A Magyar Ispita

Várostörténeti puzzle – 64. rész

Az ispita, ispotály kifejezés a latin hospitale szóból származik, és eredetileg kolostori vendégházat jelentett, ahol öregeket és betegeket is gondoztak. Már a mohácsi vész előtt is voltak ispotályok Győrben, általában azonban nem gyógyító, hanem menhely jelleggel létesültek. Széchényi György püspök a XVII. században alapított menedékházat az idős, szegény magyar polgárok számára. A régi okmányokban az intézmény „Magyar Ispotály”, „Magyar Ispita”, „Magyar Aggda”, „Magyar Aggok intézete” vagy „Magyar Menház” elnevezéseivel találkozunk.

Széchényi György a Széchenyi-család első kiemelkedő alakja volt, a családi vagyon megalapozója. Köznemesi család tagjaként született az 1600-as évek elején a Nógrád megyei Szécsényben. Gyöngyösön kezdte meg tanulmányait, Pázmány Péter figyelt fel a tehetséges fiatalemberre, ő maga küldte az akkor frissen alapított bécsi Pázmáneumba. Valószínűleg pártfogója is segített abban, hogy 1629-ben, még tanulmányai idején nemesi rangot és címerhasználati jogot kapott az uralkodótól. 1631. március 15-én szentelték pappá, a következő évben esztergomi kanonok lett. Pályafutásában meghatározóak voltak a Pázmány Péter mellett töltött évek, aki ekkoriban esztergomi érsek volt. 1643-tól csanádi, a következő évben pécsi, 1648-ban pedig már veszprémi püspökként tevékenykedett.

Széchényi György (Fotó Borovszky Samu: Győr vármegye):

Már ebben az időszakban is komoly támogatásokkal gazdagította Győr városát. Főpapi működésének leghosszabb idejét győri püspökként töltötte, ahova 1658. január 24-én nevezték ki. Az egyházmegye nehéz helyzetben működött, Széchényi György mégis örömmel jött Győrbe, ahol már évek óta háza is volt. Április 12-én tette le a megye előtt főispáni esküjét. Három évtizedes győri püspöksége alatt megalapította a nemesi konviktust, megépíttette az ún. régi szemináriumot a Káptalandombon, a Székesegyházban kőtornyot emelt, a jezsuiták számára kollégiumot létesített. Nagy gondot fordított a győri vár javítási munkálatainak befejezésére. Főpásztorkodása idejében tett alapítványai összesen meghaladják az öt és fél millió forintot, melyekből Győrön kívül más városoknak is juttatott. Kortársai a „bőkezűség és adakozás csodájának” nevezték. Mindeközben folyamatosan gyarapította vagyonát, főleg Nyugat-magyarországon vásárolt területeket, szinte az összes főúri családnak hitelezett, de mindvégig figyelt arra, hogy saját gyarapodásánál többet költsön adományozásra.

Győr látképe 1662-ben (Fotó Mohl Adolf: Győregyházmegyei jeles papok):

Széchényi György püspök úgy tapasztalta, hogy a magyarokat kiűzik a városban működő német katonaság felügyelete alatt álló Német Ispitából (ez akkoriban még nem a későbbi, 1746-ban Haberle Cecília által alapított Német Ispita helyen állt), ezért 1666-ban Pukly Lénárd kapitány özvegyétől 1999 forintért vásárolt egy házat a Szent Miksáról elnevezett utca (ma Rákóczi Ferenc utca) 6-os szám alatt az ispita létesítésére. Győr várának német kormányzója, Forre Márton meg akarta akadályozni, hogy ebbe a házba magyar szegényeket felvegyenek, a győri káptalan tiltakozása azonban eredményre vezetett. Ezután hamarosan beköltöztették a harminc első lakót. Az épület fenntartására és a benne elhelyezett szegények gondozására 5000 forint alaptőke kamatai szolgáltak.

A régi épület már a XVI. században is létezett, eredeti mérete szerint kb. 15 m hosszú és 20 m széles volt. A kezdeti legszükségesebb átalakítások után több alkalommal végeztek felújítási, javítási munkákat.

1678-ban a győri káptalan vette át az ispita felügyeletét Telekessy István őrkanonok (későbbi egri püspök) igazgatásával, ekkor foglalták írásba az ispita feladatait, szabályzatát. Eszerint az alapítvány kezelése a mindenkori győri káptalan feladata volt, vezetéséről is a káptalan gondoskodott. A vezető segédet választhatott maga mellé, akinek nemcsak a szegények szükségleteire, hanem a bentlakók életére és erkölcseire is vigyáznia kellett. Az ispitába magyar származású férfit vagy nőt vehettek fel, Győr várából vagy a környező helyekről: Újvárosból, Szigetből, Révfaluból és Pataházáról.

E szabályzat említi az ispita Szent Erzsébet kápolnáját, melyet Telekessy István építtetett a ház lakói számára. A kápolnában a szomszédos ferences rendi kolostor szerzetesei tartottak istentiszteletet.

Az intézménynek önálló jövedelme nem volt, adományokból tartotta fenn magát. Széchényi György végrendeletében újabb 5000 forinttal gyarapította alapítványát, és más adománytevők is segítettek. Berdóczy Mátyás győrszigeti kertjét és a városon kívül levő földjét ajándékozta oda, de több helyen is voltak földjei az ispitának, ezeket jótevők adományozták, vagy az igazgatók vásárolták meg. Az alapítvány készpénztőkéje folyamatosan növekedett, a második alapítóként tisztelt báró Szeleczky Mártonnak is köszönhetően 1738-ra a 31.000 forintot is meghaladta.

A bőkezű adományok lehetővé tették, hogy 1724-ben Tarródy János olvasókanonok, az ispita akkori igazgatója megvásárolta az épület nyugati oldalán levő két házat Jordán Márton városbíró özvegyétől. Az épületeket egybenyitották, és a nyugati oldalon levő lebontásával kaptak helyet a Szent Anna és Szent Erzsébet templom építésére.

Az ispita épületében 1767-ben 13 szobát alakítottak ki, ezenkívül raktártermet, ebédlőt, boros- és fáspincét. 1873-ban márványtáblát helyeztek el a kapu felett az alapító emlékére.

Az 1876-os jelentős felújítás után már kétszintes épületben összesen 16 szoba, 3 konyha, 3 kamra és egy ima- és ebédlőterem szolgálta a lakókat.

A Magyar Ispita emeleti alaprajza (Jenei, Koppány: Győr):

A Rákóczi utca felőli homlokzat dísze a négyíves kiemelés és a szalagkeretes ablakok. A fülkében Szent Flórián és Szűz Mária a kis Jézussal szobor látható.

A Magyar Ispita főhomlokzata (Czigány J.):

Az utca felőli homlokzat mögött két toszkán oszlopos, loggiás udvar a reneszánsz építészet győri emléke.

Fotók: Glück József:

A barokk stílusú templom építésének történetéről alig maradt fenn dokumentum, a stílusjegyek alapján feltételezhető, hogy a tervezője Wittwer Márton karmelita szerzetes, rendi nevén Athanáziusz testvér lehetett, aki a győri karmelita templom tervezője volt. 1735-ben szentelte fel báró Malzan Károly segédpüspök. A homlokzaton Szent Márton és Szent Miklós szobra áll, közöttük a Széchényi-címer, fölötte pedig Szent Erzsébet szobra.

Alaprajza téglalap alapú, tornyát nem a homlokzatba, hanem bal oldalon a szentély mellé építették be. A Szent Erzsébet tiszteletére épített templom főoltárára Szent Anna képe került, innen a kettős elnevezés. A templom gazdag barokk berendezéséből csak a bal oldali mellékoltára maradt érintetlen. Szent Erzsébet oltárképe Schaller István 1740 körüli alkotása, melyet két oldalról Szent János és Szent Miklós püspök fából készült szobra vesz közre.

Fotó: Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja):

A templom a 1880-as évektől a győri katolikus tanítóképző-intézet miséző helye volt.

Győri Közlöny, 1883. augusztus 30.:

Dunántúli Hírlap, 1925. július 10.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1943. szeptember 21.:

A Magyar Ispita templom 1910 körül (Bártfay Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története):

Két felvétel 1944-ből (Fotók Glück József):

A Magyar Ispita több, mint kétszáz évig fogadta a város rászorulóit. A világháború és az azt követő gazdasági válság elvitte az alapítvány tőkéjét, így az intézet nem tudta folytatni addigi tevékenységét. A 2. világháborút követően lakóházzá vált, állapota folyamatosan romlott.

Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténete:

Az épületkomplexumot 1961-ben Fátay Tamás és Borsa Antal belső tervező elgondolásai alapján újították fel. Majd 1994-ben Foltányi Miklós és Winkler Gábor tervei alapján a XVIII. századi állapotot visszaállítva múzeumépületté alakították. Itt helyezték el és tették látogathatóvá Dr. Váczy Péter 250 darabból álló gyűjteményét. A belső udvar dísze Borsos Miklós Phőnix című szobra.

Az ispita Nefelejcs utcai bejárata, az épület 2013 óta a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum része:

A templom 1995 óta az Európai Építészeti Örökség része, mai állapotát az 1997-es restaurálása során nyerte el. Sajnos az utóbbi években zárva van a látogatók előtt, évente csupán egy alkalommal, a januári szentségimádáskor látogatható.

Az ispita a Nefelejcs köz felől:

Galambos Krisztina

Felhasznált irodalom:
Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. Budapest, 1911.
Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1939.
Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténete. Bp., Akadémiai Kiadó. 1956.
Borovszky Samu: Győr vármegye. Bp., Országos Monográfia Társaság, 1910.
Felber János: A győri Magyar Ispita története. Győr, Győregyházmegye Könyvnyomdája, 1899.
Jenei Ferenc - Koppány Tibor: Győr. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1964.
Mohl Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1933.
Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, GEVK, 2006.
Czigány Jenő: A győri „Magyar Ispita” templom tervezője. In: Műemlékvédelem, 1968. 3. sz. p. 160-165.
Dunántúli Hírlap, 9. évf. 93. sz. 1901. nov. 5. p. 2. (Széchenyiek a győri püspöki széken)
Dunántúli Hírlap, 33. évf. 153. sz. 1925. júl. 10. p. 3. (A negyvenéves tanítói összejövetel…)
Győri Közlöny, 27. évf. 70. sz. 1883. aug. 30. p. 3. (A győri kir. kath. tanítóképezde…)
Győri Nemzeti Hírlap, 8. évf. 213. sz. 1943. szept. 21. p. 4. (Renoválták a győri Magyar-ispotály templomot…)
Méry Etel: Történeti és régészeti emléktáblák Győrött. In: Győri Közlöny, 1873. 88. sz. nov. 2. p. 178.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje

2016.05.26