933

Lapszámot szenteltek Kölcseynek


Irodalmi Magazin-sorozatában Kölcsey Ferencről állított össze lapszámot a Magyar Napló Kiadó. A Himnusz költőjének mához szóló örökségéről, a kiadványban szereplő tanulmányokról beszélgettek a magazin alkotói a Magyar Napló Könyvesboltban május 11-én.

Jánosi Zoltán főszerkesztő beköszöntőjében Kölcsey sokoldalúságára hívta fel a figyelmet. Himnuszunk költője nemcsak nyelvújítóként és filozófusként, hanem politikusként és tanulmányszerzőként is jelen volt, nem találunk olyan területet, ahol ne forgatta volna meg a magyar kultúra kerekét. Születésének 225. évfordulójára szervezték a lapszámot Oláh Jánossal, és felkéréseikre mindenki igent mondott.

A nagyközönség számára készült irodalomtörténeti magazinban találunk a számos tanulmány között retorikai elemzést Kölcsey beszéde alapján (Ratzky Rita), Kölcsey és Kazinczy barátságát feltáró vizsgálódást (Gyapay László), Kölcsey-verseket és kortársai rá vonatkozó írásait. Jánosi Zoltán elmondta: a magazinban állandó rovatot szentelnek annak, hogy a tárgyalt író nyelvezetével, a magyar nyelvben betöltött szerepével foglalkozzanak.

Szeresd a hazát” – írta Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művében Kölcsey, ám az 1971-ben kiadott politikai kisszótárban nem találjuk a „haza” fogalmát. A Kölcsey Társaság, mely 1988-ban alakult meg, célul tűzte ki e fogalom újraélesztését, ők kezdeményezték, hogy január 22-e a magyar kultúra napja legyen.

A szatmárcsekei földből a nemzet lelkiismerete szól. A bemutatón jelen lévő Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője az odalátogató politikusokat rendszerint elviszi a csónak alakú fejfáiról híres csekei temetőbe, ahol Kölcsey sírja is található. Tilki Attila szólt a Kölcsey Társaság támogatásáról, és egy éppen megvalósuló tervről: Szatmár-monográfia készül, mely település határ túloldalán lévő részének történetét, néprajzát is feldolgozza. Célja a társasággal együtt a Kölcsey-emlékhelyek ápolása, fejlesztése itthon és a határon túl.

Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész professzor alakulásától tagja, több cikluson át elnöke volt a Kölcsey Társaságnak. A lapszámban található visszaemlékezésében olyan emberi példát szándékozott megörökíteni, mint azé a Svájcban letelepedett, szatmári nemes családból származó magyar hölgyé, aki a birtokában lévő Kölcsey-leveleket, -kéziratokat Magyarországnak adományozta. E kapcsán vetődött fel a Kölcsey Társaság alapításának gondolata.

Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár tanulmányának tárgya két vidám fiatalember, akik Pécelen írták meg a Felelet a Mondolatra című válasz-vitairatot, melyben a nyelvújítás mellett álltak ki. A két fiatalember Szemere Pál és Kölcsey Ferenc voltak. Balázs Géza a történések miatt Pécelt a második Széphalomnak tartja. Három hónapot töltött Kölcsey Pécelen és környékén, ahol a mámoros és vidám Bor-Király vagy a barátságot és szerelmet megéneklő Vilma emlékkönyvébe című versei születtek. Írásainak ihletője volt még ezen a helyen a Rákos-patak történelmi múltja, a középkortól Rákos mezején tartott országgyűlések hagyománya.

Szabó István, Kölcse község jegyzője és a társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ne csak ünnepeken, hanem a hétköznapokban is tartsuk számon a Himnusz költőjét.

Jánosi Zoltán köszönetet mondott Réger Ádám felelős szerkesztőnek, a bemutatón megjelent szerzőknek és Kántor István filmrendezőnek, kinek rövid bevezetője után az esemény résztvevői megtekinthették a Himnuszt feldolgozó „…Hozz rá víg esztendőt…” című, a vershez kapcsolódó filmjét.

Csanda Mária
Forrás: kultura.hu

2016.05.21
8