705

Április 25. – Giuseppe Puccini Turandot című operájának ősbemutatója

Ezen a napon történt

90 évvel ezelőtt, 1926. április 25-én mutatták be a milánói Teatro alla Scala-ban Giuseppe Puccini (1858-1924) utolsó operáját, a Turandot-ot. A Triptichon (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi) 1919-es New York-i bemutatóját követően Puccini új opera librettót keresett, 1920-ban ajánlották neki Turandot történetét.

A zeneszerző egy római vonatútja során egy szuszra el is olvasta a Schiller-kötetben szereplő, Gozzi-féle Turandot adaptációt. Végül a háromfelvonásos dramma lirico szövegkönyvét Giuseppe Adami és Renato Simoni írta Carlo Gozzi azonos című színműve és Friedrich Schiller feldolgozása nyomán.

Turandot története perzsa eredetű, a kínai színhely azonban csak a 15-16. századi arab elbeszélésekben bukkant fel. Carlo Gozzi 1762-es színművében díszlet gyanánt alkalmazta a kínai hátteret. Turandot alakja is Puccini hatására változott, véleménye szerint a történetben „Turandot szenvedélyességére kell helyezni a hangsúlyt, amit oly sokáig elfojtott hatalmas büszkesége”. A szövegkönyv 1921-1923 között íródott, Puccini 1922 márciusában kezdett el komponálni. A librettó végleges változata 1923-ban készült el. Adami és Simoni a Gozzi műhöz képest változtatásokat foganatosítottak: lerövidítették az eredeti történetet, a szereplők egy részét kihagyták, a szerelmi szálat erősítették, Liu szerepével és halálával még hangsúlyosabbá tették, megváltoztak a Turandot által feltett kérdések és válaszok is. A három kínai miniszter, Ping, Pang, és Pong alakjához az eredeti Gozzi műnek az itáliai commedia dell’artera jellemző szereplői szolgáltak mintául.

A komponálás során Puccini tanulmányozta a kínai zenét is, 6-7 autentikus kínai zenei témát is felhasznált: például az opera egyik vezérmotívumát jelentő „császári himnusz” dallamát egy kínai zenélő dobozból ismerte meg. A jellegzetes távol-keleti hangzás érdekében pedig egzotikus ütőhangszereket alkalmazott: „kínai gongok, tamtam-dobok, xilofon, harangjáték csoportok bővítik ki a hagyományos ütőhangszerek körét”. 1924 márciusára egészen Liu haláláig elkészült az opera, csak a művet lezáró kettős hiányzott. Azonban 1924 nyarán gégerákot diagnosztizáltak a zeneszerzőnél. Ennek ellenére folyamatosan dolgozott, de már nem tudta befejezni a Turandot-ot. 1924. november 29-én hunyt el. A Turandot így befejezetlen maradt, ezért az ősbemutató karmesterének jelölt Arturo Toscanini (1867-1957) Franco Alfanot (1875-1954) bízta meg azzal, hogy Puccini jegyzetei alapján hangszerelje meg, és fejezze be az opera zárójelenetét.

A Turandot ősbemutatóját végül 1926. április 25-én tartották meg a Scalában, Arturo Toscanini vezényletével. Turandot szerepét Rosa Raisa (1893-1963) lengyel szoprán, Liut Maria Zamboni (1895-1976), Kalafot pedig a spanyol tenor, Miguel Fleta (1897-1938) énekelte. Érdekesség, hogy eredetileg Benito Mussolini is részt akart venni ezen az eseményen, de a harcos antifasiszta Toscanini nem volt hajlandó eljátszani a fasiszta himnuszt, ezért Mussolini távol maradt az ősbemutatótól. A Turandot első felvonását kitörő lelkesedéssel fogadta a publikum, a második után visszafogott tapssal reagáltak. A harmadik felvonásban, Liu halálát követően Toscanini letette a karmesteri pálcáját, és így szólt a nézőkhöz: „ezen a ponton szakad meg az opera cselekménye, mert ekkor halt meg a zeneszerző”, és itt befejezte az előadást. Toscanini bejelentését „fojtott csend követte, majd valaki felkiáltott: Éljen Puccini! – mire a közönség kiáltozásban és tapsviharban tört ki”. A Franco Alfano által kiegészített változat 1926. április 27-én hangzott el először, szintén a Scalában.

A Turandot jelentősége abban is áll, hogy „egyesíti Puccini legjellemzőbb vonásait, a dráma és zene szintézisét, a zene szimfonikus egységként kezelését és lenyűgöző hús-vér figurák felvonultatását”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Opera: zeneszerzők, művek, előadóművészek szerk. Batta András; Giacomo Puccini: Turandot Budapest Kossuth K., 2011

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.04.25