Magyarországot Athénban hét sportoló képviselte. 120 évvel ezelőtt, 1896. április 11-én az első két magyar olimpiai győzelmet a 18 éves Hajós Alfréd (1878-1955) aratta. Az úszás valamennyi versenyszámát, összesen négyet, ezen a napon Pireusz közelében tartották a nyílt tengeren. Az első versenyszám, amelyen Hajós elindult, a 100 m-es szabad stílusú úszás volt. Maga Hajós Alfréd így emlékezett vissza az eseményekre: „Egyedül mentem az öbölig, senki nem volt velem, aki masszírozott vagy bátorítólag biztatott volna. Amikor a félkör alakú öblöt elértem, ott már vagy 40 ezer néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét. A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, … primitív volt.” A 16 indulót az öltözőktől hajók vitték a starthoz, a víz hőmérséklete mindössze 13 fok volt. Hajós Alfréd így folytatta az emlékezést: „A vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett megfogtuk a startkötelet… Egy pisztolylövés: Start! Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt.” Hajós Alfréd a célba éréskor nem tudta, hogy ő lett az első. A hangzavarban meghallotta, hogy azt mondják, hogy „Zito i Ungheria” és a versenybírák hajóján a magyar zászló emelkedett a legmagasabbra. Tévedésből az osztrák himnuszt kezdték el játszani, de néhány taktus után abbahagyták, majd a nézők közül néhányan elkezdték énekelni a magyar himnuszt.

Ugyanezen a napon, az 500 méteres úszást követően rendezték meg az 1200 méteres szabadstílusú úszás versenyét is. Az időjárási körülmények nem javultak, ezért Hajós Alfréd a versenyt megelőzően a hideg ellen testét ujjnyi vastagon faggyúval kente be. A víz annyira hullámzott, hogy ellenfeleit sem látta, sőt Hajós fel akarta adni a versenyt, de nem volt a közelében csónak, amely felszedhette volna. Célba érését követően úgy húzták ki a vízből a teljesen összedermedt Hajós Alfrédot, aki csak ekkor tudta meg, hogy ő végzett az első helyen.

Érdekesség, hogy ezen az olimpián a győztesek még nem aranyérmet, hanem ezüstérmet kaptak, így Hajós Alfréd is, akit a sajtó csak magyar delfinnek nevezett. Később más sportágakban is ért el Magyarországon sikereket: atlétikában magyar bajnok volt, 1902-ben csapatkapitányként játszott a magyar labdarúgó válogatott első hivatalos mérkőzésén. Sikeres építészmérnökként is működött, számos magyarországi épület az ő tervei alapján épült. Az 1924-es párizsi olimpián ért el a művészeti versenyeken második helyezést egy stadiontervével. Hajós Alfrédot 1966-ban beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába is.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:
A sport krónikája; https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajós_Alfréd; https://de.wikipedia.org/wiki/Olympische_Sommerspiele_1896#Schwimmen

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.