1618

TIT Év Fotósa – Év Fotója

Fotókiállítás a VOKE Művelődési Házban

A győri VOKE Arany János Művelődési Ház galériájában (Révai u. 5-10.) április 15-én nyílt meg a TIT Pannon Egyesülete és a Győri Fotóklub Egyesület által meghirdetett fotópályázat képeiből rendezett kiállítás, valamint megtörtént a díjazottak ünneplése. A kiállítás május 11-ig tekinthető meg hétfőtől-péntekig, naponta 10-17 óra között.

„Szeretettel köszöntöm Önöket a XIII. TIT Év Fotósa – Év Fotója fotópályázatra érkezett képekből rendezett kiállításunk megnyitóján – kezdte köszöntőbeszédét Sarmaság László Kormos István-díjas festőművész, a TIT Pannon Egyesület alelnöke. – Engedjék meg, hogy ez ünnepi alkalomból megosszam Önökkel néhány gondolatomat.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat immár 174 éve áll a tudomány és a művészet népszerűsítésének szolgálatában. A tudomány és a művészet – mint két nagy társadalmi tudatforma – az objektív valóságot vizsgálja különböző megközelítési módokkal, formákkal és eszközökkel. Az igazságot keresi, az emberiséget szolgálva.

Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudósunkat idézve: „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki nem gondolt”, ez a közös lényege a művészetnek és a tudománynak. A fényképezés is a tudományos kísérletezés eredménye. A világ első fényképét 1826 körül a francia Joseph Nicéphore Niépce készítette fényérzékeny aszfaltra (bitumenrétegre) 8-10 órás megvilágítási idővel. Majd 1829-től együttműködött a francia festővel és feltalálóval, Louis Daguerre-rel, aki továbbfejlesztette a gyakorlatban alkalmazható fényképezési eljárást 1837-ben.

Daguerre fotóit akkor még nem lehetett lemásolni, ez csak később, 1850-ben sikerült. Azóta a fényképezés világszerte elterjedt, kiindulópontjául szolgálva a filmművészetnek és a televíziózásnak is. Ma ott tartunk, hogy mobiltelefonnal is fotózhatunk, továbbíthatjuk a képeket távol eső pontokra is. Szinte minden családban van fényképezőgép.

Van tehát úgynevezett amatőr fotózás, van művészi fotózás, és van tudományos igényű fotózás. A természetfotózás az emberi sejtektől, a növényzettől az állatvilágon át, a tenger mélyén levő élettől a csillagászati jelenségekig ismert és ismeretlen titkokat jelenít meg, tesz láthatóvá, egyúttal szépségélményt és hangulatot nyújt. Természetesen a fotózás révén történelmi szempontból jelentős dokumentumjellegű felvételek az utókor rendelkezésére állnak.

Nem minden felvétel művészi szintű alkotás. A művészet Babits Mihály szavaival „az emberiség tudatára ébredése, egyben egyetemes nyelve.”

A művészet az objektív valóság koncentrált esztétikai megjelenítése. A fotóművészet a termékeny pillanat megragadása. Az ember egyre többet tud a világról, de igényli, hogy a művészet tükrébe nézve felismerhesse önmagát, természeti és társadalmi környezetét. E kiállítás képein azt láthatjuk, hogyan látja egy-egy alkotó a világot, a természetet, és a kompozíció, a színek, a fény-árnyék élességével mit képes kifejezni, hatásával mit képes üzenni számunkra.

Befejezésül abban a reményben, hogy mindegyik fotósnak sikerült magát és látásmódját, impresszióit a kiállított fotókkal megmutatnia, amelyeket mi befogadók szeretettel és kíváncsisággal „látva-látunk”, a kiállítást megnyitom, és szíves figyelmükbe ajánlom.”

Szabó Béla EFIAP fotóművész megnyitóbeszédében örömmel konstatálta, hogy – szerinte – manapság már nem a horgászat az emberek nagy többségének a hobbija, hanem a fotózás. Ugyanekkor figyelmeztette a fiatal, illetve most kezdő fotósokat, ne az legyen a céljuk, hogy minél több, az átlagélet apró-cseprő mindennapjait fotózzák, hanem először tanuljanak látni, meglátni azokat a világunk által felkínált különleges, valóban megismételhetetlen pillanatokat, melyeket aztán művészi módon tárhatnak mások elé. Ezt célozták meg ennek a pályázatnak kiírása által is, és erre ad bizonyítékot a kiállításra méltónak tartott és falra akasztott 20 alkotó 49 alkotása.

A szervezők a nemzetközi pályázatra Szabad téma és A világegyetemtől a mikrokozmoszig kategóriákban várták a magas színvonalú fotókat.

A zsűri tagjai: Dr. Cseh Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatásirektor-helyettese, Sarmaság László festőművész, a TIT Pannon Egyesülete alelnöke, Dr. Halbritter András biológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója, Szabó Béla EFIAP fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, Dániel István ES-MAFOSZ fotóművész, a Győri Fotóklub Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke és Fülöp Péter film-média oktató voltak.

A beérkezett és a kiállításra kiakasztott alkotások közül az alábbiak díjazásról döntöttek:

  • TIT Év fotója 2015: Horváth Imre (Biatorbágy, A-Mafosz/b, EFIAP/s fotóművész) Reynisdrangar c. alkotása.
  • TIT Év fotósa 2015: Liziczai Miklós (a Győri Fotóklub Egyesület elnöke, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja) Valahol, Dolomitok, Szigetköz, Zsákmánnyal c. alkotásaival.
  • Szabó Béla EFIAP fotóművész monokróm kategóriában kiírt különdíját Csobay Dániel (győri fotográfus) A nagy B és Fényjáték c. képeivel nyerte el.

A díjakat Szabó Béla és Dániel István adták át a kategóriák győzteseinek.

A TIT Év Fotósa – Év Fotója kiállítás május 11-ig tekinthető meg hétfőtől-péntekig, naponta 10-17 óra között.

Molnár György,
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2016.04.19