4799

A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből

Várostörténeti puzzle – 66. rész

Az első országos ünnepi könyvnapot Budapest központtal 1929-ben rendezték meg. Győrben a következő évtől, 1930-tól kezdődően került sor évente meg a könyvheti vásárra és ünnepségre, programokra. Városunkban az irodalom barátai itt vásárolhatták meg kedvezményesen, „első kézből” a friss kiadású könyveket, és találkozhattak kortárs szerzőkkel.

Supka Géza ötlete a magyar könyv népszerűsítése érdekében 1927-ben született meg, melyet Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének évi közgyűlésén ismertetett. A Magyar Könyvnap tervezetét, részletesen kidolgozott javaslatait saját irodalmi folyóiratában, a Literatura mellékletében tette közzé. Ebben leírta, hogy a könyvírás, a könyvkiadás és a könyvvásárlás terén keletkezett krízisen az segíthet, ha ismétlődően, „az évnek egyik napján, lehetőleg a tavasz vége felé, az iskolai év befejezte előtt néhány héttel, az ország minden városában és falujában” könyvnapot rendeznének, amely „az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában... Legyen ez a nap a könyv ünnepe”. Ez az írók és könyvkiadók számára az éves irodalmi termés számbavétele és megmérettetés is egyben, amikor a közönség az utcákon felállított sátrakban új művekkel, értékekkel találkozhat.

Az 1928 novemberében tartott próbarendezvény sikere után 1929. május 12-én kezdődött meg az első Magyar Könyvhét, mely hivatalos megnyitóján gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter tartott ünnepi beszédet. Olyan neves íróink, költőink tartottak előadásokat, mint Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós. Az utcákon 10% árengedménnyel, írók részvételével zajlott a kedvezményes könyvvásár. Győrött ekkor még nem mozdultak meg a könyvkereskedők, helyi irodalmárok, egyedül a Wolf könyvesbolt rendezte át a kirakatát az ünnep jegyében.

A Dunántúli Hírlap 1929. május 17-i száma így írt a győri események elmaradásáról:

Az első győri Magyar Könyvnapokat 1930. május 18-tól 20-ig rendezték meg. A nagyobb könyvkereskedők jelentős árengedménnyel kínálták az új magyar műveket boltjaikban és azok előtt is, kis asztalkákon. A gazdasági nehézségek ellenére az egy pengős, olcsóbb kiadású művek teljesen el is fogytak. 1934-re olyan népszerűvé vált a győri ünnepi könyvvásár, hogy a közönség már várta az eseményt. Egy héttel a rendezvény előtt a kiadók listája alapján sok könyvet előjegyeztek, és a június 4-től 6-ig tartó vásárt – a nagy érdeklődésre való tekintettel – egy nappal meg is hosszabbították. A Baross utcán sátrat állított a Kultúra- és a Wolf Gyula Könyvkereskedés is. Ady összes versét, Gulácsy Irén Fekete vőlegények című regényét és Mécs László költeményeit negyed áron kínálták. 1935-ben a Kazinczy utca 6. szám alatti Kultúra Könyvkereskedés a kortárs írók művei mellett a 18 kötetes Pallas Lexikont, a 100 kötetes Jókai-sorozatot, valamint a 12 kötetes Marczali-féle világtörténetet árusította nagy kedvezménnyel. 1936. június első három napján a városban több helyen, így a Városháza előtt és a Baross úton is álltak ünnepi könyvsátrak.

Győri Hírlap, 1930. május 16.:

A három napos könyvvásár meghosszabbításáról, Győri Hírlap, 1934. június 7.:

Tóth János Széchenyi téri könyvkereskedésének belseje, 1930-as évek, Glück József felvétele:

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) Könyvheti Bizottság szervezte (és szervezi ma is) az országos Ünnepi Könyvhetet. 1930 és 1935 között egy-egy kötetet jelentettek meg ez alkalomra. Könyvnapi szabályzatban rögzítették 1935-ben a változtatásokat, amelyek 1949-ig maradtak érvényben. 1935-től évente hivatalos könyvnapi jegyzéket adtak ki, és csak az ebbe a jegyzékbe felvett, kizárólag magyar írók művei jelenhettek meg könyvnapi kiadványul. Az 1937-es Ünnepi Könyvnapokra nemcsak a könyvkereskedők és irodalomszerető győriek készültek, hanem öt helyi költőnk is. Bányász László, Dobay Béla, Kallós Erzsi, Matusz Gyula, Veöreös Miklós gyűjteményes kötetét is megjelentette a Kovács Pál Társaság Öten címmel, mely bekerült a könyvnapi kiadványok közé. Másik győri érdekesség, hogy Harsányi Lajos, a győri papköltő verseit a rádióban június 2-án maga adta elő.

A Wolf Könyvesbolt hirdetése, Győri Nemzeti Hírlap, 1937. május 26.:

Az 1937-es Ünnepi Könyvhét kiadványairól egy cikk és egy hirdetés a Dunántúli Hírlap, 1937. május 30-i számából:

1939-től pár évig csak két sátor állt Győrött az Ünnepi Könyvhéten, noha a sajtó mindig élénk érdeklődésről adott hírt. 1943-ban újra több győri szerző műve is megjelent erre az alkalomra, így Valló István Győri képeskönye, Harsányi Lajos összegyűjtött versei, Bay Ferenc 1848-49 a korabeli napilapok tükrében című kötete. A könyvhét fő helyszíne a Városháza előtti részen maradt, ahol az évek óta ott áruló Wolf-féle könyvkereskedés mellett az Árpád úti Körmendi Sándor könyvkereskedés is megjelent. Másik helyszín a karmelita rendház mellett lett, ahol a Szent István Társulat állított sátrat, itt Harsányi Lajos kanonok dedikálta az Összegyűjtött versei című kötetét.

Részlet az 1939-es könyvnap első napjáról írt cikkből, Győri Nemzeti Hírlap, 1939. június 2.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1943. április 6.:

Körmendi Sándor hirdetése, Győri Nemzeti Hírlap, 1943. június 5.:

Két hirdetés a Győri Nemzeti Hírlap, 1944. június 6-i számából:

A második világháború után is rendszeresen megtartották Győrött is a könyvnapokat, de 1949-től a magyar szerzők művei mellett néhány külföldi, főleg szovjet író kötete is feltűnt könyvnapi könyvként. 1947-től 1950-ig június első napjaiban, majd 1952-től három évig augusztusban és októberben volt a könyvünnepi rendezvény. Az államosított könyvkereskedéseket 1951 elejére az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) olvasztotta magába, s az egész ország területére kiterjedt az egységes bolthálózata. Könyveket egész évben olcsón és sok helyen lehetett vásárolni, még a falvak vegyeskereskedéseiben is, bár a választékkal nem igazán lehetett elégedett a közönség.

1952 is változást hozott: a könyvnapok elnevezést az Ünnepi Könyvhét váltotta fel, és két évig az utcai sátras eladások szüneteltek, csak könyvkereskedésekre korlátozódtak. 1952-ben a „Szeressétek a könyvet, a tudás forrását!” című cikkben szerepelt, hogy a város három könyvesboltjában 63 ezer kötet könyvet vásároltak az ünnepi könyvhétig a lakók, és e napokon könyvismertetésekkel, előadásokkal a könyvmozgalom mögé szeretnének tömegeket toborozni.

Az ötvenes évek íróvendégei sokat elárulnak a kor irodalmi életéről. Az 1950-es győri könyvnapi megnyitó fő vendége Illés Béla, Kuczka Péter és Tamás Aladár volt, 1954-ben pedig Rideg Sándor és Gergely Sándor látogatott el városunkba. 1955-ben az Ünnepi Könyvhétre megjelent az Emberavatás című antológia, melyben az új írók (Sánta Ferenc, Csurka István, Galgóczi Erzsébet, Szántó Tibor, stb.) írásai jelentek meg. Különleges volt az 1956-os év, mivel ekkor az Ünnepi Könyvhét keretében külön költők napját is rendeztek. Ebből lett később az évente április 11-én, József Attila születésnapján rendezett Költészet Napja. Megjelentek Szabó Lőrinc válogatott versei, valamint Vészi Endre, Illyés Gyula, Hajnal Anna verseskötetei is. 1956 júniusában Hegedűs Géza író nyitotta meg a győri könyvhetet.

Részlet a Győr-Sopronmegyei Hírlap 1952. szeptember 7-i számából:

Az 1954-es Ünnepi Könyvhét képeiből, Mezei György felvételei, 1954. október 3.:

Az Ünnepi Könyvhét csak egy évben, 1957-ben nem került megrendezésre, amikor az 1956-os események után feloszlatták az Írószövetséget. A korabeli fényképek tanúsága szerint az 1958-as győri rendezvények a Városháza előtt és a Baross úton sem vonzottak nagy tömegeket.

Az 1958-as Ünnepi Könyvhét első napja, Mezei György felvételei, 1958. június 29.:

Az 1961-es Ünnepi Könyvhét képeiből: sátor és Hidas Antal író az úttörők között, Mezei György felvételei, 1961. május 29.:

A győri Műcsarnokban került sor az Ünnepi Könyvhét megnyitójára Galgóczi Erzsébet és Mesterházi Lajos részvételével 1962-ben, 1963-ban is itt dedikálta könyveit Tatay Sándor. A Lenin út legforgalmasabb kereszteződésében már fából épített sátorponyva alatt árusították az ÁKV könyvheti köteteit, melyek ugyanazok voltak, mint az ország bármelyik városában.

Győri Műcsarnok, Tatay Sándor dedikálása, Nyitrai József felvételei, 1963. május 26.:

1965. június 4-én a Népszabadság a Kisfaludy könyvesbolt előtti könyvsátorról és vásárlóiról közölt képet:

Az 1960-as évek második felében a győri Ünnepi Könyvhét megnyitója a Városháza nagytermébe került át. A könyvkereskedelem 1966-tól a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat feladata lett, és a felállított sátrakban írók, költők dedikálták műveiket. A megyei könyvtár mellett egyre többször vállalati, szakszervezeti könyvtárak, művelődési házak is rendeztek író-olvasó találkozókat a könyvek és az irodalom népszerűsítésére. 1967-ben Bihari Sándor és Vészi Endre, 1968-ban Garai Gábor, majd az 1970-es években Jókai Anna, Moldova György, Palotai Boris, Boldizsár Iván, Sántha Ferenc, Hegedüs Géza, Féja Géza, Tatay Sándor, Baranyi Ferenc, Czine Mihály, Maróti Lajos és sok más neves író, költő és irodalmár jött erre az alkalomra városunkba.

Az utcai könyvárusítás az időjárástól is függött, mint Boldizsár Iván Győri napló című, 1972-es írásában olvashattuk: „A kocsiforgalom elől elzárt győri „Váci utcát” – szélesebb a pestinél – könyvutcává léptették elő, de az eső lefokozta. Mint vesztett csaták elhullajtott zászlai fürödtek a pocsolyákban a nemzetközi könyvévet hirdető feliratok. Egy járdaszegélyen ráléptem a saját nevemre: itt kellett volna könyvet dedikálnom. Három könyvesbolt állított sátrat; pocsékká ázott mind a három”. A megyei rendezvényekre külön programfüzetek készültek, és a megyei megnyitót más-más településen rendezték meg, de legtöbbször Győrött.

A Rába Művelődési Központ 1971-es rendezvényeinek meghívója:

A Magyar Vagon- és Gépgyár szakszervezeti könyvtárában az Ünnepi Könyvhéten az író-olvasó találkozó vendégei, Nagy László és Széchy Margit dedikál az olvasóknak 1971. június 18-án:

Az 1974-es Ünnepi Könyvhét képeiből, sátras árusítás és Fekete Gyula dedikál, Mezei György felvételei, 1974. június 2.:

1978-ban a győri városi Ünnepi Könyvhét fő vendégei a helyi költők, írók: Borbély János, Hámor Vilmos, Herczeg Árpád, Németh Endre, Pataky-Rácz Zoltán, Pátkai Tivadar, Villányi László voltak. A Magyar Vagon- és Gépgyár szakszervezeti könyvtárában Galgóczi Erzsébet és Nemeskürty István író-olvasó találkozója rengeteg látogatót mozgósított.

Galgóczi Erzsébet és közönsége, 1978-ban:

Az 52. Ünnepi Könyvhét országos vidéki megnyitóját Győrött rendezték meg 1981. május 29-én, Korcsog András művelődési államtitkár mondta az ünnepi beszédet. Borsos Miklós tervezte a meghívókon látható fametszetet, és az új városi könyvtárban is ő nyitotta meg a könyvkiállítást. A Lenin úton 16 új pavilonban árusítottak könyveket, és a szokottnál színesebb, gazdagabb programokat szerveztek. Erre az alkalomra megjelent Zöld Ferenc szerkesztésében a Kisalföldi Könyvesházak című kötet, mely a város és a megye könyves hagyományairól közölt tanulmányokat.

Magyar Hírlap, 1981. május 27.:

Rába, 1981. május 29.:

Zöld Ferenc Kisalföldi Könyvesházak című kötetének címlapja és kolofonja:

Riport Zöld Ferenccel, Kisalföld, 1981. május 24.:

Az 1980-as években a győri Ünnepi Könyvhét programjaihoz még az üzemi könyvtárak hozzájárultak. (A rendszerváltozás során a szakszervezeti-, üzemi könyvtáraink sorra megszűntek.) 1990-ben „az első igazán szabad könyvhét” szónoka, Göncz Árpád államfő „mint irodalmár és mint olvasó mondta el gondolatait” Budapesten. 1992-ben megszületett az MKKE új etikai kódexe A könyvkiadás és a könyvkereskedelem versenyszabályai címmel az Ünnepi Könyvhét újdonságaival, és a listára kerülés kérdéseit is szabályozta. Kijelentette, hogy „Az Ünnepi Könyvhét mindenekelőtt a mai magyar irodalom seregszemléje. A kortárs magyar művek kiemelt népszerűsítését a rendezők elsődleges feladatuknak tekintik”. Győr belvárosában a könyves sátrakat évről évre felállították, hol az Aradi Vértanúk útján, hol az Arany János utcában, az Arrabona áruház előtt, hol a Széchenyi téren, vagy a Baross utcán.

Berkes András a Győri Textilüzemben, Fonal, 1982. július:

Nemere István 1986-os helyi rendezvényei az Ünnepi Könyvhéten. Kisalföld, 1986. június 4.:

Szórólap az 1996-as Ünnepi Könyvhét kiállítóiról, dedikálóiról:

2000-ben a megyei könyvtár rendezvényén tömegek találkoztak Szabó Magda írónővel. Rajta kívül sok más neves írónk és költőnk is meghívott volt.

2001-ben volt az Olvasás Éve, ettől kezdve kapcsolódik a Gyermekkönyvnapok rendezvénye az Ünnepi Könyvhetekhez. Ez évben a győri Kisfaludy Könyvesbolt munkáját Hermész-díjjal ismerték el, a budapesti rendezvény első napján a Károlyi Palota Kulturális Központban került sor a díj átadására.

2001 őszétől városunkban egy új, nagyszabású könyves rendezvény valósult meg Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával és rendezésében Győri Könyvszalon néven, amelynek szervezésében a városi könyvtár is részt vett. Az Ünnepi Könyvhéthez hasonlóan ez is évente ismétlődően a könyvkiadók és a friss könyvtermés bemutatását szolgálja, sok kulturális program kíséretében. A két könyves rendezvény egymás kiegészítőivé vált, széles tömegeket mozgatott meg.

2007 óta a győri önkormányzat az ünnepi könyvheti eseményeket támogatja, és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér szervezi a programokat. A nyár elején zajló könyvünnep rendezvényein gazdag a programkínálat, a könyvvásáron kívül író-olvasó találkozók, dedikálások és egyéb rendezvények, koncertek és gyermekműsorok is várják több napon keresztül a látogatókat.

Szórólap a 2006. június 7-én kezdődő Ünnepi Könyvhét győri programjairól:

A 2012-es Ünnepi Könyvhéten 25 kiadó és kereskedő állította fel sátrát a Széchenyi téren:

A 2014-es Ünnepi Könyvhét leporelló programfüzete:

2015. június 4-én Győrben került sor a 86. Ünnepi Könyvhét országos vidéki megnyitójára, amelyen köszöntőt mondott Dragomán György, József Attila-díjas író, valamint Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének az elnöke.

Idén, 2016. június 9. és 11. között a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok győri rendezvényén 16 helyi intézmény, kiadó, könyvesbolt kínálatából válogathatunk, emellett 22 rendezvény várja az érdeklődőket. Erre az alkalomra jelenteti meg a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Torma Attila Győr városa az I. világháború alatt című kötetét.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Fülöp Géza (szerk.): Könyvnap, könyvhét, ünnepi könyvhét: 50 esztendő, 1929-1979. Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1979.
Köves József – Murányi Gábor: Könyvhetek krónikája: az ünnepi könyvhét 75 éve. Bp., MKKE - Vince Kiadó, 2004.
Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és aprónyomtatvány gyűjteménye alapján.
Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból, kisnyomtatvány- és képgyűjteményéből származnak. A címlapkép Mezei György felvétele (1954. október 3.)

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony

2016.06.09