Idén ünnepeljük Európa egyik legnagyobb szentje, Szent Márton születésének 1700-adik évfordulóját. Mint köztudott, Kr. u. 316-ban Savariában látta meg a napvilágot, s bár ifjúkorában messzire került szülővárosától, negyvenévesen, immár keresztény hívőként visszatért ide, hogy hirdesse hitét, és megkeresztelje az édesanyját. Egész élete a szeretet, a könyörületesség, az alázat és a bátorság gyakorlásában telt el, s amikor 81 éves korában, a franciaországi Tours püspökeként meghalt, már csodatévő szentként tisztelték. Mindmáig személyéhez kötjük az európai identitástudat humanista értékrendjének – az igazságosság, a tolerancia, a szolidaritás, a segítségnyújtás, a szellemi és anyagi javak megosztása morális elvének – megteremtését. Példája átível nemzeteken és nemzedékeken, áthatja földrészünk múltját és eszmei örökségét, s kalauzunk lehet Európa közös szellemiségének megtalálásához.

„Szombath András darabja a katolikus egyház sorsfordító éveit dolgozza fel, amikor az államvallássá vált kereszténység próbálja megtalálni helyét a császári hatalom partnereként. Ez a helyzet a jámbor püspökök és más, egyházi méltóságok között viszályt teremt, azt is mondhatnánk, keresztényietlen viszályt, mert vannak közöttük, akik meg akarják tartani az egyház függetlenségét, és vannak, akik alkalmazkodnának az új, immáron hatalminak nevezhető helyzethez, és saját vágyaik kielégítésére használják fel azt.” (Babarczy László)

A Szivárvány havasán – Köpönyeg és palást története 384-ben játszódik, két helyszínen, Burdigala-ban (Bordeaux) és Treveriben (Trier). „Az előadás azért időszerű 2016-ban, mert Szent Márton példamutatása ma is elszántan és ellentmondást nem tűrően száll szembe a meggazdagodással, fényűzéssel és az elvilágiasodással, továbbá azért, mert a hit az ember életében ma is mindennél fontosabb.” – mondta Jordán Tamás.

Bemutató: 2016. március 5. 19 óra; Weöres Sándor Színház, Nagyszínpad
Rendező: Babarczy László
Szereplők:
Martinus, Turonum püspöke – Jordán Tamás
Sulpicius Severus, Martinus tanítványa és életrajzának írója – Kenderes Csaba e. h.
Magnus Maximus, a „császár”, valójában trónkövetelő – Trokán Péter
Hydatius, pár éve Emerita püspöke, Lusitania provincia metropolitája, a darab idején Treveri püspöke – Endrődy Krisztián
Ithacius, Ossonoba püspöke – Matusek Attila e.h.
Instantius, püspök, Priscillanus szövetségese – Kelemen Zoltán
Delphinus, Burdigala püspöke – Horváth Ákos
Héraiskos, püspök/Kopios – Avass Attila
Evodius, praefectus, a vizsgálat vezetője – Vass Szilárd
Nona, szolgálólány – Edvi Henrietta e. h.
Kincstárnok – Szabó Róbert Endre
továbbá: Németh Judit, Ostyola Zsuzsa, Németh Gyöngyi, Móri Csaba