695

200 éve született Charlotte Brontë


„A saját utamat kell járnom halálom órájáig, ugyanis mások elgondolásait nem érthetem, nem követhetem és nem válthatom valóra, csak a magamét.” Charlotte Brontë, Emily Brontë és Anna Brontë nővére 1816. április 21-én született Thortonban. Ötéves korában költözött apja, egy ír lelkész családjával Haworthbe, a yorkshire-i mocsarak vidékére.

Anyja halála után nagynénje nevelte két nővérével, két húgával és két fivérével együtt. Gyermekfejjel felnőttirodalmat olvastak, és korán kezdtek írni. 1824-ben az öt nővér nevelőintézetbe került. Charlotte nyolcéves volt, amikor a két idősebb lányt, Mariát és Elizabethet, majd augusztusban őt, novemberben pedig Emilyt is elküldték a Cowan Bridge-i Clergy Daughters’ iskolába, egy papi gyermekek számára létesített jótékonysági intézetbe. A mostoha körülmények, a szegényes, rideg környezet valamennyiük egészségét kikezdte. A két idősebb nővért halálos betegen vitték haza az iskolából, és a következő évben mindketten el is hunytak tuberkulózisban. Charlotte később erről az iskoláról mintázta Lowoodot Jane Eyre című művében. A regénybeli Helen Burns nővérének, Mariának az emlékét őrzi.

Charlotte a Roe Head-i iskolában folytatta tanulmányait 1831 és 1832 között. Itt kötött egész életen át tartó barátságot Ellen Nussey-vel és Mary Taylor-rel. Ebben az időben írta a Zöld törpe című művét. 1835 és 1838 között tanárként dolgozott. 1839-ben különböző családoknál volt nevelőnő Yorkshire-ben, egészen 1841-ig. Testvérei is próbálkoztak a tanítással; Emily csak intézetben, pár hónapig, Anne viszont Charlotte-hoz hasonlóan családoknál is nevelőnősködött. Nem csak regényeik – Charlotte Jane Eyre-je vagy Anne nevelőnő-regénye, az Agnes Grey – őrzik ekkori élményeiket, hanem Charlotte levelei is, például az, amelyiket Emilyhez írt, s amelyben beszámolt egy yorkshire-i gyáros családnál szerzett első tapasztalatairól.

Nagynénjük halála után, 1843-ban Charlotte Brontë egyedül utazott Brüsszelbe, ahol beleszeretett iskolaigazgatójába Monsieur Hégerbe. Ám mivel boldogtalanul élt itt, magányosnak érezte magát, és honvágya is támadt, ezért 1844-ben végleg visszatért Haworthba. Később brüsszeli tartózkodásából merített ihletet Az angoltanár és Vilette című regényeihez.

1845 a kudarcok és a sikerek éve volt számára. 1846 nyarán elkísérte az apját Manchesterbe szemműtétre, és itt, idegen környezetben kezdte el írni a Jane Eyre-t. A regény tulajdonképpen önéletrajzi jellegű, a hősnő lelki- és gondolati világa, érzései mind-mind Charlotte élményeiből fakadnak. A Jane Eyre 1847-ben jelent meg, két hónappal korábban, mint az Üvöltő szelek és az Agnes Grey. Charlotte-ot londoni kiadója minél több regény megírására sürgette, s ő kicsit szorongva fogott neki az írói pályának, mert úgy érezte, nincs elég élménye, amelyből meríthetne. 1849-ben azért megjelent a Shirley című könyve.

Testvérei halálával Charlotte egyedül maradt idősödő édesapjával, akit nem akart magára hagyni, ezért csak ritkán, rövid időre mozdult ki Haworthból. A Jane Eyre sikerére való tekintettel és a kiadója javaslatára igyekezett minden évben feljutni Londonba, ahol barátságot kötött Harriet Martineau-val, elbeszélgetett a csodált Thackeray-vel. Egyszer még a Tóvidékre is meghívták, ahol megismerkedett Elizabeth Gaskell-lel, későbbi életrajzírójával.

1854 júniusában házasságot kötött apja segédlelkészével, Arthur Bell Nicholls-szal, de első házassági évfordulójukat már nem érhette meg. Kilenc hónap múlva, Emma című regényét töredékben hagyva, terhessége alatt halt meg (1855. március 31.) – a halotti bizonyítványa szerint tuberkulózisban, de vannak olyan feltételezések is, hogy a terhesség miatti túlzott hányás volt az oka. A családi kriptában van eltemetve a haworthi Szent Mihály-templomban, ahol Anne kivételével minden testvére nyugszik. Édesapjuk mind a hat gyermekét túlélte.

Technikai megoldásokban, kellékekben, fogásokban Charlotte Brontë sokat átvett a korábbi regények „hagyatékából”. Az életrajz fonalára illesztett cselekményen kívül a XVIII. század adta át neki – a mesék és mondák ősi gyakorlatát közvetítve – az olyan deus ex machinát, amilyen az ismeretlen rokonok fellelése, vagy a váratlan örökség felbukkanása. De az ő korában már a romantika is bőséges választékot kínált a regényírónak.

Charlotte Brontë, elsők közt az irodalomban, hirdette a nő felszabadításának nagy programját.

Nagy Mária

Forrás: Wikipédia, http://www.literatura.hu/irok/romantik/charlotte_bronte.htm, http://www.holdpont.hu/

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.04.21
13