Közismert, hogy a Szent Koronát 1440-ben ellopták a Visegrádi várból, és így a német-római császár, Frigyes kezére került, melytől nem is állt szándékában megszabadulni, ismerve annak jelentőségét. Hogy visszaadását kikényszerítsék, Hunyadi János még háborút is vívott, de végül csak 1464-ben sikerült megállapodásra jutni vele. A korona Mátyás – és az ország – részéről komoly áldozatokba került. A megkötött egyezmény értelmében a koronáért cserébe 80 ezer aranyat kellett fizetni, ezenfelül Mátyás ígéretet tett, hogy utód nélküli halála esetén a Habsburgokra száll a magyar trón. Ez utóbbi ekkor még nem tűnt nagy kockázatnak, hiszen Hunyadi alig 23 éves volt, és felesége, Podjebrád Katalin éppen gyermeket várt. Végül mégis ez lesz az egyik pont, amire hivatkozva a császári ág követeli majd a magyar trónt.

1463-64 telét Mátyás Boszniában a török ellen hadakozva töltötte, mely során Bosznia északi részét sikeresen meghódította, benne Jajca várát. A győzelmek után megérdemelten ünnepelhetett az ország, hiszen 1464 virágvasárnapján (március 25.) megkezdődött a koronázás ceremóniája, amelynek csúcsa a március 29-i koronázás volt. Sajnos tragédia is megelőzte az eseményt, amely már előrevetette Mátyás uralkodásának legnagyobb problémáját. Március 8-án ugyanis Katalin királyné belehalt a szüléskor fellépő problémákba, és az egyébként fiú csecsemő sem élte túl a megpróbáltatást. A Magyarországra nyilvános szemlén visszahozott koronát a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték Mátyás fejére. Sajnos a koronázótemplomot ma már nem láthatjuk, ám ez akkoriban az ország legnagyobb temploma volt, hossza elérte a 100 métert, és semmilyen szempontból nem maradt el a ma is híres nyugat-európai katedrálisok mögött. Az ünnepségek sorát este lakoma zárta, melyen ott volt az ország összes világi és egyházi előkelője.

Noha Mátyást manapság elsősorban mint reneszánsz uralkodót szokás említeni, a király mélyen vallásos volt, ami jól megfért olyan szenvedélyével, mint az asztrológia. Híres könyvtárának mennyezetén például azon csillagképek jeleit örökítették meg, amelyek megválasztásának éjszakáján világítottak az égen. Mátyás koronázásakor (és születésekor, valamint királlyá választásakor is) például az éjszakai égen látható volt a Holló csillagkép is. De egyébként az egész koronázási ceremónia a szakralitás jegyében zajlott le, ahogy az a magyar koronázásokon lenni szokott.

A koronázás tette ténylegesen és egyértelműen magyar uralkodóvá Mátyást, még 50 évvel később Werbőczy Tripartituma is azt írja, hogy hollós királyunknak csak azokat a törvényeit, privilégiumait kell megtartani, amelyeket e nap után adott ki.

Horváth Gábor

Felhasznált irodalom:
Varga Tibor: „Ima ellenségeinkért” : A Szent Korona misztériuma. Sine Loco: magánkiadás,
2006.http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1464_marcius_29_hunyadi_matyas_kirallya_koronazasa_szekesfehervaron/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1464_marcius_8_matyas_kiraly_elso_felesegenek_halala/ 

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.