989

Liget Budapest – Baán László: az Ötvenhatosok terén épül meg az új Néprajzi Múzeum

MTI

Jelenleg lebetonozott felületen, teljes egészében az Ötvenhatosok terén épül meg az új Néprajzi Múzeum épülete, amely a Városliget új kapujaként is szolgál majd 2019-től – mondta az MTI-nek a projekt miniszteri biztosa, Baán László.

Baán László az épületre kiírt nemzetközi építészeti pályázat eredményhirdetése után adott interjújában hangsúlyozta: a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium hihetetlenül erős mezőnyben, világhírű építészirodákat megelőzve végzett az első helyen; a nemzetközi zsűri ráadásul egyhangúlag választotta ki a magyar iroda terveit az elbírálás során mindvégig anonim pályázaton.

A zsűriben is részt vevő Baán László szerint a győztes pályázat legnagyobb erénye, hogy komplex módon képes megfelelni a városligeti helyszínből és a múzeumi funkcióból fakadó, széleskörű elvárásrendszer valamennyi szempontjának. A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum leendő otthona egy bejárható, zöld dombfelületként, vagyis új tájképi elemként is megfogalmazza önmagát, így nagyszerűen illeszkedik a Városligethez; ebben az is segít, hogy a tervezők a lehető legtöbb funkciót a térszín alá vitték. Kevesen tudják, hogy az Andrássy út megépülése előtti évtizedekben a Városligeti fasor végén volt a Liget igazi kapuja, ez a kapu funkció a Néprajzi Múzeum új épületével újrateremtődik – jegyezte meg.

Baán László emlékeztetett arra, hogy az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum története során először kaphat kimondottan a gyűjtemény bemutatására tervezett, minden funkciójában ténylegesen múzeumi épületet, amely ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy az intézmény a jelenleg helyszűke miatt raktárban pihenő műtárgyainak egy jelentős részét végre az állandó kiállításon mutathassa be. A miniszteri biztos közölte, hogy a beruházás kivitelezése 2017 második felében kezdődhet meg, az épület 2019-re készül el.

Ferencz Marcel, a Napur Architect Kft. vezető tervezője az MTI-nek elmondta: társával, Détári Györggyel fontosnak tartották, hogy az épület a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartsa a téren álló 1956-os emlékművet. Hasonlóan jelentős szempont volt, hogy a lehető legtöbb funkciót térszint alá tervezzék, az építészeti megfogalmazásban fontos volt továbbá a Városligeti fasor melletti zöldek városszerkezeti szélességének megtartása, a fasor betorkollása így egyfajta „zöld Hősök terévé” válik – emelte ki az építész. Mint hangsúlyozta: a beruházás egyáltalán nem érinti a Városliget jelenlegi zöldfelületét, hiszen a mostani betonfelületbe tervezték a 300 méter hosszúságú épület két felhajlított, zöldben végződő ívét, amelyek legnagyobb magassága 22 méter lesz.

A nyitvatartási időn kívül is látogatható, lépcsőzetes kialakítású tetők közpark funkciót is betöltenek, és új horizontot kínálnak a közönségnek, rálátást biztosítva a Városligetre. A teraszok kialakítása lehetővé teszi tekintélyes földlabdával ellátott faállomány telepítését, az épület egyes részei pedig külső pontokból is megközelíthetők lesznek, így még közvetlenebb lesz a kapcsolat a Ligettel – jegyezte meg. A ház belső struktúrája rejtett teraszos rendszerben követi a külső íveket, bent is transzparenciát biztosítva.

A Néprajzi Múzeum alapterületét mintegy 28 ezer négyzetméterre tervezik, ennek kétharmada a közönség által is látogatható lesz. A homlokzaton a tervek szerint áttört fémlemezeken jelennek meg Magyarország és a világ különböző tájegységeinek népi motívumai – árulta el Ferencz Marcel, aki kiemelte Szántó László vezető statikustervező munkáját is.

MTI Fotó: Napur Architect Kft.
Forrás: MTI

2016.05.23
4