1947

Életöröm

Kiállítás a Marcal Étteremben

Életöröm a címe a Marcal Étteremben (Győr, Déry Tibor u. 11/A.) június 2-án megnyílt, egy hónapig látható kiállításnak, amelyen Szabó Szonja megyei Príma Díjas festő, a Szájjal és Lábbal Festők Nemzetközi Szervezetének tagja és Kis Nóra festő, a Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének tagja mutatkoztak be.

A rendezvényre nagyon sokan látogattak el, melyet Rózsavölgyi László önkormányzati képviselő, az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság elnöke nyitott meg. A hangulatot nagyszerűen alapozták meg a meghívott művészek: Olasz Valéria költő, előadóművész, a Győri Nemzeti Színház tagja, a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség tagja; Hódosi Ildikó előadóművész; Dr. Freier József előadó-énekes; valamint Bertalan Péter zenész-énekes.

Harcsás Judit újságíró, a rendezvény háziasszonya a következő szavakkal köszöntötte a kiállító művészeket:

ÉLETÖRÖM, ahogyan ŐK: SZABÓ SZONJA és KIS NÓRA látják.

Kis Nóra 30 éves, és évekkel ezelőtt – óvodásként – már tudható volt róla, hogy kicsit más, mint a többiek: diszkalkuliás, tanulási nehézségekkel küzd. Ez és több, egyéb körülmény miatt a Speciális Szakiskolában folytatta tanulmányait, OKJ-s bizonyítványt szerzett. 5 évig dolgozott a család, a szülők vállalkozásában, majd élete igazából akkor vett fordulatot, amikor egy nagyszerű csoport, egy JÓ CSAPAT tagja lett: bekapcsolódott a Mozgáskorlátozottak és a Mosolyklub Ifjúsági Csoport munkájába. Tevékenységét folyamatosan támogatták, önbizalmát növelték, a lényeg, hogy élete az aktív, kiegyensúlyozottságot teremtő tevékenységgel gyökeres fordulatot vett: ma már kézműveskedik, lovagol, és természetesen tartja a kapcsolatot a barátaival.

Úgy tartják, az alma nem esik messze a fájától – nos ez tökéletesen igaz, hiszen Nóri édesapja grafikus képzőművész, támogatója, tanára Ámon Andrásné Tóth Éva. Neki köszönhető mindaz, amit Nóri ezen a kiállításon meg tud mutatni. Tekintsék meg a tanulmányrajzokat, pasztellképeket, akvarelleket, mindazt, amit Nóra Ámon Éva művész-tanártól tanult.

Szabó Szonja Tatán született, ’78-ban, négy végtag-sérüléssel egy vele született rendellenesség, vagy inkább állapot miatt. 12 éves kora óta fest, bár minden fontos dolgot a feje mozgatásával és a szájával végez – beleértve a művészeti tevékenységet is. Mert Szonja igazi MŰVÉSZ, csupa nagybetűvel. Fest a barátai, családtagjai és tisztelői kedvére, megörvendezteti azokat, akik még képeslapokon kívánnak boldog ünnepeket… hiszen tagja a Szájjal és Lábbal Festők Nemzetközi Szervezetének. Képei nagy részét akvarell filccel készíti, pontozásos technikával, de kipróbálta már az olajjal és az akvarellel való festést és a vegyes technikát is. Példaképe Szigetvári Krisztina grafikus, iparművész, művész-tanár, akivel sok-sok élményt tudhat magáénak. De sokat köszönhet Sebestyén J. Andrásnak, tanárának is. Sikert hozott a kitartása, ez pedig egy újabb siker záloga lett.

Elmondása szerint legbüszkébb a megyei Príma Díjra, különösen azért, mert ezt a közönség szavazta meg számára. Rendszeresen sportol, a boccia nagy szerelem, és tagja a 2004. márciusa óta működő Humanitás SE boccia szakosztálynak, ahová hetente jár edzésre. 2011-ben itt Országos Bajnoki címet is szerzett. Szabó Szonja élete példa lehet másoknak is, hiszen a szeretet és a mások szolgálata vezérli.”

 

A műsor után nagyon sokan köszöntötték az alkotókat, és órákig gyönyörködtek a képekben egy felszabadult beszélgetés közepette. A kiállítás július 3-ig tekinthető meg.

Klein János

2016.06.07