847

Március 9. – A Francia Idegenlégió létrejötte

Ezen a napon történt

Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.

Idő: délután hét óra.
Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik.
Személyek: személytelenek.
Történik: semmi.

Rakhmár oázis legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy a legkevésbé feltűnő, legkisebb mértékben sem jellegzetes oázis Afrikában. Középpontja egy vályogfallal körülvett katonai tábor, amit a szaknyelv minden alap nélkül, pusztán szokásból „erőd”-nek nevez.
Az „erőd” ellenálló képességéről fogalmat adhat egy nemrég lejátszódott esemény, amikor a részeg káplár dühösen a falba rúgott, és súlyos sérüléssel a kórházba szállították, mert az egyik lőrés a fejére esett.
De ilyesmit mégis „erőd”-nek hívnak. És számmal is ellátják. Ez az erőd a 72-es számú volt a Szahara hasonló építményeinek sorában.

(Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában)

A világ harctereinek egyik legismertebb alakulata a Francia Idegenlégó (Légion étrangère), amelyet 1831. március 9-én alapított meg az akkori francia uralkodó, Lajos Fülöp. Bár mára a világ egyik leghíresebb alakulata lett, meglehetősen profán dolog miatt jött létre, ugyanis az 1830-as francia forradalom óta a francia hadsereg kötelékében nem lehetett idegen katona. Így a királyság korábbi nem francia védőinek egy új egységet kellett találni, amely a hadsereghez tartozik, ugyanakkor kívül is áll azon hivatalosan.

A megalakítását az elkezdődő gyarmati hódítások is inspirálták, a 6 zászlóaljjal megalakuló légió azonnal Algériába került, amely ezekben az években került francia ellenőrzés alá. A kemény katonák itt alapozták meg a berber törzsek elleni hosszú harcokban hírnevüket, és kezdték az idegenlégió nevét hozzákötni a kietlen Szaharához.

A Francia Idegenlégió (érdemes használni a „francia” jelzőt, mert Spanyolországban is van idegenlégió!) legismertebb ütközete a Camerone-i (igazából Camarón, Mexikó) ütközet, melynek dátuma egyben a légió napja. 1863. április 30-án 65 legionista küzdött meg Danjou százados vezetésével 800 mexikói lovassal, melynek során egy farm épületében harcoltak utolsó leheletükig. Végül mindössze hárman maradtak harcképesek, és adták meg magukat egy franciául tudó mexikói tiszt segítségével. Hősies ellenállásukat még az ellenség is elismerte, így a katonák fegyvereiket megtarthatták, az elesett századosuk fából kézült keze pedig az egység legértékesebb ereklyéje. A franciák egyébként Ferenc József testvérének, a később kivégzett Miksa mexikói császárnak nyújtottak segítséget a trón elfoglalásához, így az eset áttétellel a magyar történelemhez is kapcsolódik.

Az idegenlégió története során a Föld minden szegletében harcolt már – hol veszített, hol nyert –, de katonáit leginkább mégiscsak Afrika sivatagjához szokás kötni, teljes joggal. A Francia Idegenlégió központja a gyarmatbirodalom megszűnéséig Algéria területe volt. Fennállása óta egy lista szerint mintegy 600 ezer katona írta alá belépését a légióba, melyek zömmel európaiak, azon belül is a németek voltak a legtöbben, több, mint 200 ezren. Őket az olaszok 60 ezer fővel és a belgák 50 ezerrel követik. Jelenleg az idegenlégió 9 ezredből áll, melyek közül az 1. és 2. ezred 1841-es alapítású. Az európai francia területeken kívül egységei állomásoznak az Egyesült Arab Emírségekben, Francia Guyanában. A parancsnoksága a Marseille melletti Aubagne-ban található. Bár korábban valóban sok bűnöző talált menedéket a légióban, manapság a jelölteket már mind fizikai és szellemi állapotuk mellett múltjuk alapján is gondosan megvizsgálják.

Az idegenlégió a kultúránkba mélyen beágyazódott, könyvek és filmek éneklik meg hősies, vagy kevésbé hősies tetteiket. Jean-Claude Van Damme-tól Belmondon át Gene Hackmanig közismert színészek tucatjai húzták fejükre Képi Blanc-t, vagyis a légiósok közismert fehér csákószerű sapkáját. Az idegenlégió hivatalos újságját szintén így hívják egyébként.

A magyarok számára sem ismeretlen a légió, hiszen az elmúlt 180 év alatt mintegy 4000 magyar katona harcolt a zászlaja alatt. Emellett irodalmunknak igazi gyöngyszemei Rejtő Jenő légiós történetei, amelyek oly sokszor csalnak mosolyt az olvasók arcára.

Horváth Gábor

Felhasznált irodalom: Jordan, David: Francia idegenlégió. Bp.: Ventus, 2006

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2016.03.09
23