2150

A Bedy Vince Emlékkonferenciáról


A Győri Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány március 31-én emlékkonferenciát rendezett a jeles egyháztörténész, Bedy Vince győri kanonok (1866-1938) születésének 150. évfordulójára emlékezve. A Győri Hittudományi Főiskola zsúfolásig megtelt dísztermében – két köszöntő után – tíz előadás hangzott el; e gazdag programról csak vázlatosan szólhatunk az alábbiakban.

Dr. Lukácsi Zoltán kanonok a rendezvénynek otthont adó Győri Hittudományi Főiskola rektoraként, valamint a Bedy Vince Alapítvány elnökeként köszöntötte a megjelenteket. Utalt arra: Bedy Vince kötetei ma is alapműveknek tekinthetők a Győri Egyházmegye történetének kutatói számára; ugyanakkor Tőle is sokan megkérdezték már: ki volt Bedy Vince? Ezért tartja fontosnak jelen konferenciát, mely mind Bedy Vince személyét és munkásságát, mind pedig az egykoron Általa is kutatott témák újabb kutatási eredményeit igyekszik bemutatni.

Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök úr köszöntőjében az egyház és a kultúra kapcsolatának fontosságáról beszélt. „Az egyháznak ott kell lennie a tudományos kutatásoknál” – mondotta, hivatkozva arra is: már a kereszténység elterjedése idején is a „logos”, az igazság keresése volt a fontos.

A tudományos előadások sorát dr. Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa nyitotta meg, aki a Bedy Vince élete és munkássága címet adta mondandójának. A Gyirmót községben született ifjú már a bencés gimnázium, majd a kisszeminárium tanulójaként kitűnt tehetségével, szorgalmával, de sokoldalúságával is: már ekkor szónoklatokat tartott, és verseket is írt. A Győri Egyházmegye szolgálatában hosszabb ideig egyházi kötelékvédőként is dolgozott, közben tanított a szemináriumban, melynek egy ideig rektora is volt. A kanonoki hierarchiában a nagyprépostságig jutott; Győr város közgyűlésének évtizedekig tagja volt, életének utolsó éveiben pedig az Országgyűlés Felsőházában képviselte városát. Aktív tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek, szerkesztője a Győri Szemle című folyóiratnak, elnöke a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak – és közben egymás után jelentette meg az egyházmegye és a város múltjával foglalkozó történeti munkáit, nem feledkezve meg Gyirmót történetének megírásáról sem.

A konferencia első szekciója az Oktatás, művelődés, vallásosság címet kapta. Ennek indításaként Farkas Zoltán zenetörténész Istvánffy Benedek másolatai a győri székesegyház kottatárában című – Vavrinecz Veronikának ajánlott – előadásában a 2012-ben megszűnt Richter Archívumból a Győri Egyházmegyei Levéltárba került kottagyűjtemény különleges értékeiről szólt. Hangsúlyozta: a 18. századi kottagyűjtemények közül Fertőd után ez a leggazdagabb az országban, mely 144 kottát őriz a győri székesegyház egykori karnagyától, a Győrszentmártonban született Istvánffy Benedektől is. Kiemelte és példa értékűnek nevezte a Győri Egyházmegyei Levéltárban folyó digitalizálási tevékenységet, melynek eredményeképpen a kutatók ma már az itt őrzött teljes 18. századi kottaállományt egyben láthatják, így lehetőségük nyílik az összehasonlító elemzésekre.

Bojtos Anita PhD-hallgató (PPKE) Hitélet és lelkiség a sopronbánfalvi pálosok vonzásában címmel meghirdetett előadásának tartalmát – a Szerző akadályoztatása miatt – Arató György levéltáros foglalta össze. Kiemelte: a török kor pusztításai után Sopronbánfalván gyorsan újjá tudott épülni a kolostor, jeles búcsújáróhellyé vált, és itt működött a rendi novíciusképzés is. Ez utóbbiban jelentős szerepe volt a Rómában teológiai doktori címet szerzett Jászói Nagy Imre pálos szerzetesnek, aki ide kerülvén a növendékek mestereként irányította a képzést, melynek szerves része volt az iskoladrámák előadása is.

Kádár Zsófia tudományos segédmunkatárs (ELTE BTK) – aki néhány évvel ezelőtt figyelemre méltóan értékes tanulmányt publikált a jezsuiták győri letelepedésének körülményeiről – A rekatolizáció ismeretlen munkásai. Tercia probációs jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. században című előadásában újabb izgalmas adatokat ismertetett a jezsuiták e századbeli győri tevékenységéről. A terciális jezsuiták az utolsó próbaévüket töltötték, 30 napos lelkigyakorlatot tartottak, majd fél évre missziós feladatokat kaptak – azután tették le utolsó, 4. fogadalmukat. Nyugat-Magyarországon először Sopronban kívántak ilyen házat létrehozni, de végül mégis Győr mellett döntöttek. Széchényi György győri püspök volt az alapító, aki a jezsuita kollégiumban 14 szobát rendezett be a terciásoknak. Kádár Zsófia kutatásai szerint két évig működött Győrött ez az intézmény, és 25 jezsuita atya végzett itt.

A második – a meghívóban Táj, helység, épített örökség címet viselő – szekció nyitó előadását László Csaba régész tartotta Adalék a győri székesegyház építéstörténetéhez címmel. Értékes felvételekkel és rajzokkal bőven dokumentált előadásában a székesegyház építéstörténetével kapcsolatosan igyekezett eloszlatni néhány – a szakirodalomban gyakran (többnyire egymástól) idézett – tévhitet. Különösen részletesen foglalkozott az 1911-12. években végzett, Csányi Károly által vezetett átépítéssel, melyet Bedy Vince püspöki irodaigazgatóként felügyelt egykoron.

Dr. Horváth Richárd tudományos munkatárs (MTA BTK TTI) – akit a Győri Egyházmegyei Levéltár egykori munkatársaként sokan ismernek a városban – Ismeretlen középkori erődítés Győr megyéből: Börcs címmel tartott érdekes, térképvázlatokkal „színesített” előadást. Izgalmas nyomozásának eredményeképpen egy először 1459-ben, utoljára 1469-ben említett „castellum” – erődített várkastély – történetének néhány szelete tárult fel a jelenlévők előtt, melyet az e vidéken korábban birtokosként ismeretlen Szentgyörgyi és Bazini grófok építettek fel a mai Börcs területén, a Rábca folyó mellett; minden bizonnyal azért, hogy védelmet nyújtson számukra az Ikrényt birtokló – és velük ekkortájt szemben álló – Kanizsay család katonáival szemben.

A Széchényiek öröksége Fertőszéplakon című, dr. Kelemen István történész és Nemes András művészettörténész – mindketten a Soproni Múzeum munkatársai – által közösen jegyzett előadás főként a Széchényi család által zálogbirtokként 90 éven át bírt település egykori kastélyában – a két előadó mellett Gabrieli Gabriella régész közreműködésével – végzett feltárások eredményeinek bemutatására irányult. Az egykoron Széchényi Ferenc szülőházaként szolgáló, az utóbbi évtizedekben szinte a teljes pusztulás sorsára jutott építmény történetének számos érdekes részletét ismerhettük meg a kiválóan dokumentált előadásból, melynek így csak kisebb része foglalkozhatott a település egyéb értékeivel. Így a gyönyörű kéttornyú barokk templom, az előtte álló két Kálvária, valamint a település e korszakból fennmaradt értékes köztéri szobrai – a hallgatóság legnagyobb sajnálatára – csak néhány kép, illetve mondat erejéig kerülhettek bemutatásra.

A konferencia utolsó – Egyház, állam, politika címet viselő – szekciója dr. Fazekas István egyetemi docens (ELTE BTK) Főpap és hivatalnok: adalékok Lépes Bálint kalocsai érsek, győri adminisztrátor pályájához című előadásával indult. Az előadó, aki két évtizeden keresztül bécsi magyar levéltári delegátusként dolgozott, és többek között a magyar kancellária hivataltörténetét kutatta, jó ismerője Lépes Bálint pályájának, aki másfél évtizeden keresztül viselte a kancellári tisztet. Így az előadásból megismerhettük a győri tőzsércsaládban született főpap életének és munkásságának főbb állomásait; nem pusztán hivatalviselésének viszontagságos korszakáról hallhattunk, de például irodalmi munkásságáról is.

Klestenitz Tibor tudományos munkatárs (MTA BTK TTI) Az első regionális katolikus nagygyűlés Magyarországon: Sopron, 1893 címmel tartott izgalmas előadást, mely nem csupán helytörténeti vonatkozásai miatt lehetett érdekes a jelen lévők számára. A korszak soproni időszaki sajtóját mint történeti forrást jól hasznosító előadásból képet kaphattunk – többek között – Póda Endre városplébános szerepéről, valamint arról, milyen társadalmi háttérre támaszkodhattak a nagygyűlés szervezői. Ez utóbbi kapcsán az előadó felhívta a figyelmet arra: amíg a köztudatban inkább gróf Zichy Nándor nevéhez kötődött az eseményt megszervező mozgalom, valójában nagy szerepe volt abban a város és környéke papságának, valamint a helyi munkásoknak is.

A konferencia utolsó előadója Petes Róbert PhD-hallgató (PPKE BTK) volt, aki a Zágon József és a győri egyházmegye titkos kapcsolattartása az 1956-os forradalmat követően címet adta előadásának. Ebben a már 1949 óta római emigrációban élő Zágon József 1956 novemberének elején a győri Püspökvárban, Papp Kálmán megyéspüspöknél tett – mindössze néhány órás – látogatásától 1957 szeptemberéig követi nyomon e titkos kapcsolattartást, mely a Budapesten élő Rétháti Katalin szerzetesnővér bevonásával történt. Ő állt levelezésben a Rómában élő Zágon József prelátussal, és titkosított írást használva értesítette őt a magyarországi történésekről, juttatta el Hozzá Papp Kálmán győri megyéspüspök kéréseit és üzeneteit, illetve fogadta a Rómából érkező válaszokat. A titkos kapcsolattartás állambiztonságiak által 1957 szeptemberében történt leleplezéséig hat ilyen levélről tudunk; ezek tartalmát ismertetve kirajzolódtak a Győri Egyházmegye e korszakbeli legfontosabb történései, így pl. a Lányi János kanonok letartóztatása utáni események.

A konferencia záró eseménye Bedy Vince emléktáblájának leleplezése és megáldása volt. A Káptalandomb 13. szám alatti épületen – mely Bedy Vince utolsó otthona volt – elhelyezett emléktáblát dr. Pápai Lajos megyéspüspök áldotta meg; majd koszorút helyezett el a Győri Püspökség mellett a Bedy Vince Alapítvány és a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Gyirmóti Római Katolikus Egyházközség, valamint a Bencés Diákok Győri Egyesülete is.

A gazdag tartalmú konferencia egy előrehozott kötetbemutatóként is értékelhető: az évfordulóra ugyanis egy tekintélyes súlyú kötetet ad ki a Győri Egyházmegyei Levéltár. A B/5 formátumú, 872 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált kötetben több, mint három tucatnyi kutató teszi közzé a Győri Egyházmegye történetének kutatásával kapcsolatos újabb eredményeit; ezek közül került ki jelen konferencia tíz előadója, akik saját e kötet számára leadott tanulmányukból adtak ízelítőt. A Primus inter omnes című, Tanulmányok Bedy Vince születésének 150. évfordulójára alcímű kötet megjelenését április végére ígéri az intézmény vezetése; a konferencia előadásainak meghallgatása után már most szeretettel ajánljuk e kötetet a téma iránt érdeklődők figyelmébe!

Antaliné Hujter Szilvia – dr. Horváth József
Fotók: Győri Egyházmegyei Levéltár

2016.04.05
63