül) egy karácsonyi dal zárt le Máriáról és a Kisjézus születéséről. Akinek pedig a koncert végeztével nem támadt kedve legalább egy picike pohárkára, nos, az nem tud igazán élni.

A The Bits – Beatles emlékzenekar akusztikus (unplugged) koncertje

Június 11-én, a rossz idő miatt esőhelyszínen, a Generációk Házában hallgathatták meg az érdeklődők a The Bits koncertjét. A már külföldön is egyre nagyobb elismertségnek örvendő Beatles emlékzenekar egy unplugged műsorral érkezett a Könyvhétre. Kíváncsi voltam, hogyan szól majd a rock and roll akusztikusan. Ebben a műfajban nagyobb művészi szabadság rejlik, hiszen a dalok átültetésénél változhat a hangszerelés, a tempó, az ütem, sőt még ennél több is, hiszen az unplugged előadásban nincsenek színpadi erősítők és más elektronikus kütyük, ezáltal sokkal kötetlenebb. Nem kellett csalódnom, mert a Beatles akusztikusan is kiváló, a pesti fiúk – Bakó Balázs, Bárth János, Derecskei Zsolt és Kasléder Albert – megidézték, elénk varázsolták a gombafejűeket. Persze nem a látványukat, hanem a nagyszerű zenei világukat.

A közönséget tekintve első pillantásra szembetűnő volt, hogy a Beatles rajongótábora mennyire széles, hiszen minden korosztály képviseltette magát a gyerekektől az idősekig. S bizony már a harmadik dalnál láthattuk ülve táncolni és énekelni őket, sőt a füttyögetés és a tetszésnyilvánítás más formái sem maradtak el. Az egy órás koncertbe – mivel a Beatles-számok viszonylag rövidek – elég sok minden belefért: hallhattuk az együttes legnépszerűbb slágereit, de a kevésbé ismertek közül is válogattak a repertoárba, sőt – szégyenszemre be kell vallanom – számomra teljesen ismeretlen, új dalok is elhangzottak. A műsor okosan volt felépítve, amennyiben a lassú és a pörgős számok váltakoztak, ezáltal egyetlen egyszer sem ült le a koncert, hanem folyamatosan 100 fokon égett. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a zenekar beleadott apait-anyait, s nyilvánvaló volt, hogy élvezik! Ahogy mi is, akik egymás után hallgattuk a régi, mégis friss és eleven dalokat, és elöntött bennünket a jól ismert rock ’n’ roll életérzés… nem kell ide erősítés, dübörgő hangfalak, láb alatt remegő föld: a Beatles akusztikusan is Beatles. Aki pedig többet szeretne tudni a The Bits – Hungarian Beatles Supergroup-ról, keresse fel a honlapjukat! De ha arra kíváncsiak, hogy miért jött létre a zenekar, hogyan dolgoznak, és mit gondolnak a fiúk, akkor olvassák el a velük készített interjúnkat! És aki ismét látni szeretné őket élőben győri színpadon, a július 15-17. között sorra kerülő Győri Legendák Napja & XII. Győri Rotary Fröccsnapokon újra fel fognak lépni. (tmoni)

Szilvási Krisztián és tmoni
Képek: Pollreisz Balázs, Berente Erika

2016.06.13