„A külvilágnak mutatott kemény jelleme mögött egy művész lelke lakik Liliomban, teli belső gazdagsággal, érzékenységgel. A vagányság, csibészség, harsányság csak egy szerep, amivel önmagát próbálja védeni” – mondta el Ács Tamás színművész, aki a címszerepet játssza. Hozzáfűzte még, hogy pályafutásának eddigi legnagyobb kihívása ez a szerep, soha nem hitte volna, hogy egyszer találkozik vele. A próbák folyamán önmagából építkezve akarja a figurát, annak jellemét, személyiségjegyeit felépíteni. Mindezt a rendezővel folytatott együttes munkával, elemző beszélgetésekkel kívánják elérni. Keresi a saját életével való kapcsolódási pontokat. „Liliom valódi jellemének kulcsa a ki nem mondott szavakban, elharapott mondatokban rejlik. A Julira mért ütései a saját szívére mért csapások. A legnagyobb kihívás számomra az, hogy egy kemény burok mögül, mindenféle érzelgősségtől mentesen kell a néző elé csepegtetnem Liliom valódi lelkét, szerelmét Juli iránt, még akkor is, ha nem mondja ki választottjának, hogy szereti” – hangsúlyozta végül.

„Egy gyönyörű szerelem ez, csendekkel, hallgatásokkal, kimondatlanságokkal, a végtelen összetartozással, régi filmekre emlékeztető magyar lélekkel” - mesélte Molnár Anikó színművész, aki Juli szerepét alakítja. „Juli cselédlány, akit mindig félrelöktek és bántottak az életben. Ugyanakkor őszinte, sokkal érettebben gondolkodik, mint a hasonló korú lányok. Liliom az első, az egyetlen olyan ember, aki kiáll mellette és megvédi. Hőssé válik számára, és soha nem lesz kétsége, ő az igazi szerelme. Tudja, hogy összetartoznak, még akkor is, amikor Liliom meghal. Nem megy férjhez, egyedül neveli a gyerekét, s közben egyre keményebbé, szikárabbá válik. Molnár Ferenc darabjaiban összetettek a jellemek. Hálás, de egyben nehéz feladat is mindezt színpadon ábrázolni. Eltalálni az arányokat, azt, hogy a kimutatott érzések, viselkedésmódok és a ki nem mondott szavak miként adják vissza hitelesen a szereplők életét, sorsát, a lelkét. Mindeközben pedig a Liliomban is benne rejlik mindaz, ami megfejthetetlen titok a létezésünkben: a szerelem kiszámíthatatlan útja – hangsúlyozta a színművésznő.

„Ő a kísértés, egyfajta gonosz-kép, miközben talán a körülmények, az élethelyzetei miatt válik rosszá – mondta Savanyu Gergely színművész, aki Ficsúr és az Esztergályos szerepét játssza. Megtudtuk tőle, hogy a főiskolán már néhány jelenet eljátszása közben találkozott a Liliommal, a szegedi színház előadásában szerepelt is, mindkétszer Hugót alakította. „Ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy a színész korábbi elképzelések alapján közelít a műhöz. Mindegyikben erőssé, hangsúlyossá tették Ficsúr figuráját, az hatott is rám akkoriban. Kovács Frigyes rendezővel megbeszéltük, mi most azt mutatjuk meg, hogy ami történik velünk az életben, azt folyamatosan körbeveszi a kísértés. Ficsúr az, aki bajba sodorja Liliomot, de megússza a felelősséget. Sikamlósan, szerencsésen menekülő, ügyeskedő, de gyáva ember. Az ő sorsa azt is elénk vetítheti, hogy a könnyű útnak milyen ára van. Az Esztergályos szerepe pedig a rendezői elképzelések szerint nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a két figura ugyanaz vagy nem” – húzta alá a színművész.

„A figyelem és az együttérzés szempontjából egy kicsit kapcsolódik, hasonlít a két szerep egymáshoz, miközben az egyik figura a Földön a másik a mennyországban bukkan fel – mondta Horváth Zsuzsa színművész, aki Hollundernét és a Fogalmazót formálja meg. A Jászai-, Aase- és Déryné-díjas színművész szerint Hollunderné nagyon megszomorodott asszony, aki elvesztette a gyerekeit. „Egyedül vezet egy szegényes háztartást és viszi a fényképészipart, miközben állandóan dohog, morcosan viselkedik. A kellemetlen megjegyzései és a tüskés modora mögött azonban látható, hogy csupa lélek és szív, kérés nélkül is befogadja Liliomékat a pajtába. Nem kitárulkozó, de figyelmes és együttérző, s ebben hasonlítunk egymásra. A Fogalmazó szerepe is ilyen több ponton. Igyekszik segíteni Liliomnak, de itt a jóindulatúságára makacsság a válasz, ez még őt is próbára teszi. Nagy és érdekes kihívás mindkét szerep számomra, tele kettősséggel, olyan színészi feladatokkal, melyekkel jó találkozni, csakúgy, mint Molnár Ferenc bármelyik örökérvényű művével – hangsúlyozta a színművésznő.

„Az eleven, hangos énemet szeretném megmutatni a közönségnek, hiszen ez a számomra nagyon kedves szerep is ezt kívánja” – mondta Szlúka Brigitta, aki Marikát alakítja. „Marika egy vidékről a fővárosba kerülő szolgáló. Életre való, vidám, benne rejlik a pajkosság, a lendület, a falusi vircsaft. Ő is – akár Juli – találkozik a szerelemmel, miközben keresi a helyét a világban. A szereppel szeretném megmutatni, hogy a barátság, a szeretet milyen fontos az emberi kapcsolatainkban. Azokat ápolni, gondozni, őrizni kell mélyen a lelkünkben, önzetlenül is. A darab pedig azt is jelzi nekünk, szükségünk van a mai világban is érző lelkű csibészekre, megbocsátásra, hűségre” – ecsetelte a színművésznő.

„Egy gyarló és erős asszonyt játszom, aki megpróbálja kettészakítani Liliom lelkét – mondta Szőcs Erika színművésznő, aki Muskátné szerepét alakítja. „Muskátné ellentettje Julinak. Nem az érzelmei, hanem az érdekei vezetik. Ő a körhintás, aki úgy érzi, birtokolja Liliomot. Benne leledzik az intrika, a nyerészkedés, a konfliktuskeltés. Szakmai érdeke, hogy megtartsa a kikiáltóját, hiszen az pénzt hoz számára, s a női hiúsága miatt férfiként is szüksége van rá. Ezért fordul a fiatal lány ellen, akiben vetélytársat lát. Talán az elrontott életét, az idő múlását, az öregedését, a magányát ismeri fel Juli megjelenésekor. Muskátné szeretné Liliomot olyan irányba sodorni, hogy jogot formálhasson rá, miközben a fiatal férfit nem az érdekei, hanem az érzelmei vezetik. Nagyon szeretem Molnár Ferenc műveit. A Liliom azért is áll közel hozzám, mert másodikos főiskolásként játszhattam a darabban. Akkor Lujzát formáltam meg, emlékezetes élmény volt számomra az előadás, és most is nagy izgalommal készülök a bemutatóra” – hangsúlyozta a színművésznő.

„Hugó, a kissé esetlen, pesti hordár fiú Mari kedvese. Kitartóan udvarol a lánynak, és ebből szelíd, finom kapcsolat alakul ki. A kitartása nem hiábavaló: házasság lesz kettőjük találkozásából.” – így foglalta össze szerepét Papp Attila, aki Hugót formálja meg. Hozzáfűzte: számára nagyon kedves feladat Hugót alakítani. Kevésszer jelenik meg ugyan a színen, de remek színészi játékra ad lehetőséget ennek a szerepnek a megformálása, sok oldalát lehet megmutatni a figurának. „Jövőjükbe is betekintünk, mikor is a suta hordár kávéház-tulajdonossá növi ki magát, és felsőbb körökben mozoghatnak Marival. Csendben sodródnak a sznob, kirakat-élet felé. Kezd halványodni bennük mindaz, honnan is indultak ők és az egész szerelmük. Mindezeket szeretném megmutatni a nézőknek” – mondta el a színművész.

Varga Róbert
Soproni Petőfi Színház