Doris Lessing brit szülők gyermekeként, 1919. október 22-én született Kermansahban, Perzsiában, a mai Iránban. 1925-ben szüleivel a meggazdagodás reményében Dél-Rhodesiába (ma Zimbabwe) költöztek. Gyermekkorát is ezen a vidéken, egy brit kolóniában töltötte. Protestánként római katolikus leányiskolába járt tizenöt éves koráig. Ezután elköltözött otthonról, és dadaként dolgozott, autodidakta módon könyvekből képezte magát.

Kétszer házasodott, első férje Charles Wisdom volt 1939 és 1943 között, második férje 1945 és 1949 között Gottfried Lessing. Házasságaiból három gyermeke született. Az apartheidrendszer elleni tiltakozásai miatt kitiltották Zimbabwéből, ezért a legfiatalabb fiával 1949-ben Londonba költözött.

Az írónő maga is útkeresésben töltötte élete nagy részét. A 20. század közepén szembetalálta magát kora faji és osztályproblémáival, és ő is elkötelezte magát a munkásosztály iránti hűséggel. A kivezető utat azonban nem találta meg.

Első, A fű dalol (1950) című regényében egy fekete szolgálójával viszonyt folytató rhodesiai fehér asszony történetét meséli el. Legfontosabb írói teljesítménye egy öt kötetes sorozat a The Children of Violence (Az erőszak gyermekei) gyűjtőcímen. Az arany jegyzetfüzet (The Golden Notebook) című regényével 1976-ban elnyerte a francia Médicis-díjat.

Magyarul ez idáig az Eldorádó, A fű dalol, Az ötödik gyerek, a Megint szerelem és Az arany jegyzetfüzet című regényei jelentek meg, életműve viszont rendkívül gazdag: több, mint 50 könyvet – köztük regényeket, novellákat, színdarabokat – írt, és számos díjban részesült. 2001-ben megkapta a legnagyobb brit irodalmi elismerést, a David Cohen-díjat. Utolsó regénye 2008-ban jelent meg Alfred és Emily címmel. 94 éves korában 2013. november 17-én halt meg Londonban.

Nagy Mária

A címlapkép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt található.