Ki gondolta volna, hogy a sorozat korábbi darabjai, a Vatikánt és a Firenzét bemutató filmek már meghaladták a 15 ezres nézettséget Magyarországon? Tekintetbe véve azt, hogy művészettel foglalkozó dokumentumfilmekről lenne szó, egészen szép számok. És ez nem csak a 3D-s technikának köszönhető, bár így a Vatikán szoborparkja, vagy éppen a firenzei városháza valóban egészen plasztikussá, kézzelfoghatóvá vált a nézők számára. Nehezebb dolga lett volna az alkotóknak, ha Leonardo milánói éveiről is 3D-s filmet akarnak, hiszen eme 17 esztendőből (1482-1499) a harmincas éveiben járó polihisztortól inkább csak rajzok és festmények maradtak ránk. Amiért tulajdonképpen idejött, Francesco Sforza lovasszobra, a mintázás fázisában maradt, az agyaglovast pedig a franciák összetörték a város megszállásakor. Festményekről pedig nem igazán célravezető 3D-s filmet készíteni, talán ezért is döntöttek az alkotók inkább ehelyett egy-egy jelmezes betét mellett. És ez a kivitelezést látva, nagyon jó döntés volt, különösen impozánsak lettek a ruhák, sikerült megidézniük a kort.

A kort, amikor talán a legnagyobb volt a milánói hercegség, hogy aztán egyik évről a másikra a szolgaságba zuhanjon vissza. A kort, melynek központi alakja Ludovico Sforza volt, zsoldosvezér felmenőkkel, a Mór, ahogy sötét haja és arcszíne után hívták szerte Itáliában. Neki ajánlotta fel Firenzéből küldött levelében Leonardo a szolgálatait, hosszasan sorolva, hogy mi mindenhez is ért. A Mór pedig régensként, majd hercegként is bőkezű mecénás volt, a hercegség pedig virágzott, textilipara révén a divat fővárosa lett. És épült, tört az ég felé a dóm is, Leonardo pedig amellett, hogy csinosította a hercegi palotát, és udvari programokat szervezett, megfestette a Mór szeretőinek arcképét is. Lucretia Crivelli, a La belle Ferronniere, és a Hölgy hermelinnel, Cecilia Gallerani, az igazi kegyenc most megelevenedik, és beszámol nekünk az akkori életről és intrikákról. Megjelenik a vásznon Isabelle d’Este is, aki a Mór imádott feleségének, Beatrice-nak testvére volt, és arcképet akart rendelni Leonardótól. (Beatrice 1491-ben ment feleségül Ludovicóhoz, és hat év múlva halt meg szülés közben. Őt is szívesen láttuk volna a filmben, van egy gyönyörű Ambrogio de Predis által festett portré, amit sokan az ő arcképének tulajdonítanak.)

A festés mellett persze láthatunk számtalan Milánóban készült tükörírással készült Leonardo-tanulmányt, rajzot is, templomok és paloták terveit, sőt, egy várostérképet is. És megjelenik Barmante is a színen, aki a barátja volt ezekben az években, később pedig Raffaelo is feltűnik, Leonardo rajzait méltatva. Milánói főműve, a Santa Maria delle Grazie refektóriumába festett Utolsó vacsora, amiről a kolostor perjelje mesél a filmben. Akivel nem volt igazán jóban Leonardo, ezért is festette róla a freskó majdnem közepén elhelyezkedő sötét arcú, horgas orrú Júdást. Leonardo végül a franciák közeledtének hírére 7000 rajzos tanulmányával (Atlanti Kódex) együtt 1499-ben Mantovába menekül, még majd visszatér a hercegség francia kormányzójának kérésére 1507 és 1508 között, hogy megfesse a Sziklás Madonnát és a Szent Anna harmadmagával-t. Külön erénye a filmnek, hogy a tanítványok szerepeltetésével képet kaphatunk az utolsó évekről, a mester örökségének sorsáról is. Közülük Gian Giacomo Caprotti da Oreno, avagy Salai járt a legjobban, pedig a mester többször is elítélően nyilatkozott róla. Ő kapta meg a képek mellett (amiket aztán eladott a francia királynak) ama bizonyos milánói szőlőskert felét is, ahol 1524 márciusában holtan találják. Ezt a kertet a 2015-ös milánói expó keretében rekonstruálták. Ekkor nyílt a hat év alatt összehozott Leonardo-kiállítás is, ami pedig filmünk alapja lett. A 12 szekcióban felvonultatott művek között sokat bolyong a kamera, ami nem is baj, talán csak egyik-másik szakértő tudálékoskodása, fölényeskedése írható a film hátrányára.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása. 

De hát nem is őket kell nézni, hanem Leonardo Milánóját, és utazni egy jót a művészet történetének egyik legnagyobb korszakában. Amihez a film minden segítséget megad.

Leonardo Da Vinci – A lángelme Milánóban
olasz képzőművészeti dokumentumfilm, 81 perc, 2016, magyar nyelven
Bemutató: 2016.05.04.
Forgalmazó: Pannonia Entertainment

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu